Idén megindulhat a magyar gazdasági teljesítmény növekedése
A makrogazdasági és geopolitikai tényezők okozta volatilitás az utóbbi időben uralta az üzleti környezetet, és olyan módon tette próbára a piaci szereplőket, amely korábban elképzelhetetlennek tűnt. Ilyen körülmények között nem csupán a növekedési, hanem az inflációs, államháztartási, külkereskedelmi előrejelzések is több bizonytalanságot hordoznak.
Gazdasági növekedés: enyhe bővülési ütem 2023-ban
A Magyar Bankholding Stratégiai Elemzés Központ elemzői a 2022. évi GDP növekedési előrejelzésüket 5,3 százalékról 4,8 százalékra csökkentették, azonban az idei évit 0,4 százalékról 0,8 százalékra emelték. A hazai GDP a tavalyi harmadik negyedévben bekövetkezett csökkenés miatt – amit elsősorban a mezőgazdasági kibocsátás meredek visszaesése okozott – nagy valószínűséggel technikai recesszióra lehet számítani, ami azonban mérsékelt lehet, a fűtési szezon lefutásával pedig a második negyedévtől ismét növekedésre számítunk. Az ukrajnai háború közvetlenül és közvetve is negatívan hat a hazai növekedési kilátásokra, a konfliktus begyűrűző hatása a termelési láncokra, energia-, nyersanyag- és élelmiszerellátásra kiszámíthatatlan. A 2023-as magyar gazdasági növekedés kilátásait pozitív és negatív irányú kockázatok egyaránt övezik.
„Ha a mérföldkövek teljesítésével sikerül teljesen felszabadítani az uniós pénzeket, Európának sikerül elkerülnie az energiaválságot, az energiaárak csökkennek a jelenlegi szintekhez képest, illetve a mezőgazdaság is a vártnál jobban teljesít, elindulhat egy enyhe bővülés 2023-ban” – mondta Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági vezető elemzője. A növekedést támogatja továbbá az új ipari kapacitások folyamatos üzembe helyezése is.
A gazdasági növekedésre ugyanakkor érdemi kockázat jelent az orosz gázszállítások esetleges leállítása az európai országok irányába, ami számos ágazatot leállásra kényszeríthet, ezzel a hazai termelést is meredeken visszafogná, és újra elszálló energiaárakhoz vezetne. A hazai gazdaság földgáz iránti kitettsége azonban erőteljes kockázatot jelent, ami jelentősen rontja a hazai gazdasági szereplők elkölthető jövedelmét.
„Kedvező ugyanakkor, hogy egyelőre sikerült elkerülni az akut energiaválságot az európai gáztárolók kellő mértékű feltöltöttsége, a szokásosnál enyhébb őszi és téli időjárás, valamint az ipari, lakossági, kormányzati fogyasztók alkalmazkodása miatt. Ráadásul idén várhatóan nem ismétlődik meg a tavalyi rendkívüli mértékű aszály, ami tovább javíthatja a gazdasági kilátásokat” – fogalmazott Suppan Gergely.
Infláció: 2023 végére egyszámjegyű lehet
Az infláció tavaly decemberi 24,5 százalékos értéke mellett – amelyet elsősorban a hatósági üzemanyagárak eltörlése és az élelmiszerárak gyorsuló emelkedése okozott – 2022-ben átlagosan 14,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak.
„A következő hónapokban azonban már érvényesülnek a bázishatások. Továbbá, mivel a nemzetközi nyersanyag-, termény- és energiaárak jelentősen visszaestek az utóbbi hónapokban, újabb külső ársokkra nem számítunk, a forint erősödése pedig szintén mérsékelheti az inflációt” – tette hozzá Suppan Gergely. Emiatt a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzői az infláció eleinte fokozatos, majd az év közepétől meredek mérséklődésre, év végére egyszámjegyű inflációra számítanak. 2023-ban éves átlagban 17,5 százalék lehet az infláció.
