Idén is kifizetik a 14. havi nyugdíjat
2022. 06. 10. 04:00
Idén is kifizetik a minimálnyugdíjjal egyenlő, vagyis 115 300 forintnak megfelelő összegű 14. havi nyugdíjat Lengyelországban, az erről szóló törvényt csütörtökön jóváhagyta a szenátus. De miből van erre pénz Lengyelországban? Hogyan oldják meg és kivel fizettetik meg ennek az "árát"? Mutatjuk a megoldást, és ezzel véletlenül sem akarunk tippeket adni senkinek...
A szejmben (alsóházban) már május végén megszavazott és a szenátusi jóváhagyás után most az államfő elé kerülő javaslatot a 100 fős szenátusban 51-en támogatták, 42-en ellenezték.
A bruttó 1338 zloty (115 300 forint) támogatás azoknak a nyugdíjasoknak jár, akiknek a havi nyugdíja alacsonyabb bruttó 2900 zlotynál (mintegy 250 ezer forintnál). Ide tartozik a nyugdíjasok többsége, mintegy 7,7 millió ember.
(Magyarországon hány nyugdíjas van? ITT írtunk a hazai nyugdíjasok pontos számáról)
Az említett küszöb átlépése esetén arányosan kevesebb járulék jár. Összesen mintegy 9 millió nyugdíjas részesülhet majd a járulék teljes, illetve csökkentett formájában Lengyelországban. A támogatás automatikusan, külön kérvény nélkül jár.
Az augusztus végén, valamint szeptemberben folyósítandó támogatás évi költségei állami szinten 11,4 milliárd zlotyt (982 milliárd forint) tesznek ki, ezt az úgynevezett szolidaritási alapból fizetik ki. Az alapot a legmagasabb jövedelmű állampolgárokra 2019-ben kivetett különadóból finanszírozzák.
A 14. havi nyugdíjat először tavaly, egyszeri járulékként fizették ki Lengyelországban, a csütörtökön elfogadott törvény is csak az idei évre vonatkozik.
Az országban 2019-ben bevezették a 13. havi nyugdíjat, amelynek összege szintén a minimálnyugdíjjal egyenlő. Ez a - szintén évente folyósítandó - támogatás minden nyugdíjasnak teljes összegben jár, függetlenül attól, milyen magas a havi járandósága.
Magyarországon mennyi nyugdíjat kap ma egy átlagos nyugdíjas?
A nyugdíjak átlagát évről évre (forrás: KSH) itt mutatjuk:
2000-ben: 39.380 Ft
2001-ben: 45.519 Ft
2002-ben: 52.350 Ft
2003-ban: 57.847 Ft
2004-ben: 63.477 Ft
2005-ben: 67.993 Ft
2006-ban: 73.748 Ft
2007-ben: 81.919 Ft
2008-ban: 87.247 Ft
2009-ben: 92.422 Ft
2010-ben: 97.259 Ft
2011-ben: 104.253 Ft
2012-ben: 112.593 Ft
2013-ban: 115.727 Ft
2014-ben: 118.439 Ft
2015-ben: 121.041 Ft
2016-ban: 123.725 Ft
2017-ben: 129.637 Ft
2018-ban: 134.947 Ft
2019-ben: 142.114 Ft
2020-ban: 150.571 Ft
Nyugdíj kalkulátor 2022 IDE kattintva.
Nem sietik el a generációváltást a magyar vállalkozók, a cégük bánhatja
Komoly üzleti kockázattá válhat az utódlás a hazai családi vállalkozásoknál – mutat rá az EY második alkalommal elkészített Vállalkozói Barométer kutatása. Kelet-Közép- és Dél-Európa 16 országát lefedő, több mint 1000 vállalkozó megkérdezésével készült felmérésben 173 magyar válaszadó vett részt.
Újabb kedvező magyar gazdasági adat érkezett
A KSH ma reggel az augusztusi fogyasztói inflációs adatot tette közzé, mely szerint a fogyasztói árak havi szinten 0,2 százalékkal emelkedtek. Az éves szintű infláció így enyhén nőtt: 1,3 százalékra a júliusi 1,2 százalékról. Az 1,3 százalékos tényadat megegyezik a várakozásunkkal és minimálisan elmaradt a konszenzustól. Az éves maginfláció enyhén emelkedett: a hetedik havi 1,9 százalékról 2,0-ra nőtt az index.
