Idén 135 autóbusszal újult meg a BKV járműflotta
2022. 12. 21. 20:30
Idén három évvel csökkent a BKV autóbusz-állományának átlagéletkora 135 új Mercedes-Benz autóbusz forgalomba helyezésével. Kivontak a forgalomból mintegy 150 korszerűtlen járművet, így már száz százalékban alacsonypadlós és klimatizált autóbuszok közlekednek a BKV kötelékében.
A BKV Zrt. MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében az olvasható: október és december között 135 új Mercedes-Benz gyártmányú autóbuszt helyeztek forgalomba. Ötven szóló és ötven csuklós autóbusz tartós bérlése, valamint 22 szóló és 13 csuklós jármű beszerzése tette lehetővé "a jelentős mértékű megújulást".
Az elsőként fogalomba helyezett járművek mára csaknem 15 ezer kilométert futottak Budapest útjain, az utolsó autóbuszt pedig december 15-én vette át a BKV. A járműflotta frissítése mellett, fokozatosan, 152 korszerűtlen járművet vonnak ki a forgalomból. Ennek következtében 2022 végére három évvel csökkent az autóbusz-állomány átlagéletkora a szeptember 30-ai állapothoz képest: 13,9-ről 10,8 évre - írták.
Hozzátették: ez még mindig elmarad az optimálistól, ugyanakkor további javulás várható a tavaszi időszakban, amikor véget ér a 3-as metróvonal rekonstrukciója és vele a metrószerelvények autóbuszos pótlása. Az így megszűnő teljesítményszükséglet miatt további korosabb típusoktól válhatnak meg, ami homogénebb, jól kezelhető és hatékonyabban karbantartható állományt eredményez, és ezáltal a teljes flotta több mint kétharmada Euro VI-os motorral rendelkezik majd - emelték ki.
Mindemellett - ahogy olvasható a közleményben - a 135 új autóbusznak köszönhetően már kizárólag alacsonypadlós és klimatizált autóbuszok tartoznak a BKV-hoz. Továbbá buszaik csaknem fele a legkorszerűbb hajtáslánc-technológiát képviseli. A harmadik generációs Mercedes-Benz Conecto típusú járművek az Omnibus Hungária Kereskedelmi Kft. és az Inter Tan-Ker City Kft. alkotta konzorcium közreműködésében érkeztek a BKV-hoz - közölték.
Az USA-ban is a technológiai szektor vezette az emelkedést
A Wall Streeten is folytatódott a szerdai jó hangulat. Az S&P 500 és a Nasdaq újabb rekord záróértéket ért el. A vezető indexek egyaránt 0,8-0,9%-kal emelkedtek, amit leginkább a technológiai szektor húzott magával. Elon Musk, a Tesla vezérigazgatója, valamint Jensen Huang, az Nvidia vezetője is tagja annak a delegációnak, ami Trump elnökkel Kínába látogatott. Az Nvidia részvényei 4,4%-kal emelkedtek, miután az Egyesült Államok jóváhagyta a vállalat H200-as chipjeinek kínai cégek számára történő értékesítését.
Folytatódott az emelkedés a nyugat-európai részvénypiacokon
A szerdai emelkedés csütörtökön is folytatódott Nyugat-Európában. A STOXX 600 0,8%-kal, a DAX 1,3%-kal, a CAC 40 0,9%-kal, az FTSE 100 0,5%-kal zárt magasabban. A technológiai szektor 2,6%-ot ugrott, élén a félvezetőgyártókkal: az STMicroelectronics 5,4%-kal, a BE Semiconductor 3,3%-kal, az Infineon pedig 5,7%-kal erősödött. A SAP részvényei 3,6%-kal drágultak, miután a Bank of America kedvező értékelést adott ki a német szoftveróriás növekedési lehetőségeiről. A luxusipari Burberry 6,8%-ot esett, miután a negyedik negyedéves értékesítések a várakozásoknak megfelelően alakultak. A luxuscikkek kereskedőjeként ismert Watches of Switzerland 19,2%-kal ugrott meg, miután a teljes éves üzemi eredményt a vártnál magasabbra prognosztálta.
