Idősek Világnapja: Az Allianz szerint az öngondoskodás kulcs az időskori biztonsághoz
Már-már közhelynek számít, hogy a fejlett világ kedvezőtlen demográfiai folyamatai, azaz az idősödő népesség egyre nagyobb nyomás alá helyezi a társadalombiztosítási rendszereket. Ez pedig még erőteljesebben irányítja rá a reflektorfényt az öngondoskodásra. Az időskori jólétet ráadásul számos egyéb tényező és trend is veszélyezteti. Az Idősek Világnapjára készülve ezeket vizsgálta meg közelebbről az Allianz.
Szendvicsgeneráció és szürke válás
Az egyik komoly rizikófaktor az úgynevezett „szendvicsgeneráció” sajátos élethelyzetének következménye: ebbe a kategóriába azok tartoznak, akik kénytelenek egyszerre gondoskodni a saját gyerekeikről és a szüleikről. Ez leginkább a Millenial és az X generáció tagjait érinti, akik számára a legfőbb gondot nemcsak az jelenti, hogy az Allianz felmérése[1] szerint ez a kettős feladat gyakorlatilag teljes munkaidős és fizetetlen munkát ad számukra, hanem az is, hogy az érintettek 60 százalékát saját bevallásuk szerint ez a helyzet arra kényszeríti, hogy visszavegyenek nyugdíjcélú megtakarításaikból vagy teljesen leállítsák azokat.
Hasonló fenyegetést hordoz magában a válás, különösen a manapság egyre gyakoribbá váló úgynevezett „szürke válás” is, amikor a házastársak 50 év felett döntenek úgy, hogy külön folytatják az életüket. A válás ugyanis a házaspárok több mint felénél[2] jár együtt a korábban gondosan felépített nyugdíjcélok felborulásával. Márpedig a nyugdíjkorhatárhoz közeledve egyre nehezebb átprogramozni az addigi megtakarítási sémákat, miközben a népesség elöregedésének egyik „eredménye”, hogy az időskori szegénység egyéni szinten is egyre kevésbé kezelhető problémává válik.
Rosszabb helyzetben vannak a nők
Az Allianz egy korábbi felmérése[3] szerint az időskori szegénység – akár fejlett, akár kevésbé fejlett gazdaságokról van szó – túlnyomórészt a nők körében kiemelkedően magas szegénységi rátából fakad. Ennek az okai szerteágazók. Egyfelől az EU-ban a nők születéskor várható élettartama 5,3 évvel magasabb[4], mint a férfiaké, vagyis nagyobb eséllyel maradnak egyedül életük utolsó szakaszában. Ehhez járul hozzá, hogy az EU-ban átlagosan 12 százalékkal keresnek kevesebbet[5] a férfiaknál. Magyarországon is hasonló trendek figyelhetőek meg, a nemek közötti bérkülönbség ráadásul itt 17,8 százalék. „A magyar nők szinte biztosan túlélik a megtakarításaikat” – véli Bencsik Tamás, az Allianz Hungária Zrt. személybiztosítások igazgatóságának vezetője, aki szerint a férfiak sem dőlhetnek hátra: nekik ugyanúgy figyelmet kell fordítaniuk rá, hogy megalapozzák időskoruk anyagi hátterét.
Egyre többen dolgoznak nyugdíj után is
Életszínvonaluk megtartása érdekében egyre több magyar kénytelen dolgozni aktív éveit követően is. A KSH adatai szerint[6] a 65 és 69 év közöttiek aktivitási aránya a 2009-es 4,8 százalékról 2024-re megháromszorozódott (15%), míg a 70-74-es korosztályban még nagyobb volt az ugrás: 1,5-ről 7,4 százalékra emelkedett ugyanebben az időszakban.
Tavaly a 65 és 69 év közötti magyar férfiak közül csaknem minden ötödik (18,7%) dolgozott, míg az eggyel idősebb korosztályban minden tizedik (10,2%). Ez óriási változás a 16 évvel ezelőtti arányokhoz képest (6,9, illetve 2,5%), de a nőknél is nagy elmozdulás figyelhető meg: 65 és 69 év között 3,3-ról 12,1-re, a 70-74-es kategóriában pedig nulláról 5,5 százalékra emelkedett az aktivitási ráta.
Bencsik Tamás ugyanakkor úgy véli: azzal, hogy egyre tovább élünk, megkerülhetetlen ennek gazdasági velejáróit is átgondolni. Már csak amiatt is, mert a fent vizsgált trendek, mint például a szendvicsgenerációs élethelyzetek és a szürke válás negatív következményei Magyarországon is okozhatnak gondot. Az igazgató szerint a hosszú életre történő felkészülésnek része az ezzel összefüggő ismeretek bővítése, a nyugdíjtervezés, a nyugdíjba vonulás utáni jövedelembiztonság megteremtése. A biztosítási piacon elérhető nyugdíjtermékek és egyéb hosszú távú megtakarítási konstrukciók hozzájárulnak ahhoz, hogy anyagilag is biztonságban érezzük magunkat nyugdíjaskorunkban anélkül, hogy munkát kellene vállalnunk.