Tovább mélyült a magyar közúti fuvarozás profitválsága
Tovább mélyült a magyar közúti fuvarozás profitválsága 2026 második negyedévben, a nemzetközi fuvarozás összköltsége az infláció hatszorosával, 12,3 százalékkal ugrott meg, a belföldi fuvarköltségek 6,4 százalékkal nőttek, miközben a fuvardíjak alig több mint harmadát tudták a fuvarozók áthárítani - közölte a NiT Hungary - Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete kedden az MTI-vel a logisztikai és közúti fuvarozási szektorra szakosodott DigiLog Consulting cég Közúti Fuvarozási Árindex (KFX) elemzése alapján.
A világ GDP-jének 9 százalékát bukják a vállalatok ezen az egy hibán
Van egy láthatatlan költség, amit a cégek akkor is megfizetnek, ha az ára semmilyen kimutatásban nem szerepel: a túlterheltség, a stressz és az alacsony elköteleződés ugyanis közvetlenül hat a teljesítményre. A Gallup 2026-os adatai szerint globálisan csak a munkavállalók 20 százaléka elkötelezett1, Magyarországon pedig ez az arány 19 százalék2. A gazdasági tét óriási, hiszen a Gallup szerint a teljes elköteleződés globálisan 9,6 billió dollárnyi többletproduktivitást jelenthetne, ami a világ GDP-jének mintegy 9 százaléka.
Új operatív alelnök az Accornál
Wojciech Kęsik operatív alelnökként csatlakozott az Accor kelet-európai, prémium, középkategóriás és economy márkákért felelős felsővezetéséhez. A világ vezető vendéglátóipari csoportja ezzel a kinevezéssel Magyarországon is megerősíti a kiváló működés, valamint a szállodahálózat folyamatos fejlesztése iránti elkötelezettségét.
Stabilcoinok: a 24/7 devizalikviditás lesz az új teszt
A stabilcoinpiac következő növekedési szakasza már nem csupán arról szólhat, hogy egyre több dollárhoz kötött digitális eszköz jelenik meg a blokkláncokon. Az euróhoz, fonthoz, jenhez és más helyi devizákhoz kötött stabilcoinok terjedésével a hagyományos devizapiac egyre nagyobb része kerülhet on-chain környezetbe, ami új kihívást állít a bankok, market makerek és fizetési szolgáltatók elé.
Átrendeződött a turisták költési térképe: egy nemzet egymilliárd forintnál is többet hagyott nálunk
A külföldi turisták kártyás költései idén nyáron is jelentős forgalmat generáltak Magyarországon a Global Payments adatai szerint. Az ír látogatók különösen sokat költöttek: júliusban és augusztusban összesen több mint egymilliárd forint értékben fizettek kártyával Magyarországon. Mindeközben az egyes turisztikai célpontok teljesítménye jelentősen eltért egymástól: míg több balatoni településen kétszámjegyű növekedést mértek, néhány hagyományosan népszerű desztinációban visszaesett a kártyás forgalom.
A Mastercard szerint 2030-ra minden tizedik ember rendszeresen AI-ügynökökkel vásárolhat és fizethet
A jövőkutatók előrejelzései szerint 2030-ra az online vásárlók több mint egytizede rendszeresen AI-ügynököket használhat majd arra, hogy azok a nevükben vásároljanak termékeket – derül ki a Mastercard új, A Short History of the Future of Shopping and Payments (A vásárlások és a fizetések jövőjének rövid összefoglalója) című jelentéséből.
Minden tizedik álláshirdetés kínál home office lehetőséget, a távmunka továbbra is elenyésző
Míg a 2025-ben közzétett álláslehetőségek 8,7%-a, addig idén már 10%-uk kínál lehetőséget otthoni munkavégzésre. Az IT területeken és az SSC szektorban a leginkább jellemző, hogy a munkáltatók lehetővé teszik dolgozóiknak a home office valamilyen formáját. A UI, UX és webdesigner állások több mint felénél adott ez az opció – derült ki a Profession.hu legfrissebb adataiból.