Erősen teljesített a Masterplast a háború árnyékában
Ma reggel publikálta első negyedéves gyorsjelentését a Masterplast, amely során kiugró árbevétel-növekedést ért el a társaság. A teljes termékportfólióban forgalomélénkülés volt tapasztalható, azonban az igazi mozgatórugót a HEM értékesítések jelentették. A vállalat az előző negyedéveket követően ismét nyereséges tudott lenni, azonban a likviditási helyzete romlott, miután készletszintjeit megemelte az ellátásbiztonság javítása érdekében. A meglévő készletállománynak köszönhetően azonban az iráni háború okozta alapanyagár emelkedés valószínűleg csak fokozatosan épül majd be a termelési költségekbe, ami segíthet egy erős második negyedéves eredmény elérésében is. A korábbi 2723 forintos 12-havi célárunkat és tartási ajánlásunkat egyelőre fenntartjuk.
Gyengült a forint reggel péntek reggelre
Gyengült a forint pénteken reggel a főbb devizákkal szemben a csütörtök esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az egyéni vállalkozóknak, áfás magánszemélyeknek, őstermelőknek mindenképp foglalkozniuk kell a bevallással
Május 20. az egyéni vállalkozók, a mezőgazdasági őstermelők és az áfafizetésre kötelezett magánszemélyek szja-bevallásának is a határideje; akik az adóhivatal által kiajánlott tervezet felhasználásával kívánják teljesíteni a bevallási kötelezettségüket, azoknak mindenképpen be kell küldeniük azt, mert a tervezet nem válik automatikusan érvényes bevallássá - figyelmeztetett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.
Egyre fiatalabb, de drágább autók kerülnek a piacra, 5,54 millió forintra emelkedett az átlagár
Tovább csökkent az olcsóbb autók aránya a hazai használtautó-piacon: a 2,5 millió forint alatti hirdetések részesedése egy év alatt 5%-kal, 35,6%-ra esett vissza. Eközben a 2,5–10 millió forint közötti kategóriák súlya tovább nőtt, a kínálati átlagár pedig 5,54 millió forintra emelkedett. Az elektromos autók újra a legdrágább hajtáslánccá váltak 11,48 millió forintos átlagárral, miközben a legnépszerűbb modellek átlagéletkora tovább csökkent.
Mit rontott el Magyarország az EU-tagság első két évtizedében?
Van abban valami szimbolikus, hogy 2026. május 9-én, Európa napján alakult meg az új Országgyűlés és új politikai ciklus kezdődött Magyarországon. Ez nemcsak belpolitikai fordulópont, hanem alkalom is arra, hogy huszonkét év EU-tagság után mérleget vonjunk, és szembenézzünk a ténnyel: a csatlakozáskor joggal remélt politikai, gazdasági és stratégiai felzárkózás elmaradt, miközben maga az Európai Unió is történelmi átalakuláson megy keresztül. A következő évek döntései – az integráció mélyítéséről, a bővítésről, a közös költségvetésről vagy a védelempolitikáról – évtizedekre meghatározzák majd Magyarország mozgásterét. Nem mindegy, hogy milyen hitelességgel és milyen pozícióból veszünk részt ezekben a vitákban.
Osztalékfizetés 2026: Hogyan vegyünk ki pénzt a cégből?
A cégek éves beszámolóinak elfogadásával elérkezett az osztalékfizetés főszezonja. Bár a szabályok alapvetően a korábbi évekre épülnek, a tulajdonosoknak és cégvezetőknek érdemes tisztában lenniük a 2026-os adózási határértékekkel és a KIVA-t érintő változásokkal. Vizer József, az ICT Business Advisory Zrt. vezető adótanácsadója összefoglalta a legfontosabb tudnivalókat.
Milliárdokat veszítenek a pénztártagok figyelmetlen szja-bevallás miatt
A Pénztárszövetség (ÖPOSZ) becslései szerint több milliárd forinttól esnek el a pénztártagok, akik elmulasztják a május 20-ig esedékes szja-bevallásukban a nyilatkozatot a nyugdíj-, illetve egészségpénztári befizetéseik után járó adókedvezmény igényléséről - közölte a szövetség csütörtökön az MTI-vel.