Kétszámjegyű bérnövekedés, ingadozó foglalkoztatás, csökkenő fogyasztás
Összességében csupán mérsékelt változások várhatóak 2023-ban a munkaerőpiacon. Kissé csökkenhet a foglalkoztatás, míg a munkanélküliségi ráta átmenetileg enyhén emelkedhet (2022: 3,6% és 2023: 3,9%), majd újra mérséklődést mutathat a következő években. A feszes munkaerőpiaci kondíciók 2023-ban lazulhatnak, azonban nemzetgazdasági szinten a bérek növekedése továbbra is kétszámjegyű, 14-15 százalék közötti lehet.
2022 második félévétől az infláció és a háztartási energiaárak emelkedése miatt érdemben lassult a fogyasztás növekedése: a Magyar Bankholding várakozásai szerint míg 2022-ben 6,1 százalékkal bővülhetett, 2023-ban már 0,8 százalékkal mérséklődhet a háztartások fogyasztása. Az emelkedő kamatok és a lakásépítési költségek, a vásárlóerő várható csökkenése a háztartások beruházásait fékezni fogja a következő időszakban, amit azonban az energetikai korszerűsítési kereslet megugrása ellensúlyozhat.
Beruházási fókusz: hatékonyságnövelés és energiahatékonyság
2022-ben a kifejezetten dinamikus első három negyedévi teljesítménynek köszönhetően gyorsulhattak a beruházások: a 2021-es 4,3 százalékos növekedést követően 7 százalék feletti bővülésre számítanak a bankcsoport elemzői. Idén azonban kismértékű visszaesést jeleznek előre az emelkedő kamatok, a megugró infláció és költségek miatt romló háztartási és vállalati jövedelmek, a növekvő bizonytalanság, a gyengülő konjunktúra, valamint egyes kormányzati beruházások felfüggesztése miatt.
Mindezek a kockázatok, valamint az emelkedő energiaárak és beruházási költségek elbizonytalaníthatják a beruházásokat tervező vállalatokat. „A jelenlegi energiaárak mellett azonban az energiahatékonysági – valamint a hatékonyságot növelő – beruházások még a magasabb kamatok mellett is megtérülhetnek. Az emelkedő kamatok negatív hatását pedig a kkv-k számára továbbra is elérhető kedvezményes hitelkonstrukciók, valamint GINOP pályázatok ellensúlyozhatják” – hívta fel a figyelmet Kuti Ákos, a Magyar Bankholding Stratégiai Elemzés Központjának vezetője.
Mérséklődő államadósság, újra javuló külső egyenleg
A kormány a tavalyi 4,9 százalékos GDP arányos hiánycél tartása érdekében egyenlegjavító intézkedéseket vezetett be. Az idei hiánycél tartható lett volna, ugyanis egyes egyszeri tételeket (pl. SZJA-visszatérítés) már a tavalyi eredményszemléletű hiányban elszámoltak, miközben a tervezettnél magasabb tavalyi növekedés és infláció miatt az adóbevételek messze felülteljesülnek.
Az államháztartás egyenlegére ugyanakkor számottevő kockázatot jelentenek a megugró piaci gáz- és energiaárak, valamint a kamatok emelkedése miatt érdemben emelkedő kamatkiadások, amelyek ellensúlyozására a kormány extraprofit adót vezetett be nyolc szolgáltatási ágazatra, valamint mintegy 1200 milliárd forintnyi kiadáscsökkentést jelentett be, elsősorban állami beruházásokat és működési kiadásokat érintve. A magas nominális növekedésnek köszönhetően a bruttó államadósság 2022-ben a GDP 72 százaléka alá mérséklődhetett. A Magyar Bankholding várakozásai szerint ez a csökkenés 2023-ban is gyors ütemben folytatódhat.
Emellett a bankcsoport elemzői 12,8 milliárd forintos hiányt (a GDP 7,5%-a) várnak a tavalyi évre a folyó fizetési mérlegre vonatkozóan, ami idén 5,8 milliárd forintra (a GDP 2,9%-a) javulhat. A magas külső finanszírozási igény ellenére csökkenhettek a GDP arányos külső adósságráták, részben a gyors nominális növekedés, részben pedig annak hatására, hogy a folyó fizetési mérleg hiányát túlnyomórészt a működő tőke beáramlása finanszírozza.