Így néz ki az infláció 5 hónappal a választások után
A fogyasztói árak augusztusban 1,3%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, ami megfelelt várakozásunknak, de 0,1 százalékponttal alacsonyabb a piaci konszenzusnál. Az előző hónaphoz képest 0,2%-kal emelkedtek az árak, ami magasabb várakozásunknál, de megfelelt a piaci konszenzusnak. Az éves maginfláció 1,9%-ról 2,0%-ra emelkedett, az MBH Bank elemzői várakozásának megfelelően.
A fogyasztói bizalomban generációs különbségek vannak
A GKI fogyasztói bizalmi indexének korcsoportok szerinti adatai alapján az utóbbi 4 évben a magyar lakosság gazdasági várakozásai nem egységesen változtak, a fiatalok gyorsabban és pozitívabban reagálnak a gazdasági változásokra - közölte a GKI Gazdaságkutató az MTI-vel.
Közel minden második Otthon Startos vásárló Budapesten vagy Pest vármegyében vett ingatlant – de mi történik, ha valaki később továbbköltözne?
Az Otthon Starttal finanszírozott ingatlanok közel fele Budapesthez vagy Pest vármegyéhez kötődik. Az MNB adatai szerint a szerződések közel 30 százaléka budapesti, további 14 százaléka Pest vármegyei ingatlanra szólt, az átlagos hitelösszeg pedig mintegy 35 millió forint. De mi történik akkor, ha az első lakást néhány év múlva kinövi a tulajdonosa, és nagyobb ingatlanba vagy másik településre költözne? A money.hu összefoglalta, milyen lehetőségei vannak annak, aki a kedvezményes, fix 3 százalékos hitelét is szeretné megtartani.
A nyugdíjasházak szerződési feltételeit vizsgálja a fogyasztóvédelmi hatóság
A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalokkal közösen ellenőrzi a nyugdíjasházakat üzemeltető vállalkozások által alkalmazott általános szerződési feltételeket (ÁSZF). A fogyasztóvédelmi hatóság célja annak kiszűrése, hogy a szerződések tartalmaznak-e a fogyasztókkal szemben tisztességtelen, indokolatlanul hátrányos feltételeket. Az ellenőrzés során kiemelt figyelmet fordítanak a szolgáltatás igénybevételének feltételeire, a szerződés módosítására és megszüntetésére, valamint a felelősségi szabályokra.
Ethereum: kvantumrezisztens Layer 1 a cél 2029-re
Az Ethereum Foundation újabb fontos részleteket közölt a hálózat következő nagy fejlesztési szakaszáról. Miközben a fejlesztők 62 Ethereum Improvement Proposal, vagyis EIP lehetőségeit vizsgálják a Hegotá frissítéshez, az Ethereum hosszabb távú célja is egyértelműbbé vált: a Layer 1 hálózatot legkésőbb 2029 decemberére ellenállóvá akarják tenni a kvantumszámítógépek jelentette támadásokkal szemben.
Emelkedtek a hosszú hozamok az euróövezetben
Ismét emelkedtek a hosszú hozamok az euróövezetben, miután két egymást követő napon csökkent a több mint 15 éve mért legmagasabb szintről; a befektetők óvatosak voltak az AfD szász-anhalt-i győzelme után és az EKB csütörtöki kamatdöntő ülése előtt. A német 10 éves 5bp-tal 3,38%-ra emelkedett, ismét közelítve a múlt héten elért 3,3951%-ot, ami 2011 áprilisa óta a legmagasabb érték.
Oldalazás az európai tőzsdéken, az olajár tovább emelkedett a közel-keleti konfliktus eszkalációja következtében
Alig mozdultak hétfőn az európai részvényindexek, az USA és Irán közötti feszültségek újbóli kiéleződése nyomán emelkedő olajárak fokozták az inflációs aggodalmakat, ellensúlyozva az euróövezetben megjelent vártnál jobb gazdasági adatokat. A páneurópai Stoxx600 pénteki zárószintjén, 649,9 ponton fejezte be a napot. A DAX 0,2%-kal csúszott vissza.