Ezeket az információkat keresik a cégek az önéletrajzokban
Az önéletrajzoknál a különböző területeken eltérő szempontok alapján döntenek a cégek, ezért érdemes a jelentkezést az adott munkához igazítani. A Profession.hu kutatása szerint tízből kilenc munkáltató számára fontos, hogy a pályázó az adott állásra szabja a CV-jét: 42 százalékuk szerint ez teljes mértékben elvárás, további 44 százalék pedig előnyként tekint rá. A pályázók így sokat javíthatnak az esélyeiken azzal, ha az adott területen releváns tapasztalatokat és készségeket emelik ki a jelentkezésükben. A kutatásból az is látszik, hogy más információk számítanak igazán fontosnak a fizikai munkáknál és az irodai, szakértői pozícióknál.
EASAC: A gázról és olajról való leválás felgyorsítása védheti meg Európát az évszázad legnagyobb energiaválságától
Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) bemutatta hivatalos szakmai állásfoglalását, mely szerint a hazai megújuló energiákra való minél gyorsabb áttérés elengedhetetlen ahhoz, hogy Európa nemzetei ne szenvedjék meg a fosszilis energiahordozók árának egyre drámaibb ingadozását. Az EASAC szakmai iránymutatása szerint az EU energiaszükségletének oroszlánrészét még mindig a gáz és olaj importja fedezi, miközben az iráni háború következtében további zavarok keletkeztek az ellátásban és az árak is drasztikusan emelkedtek.
Öreg járművek, elszaladó árak: merre tart a magyar autópiac?
Magyarország látványosan elmarad az uniós átlagtól az autók számában, életkorában és az új autó vásárlások terén is - Hanczár Zsolt, az Euroleasing Zrt. gépjármű-értékesítési igazgatója szerint. Ez a lemaradás ugyanakkor komoly növekedési potenciált is tartogathat, éppen ezért a következő évek kulcskérdése: sikerül-e érdemben közelebb jutnunk az európai szinthez.
Nagy átverés! Önkiszolgáló kasszák az ALDI, LIDL és TESCO boltokban
Az önkiszolgáló kasszás visszaélések fő oka, hogy a vásárló egyszerre „pénztáros” és vevő, így több a hibázási és csalási lehetőség. A kiskereskedelmi szakanyagok szerint az önkiszolgáló kasszák terjedésével a bolti lopás és a leltárhiány kezelése egyre nagyobb biztonsági kérdés lett. Mik a leggyakoribb csalási módszerek?
K&H: 2026 a változások éve a mezőgazdaságban
A mezőgazdaságban 2026 a változások éve, a legnagyobb kihívást az energiaárak, az infláció, a forint árfolyamának alakulása, a klímaváltozás, az aszály, az állatbetegségek, valamint a tej- és sertésárak jelentik - hangsúlyozta Demeter Zoltán, a K&H agrárüzletágának vezetője az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon csütörtökön Hódmezővásárhelyen.
A pénzügyminiszter a rendszerszintű korrupció felszámolását ígéri
A pénzügyminiszter a rendszerszintű korrupció felszámolását, a közbeszerzések valódi átláthatóságának megteremtését ígérte csütörtöki bejegyzésében a Facebook-oldalán.
RRF-pénzek az utolsó kanyarban - Hazahozható-e még Magyarország helyreállítási forrása?
Magyarország előtt rendkívül szűk időablak áll az uniós helyreállítási források megszerzésére. Magyar Péter új miniszterelnök politikai ígérete szerint még idén haza kell hozni a befagyasztott EU-s pénzeket, az RRF esetében azonban nem elég a brüsszeli politikai nyitás: teljesített mérföldkövekre, lezárt beruházásokra, hiteles bizonyítékokra és gyors tervmódosításra van szükség. A kérdés ezért ma már nem pusztán az, hogy Brüsszel akar-e megállapodni Magyarországgal, hanem az is, hogy a 2026-os határidők között technikailag maradt-e még elég idő a pénzek lehívására.
