Ígéretesen indult az év a lakáspiacon és a folytatás is jó lehet
A forgalom élénkülése január-márciusban a nagyok után már a kistelepüléseket is elérte, de a dinamikában még jelentős volt a különbség. A fővárosban a tranzakciószám 57 százalékkal haladta meg az egy esztendővel korábbit, míg a községekben csak 10 százaléknyi volt a növekedés. Számottevő volt az eltérés a különböző típusú otthonok piacának felpörgése között is. Míg a társasházi lakások – panelek és hagyományosak – forgalma a másfélszeresére nőtt, addig a családi házaknál csak 21 százalékos volt a felfutás. Ezek a számok összhangban vannak a közvetítők tapasztalatával is, miszerint ezekben a hónapokban már a befektetési céllal vásárlók is visszatértek a piacra. Ahogy Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője magyarázza, a befektetők megjelenése elsősorban a társasházi lakások iránti keresletet növeli, mivel ezek általában kisebbek, olcsóbbak, könnyebben kiadhatók. „Kétségkívül felpörgött a piaci érdeklődés, de a vevők még óvatosabbak a nehezebben mobilizálható, esetleg még fel is újítandó családi házak piacán.” Ám az elemző szerint ez utóbbiaknál is hozhat majd némi elmozdulást a nyártól elérhető felújítási támogatás.
A fővárosi piac idén év eleji mozgásának irányát is a „megfizethetőség” szabta meg. A sikeres adásvételek során a korábbiaknál nagyobb arányban forogtak a kisebb lakások. A legdrágább budai területek kivételével mindenütt emelkedtek az árak, legnagyobb arányban az olcsóbbnak számító pesti külső kerületekben. Legdinamikusabban a panellakások drágultak, az átlagos négyzetméteráruk 5,8 százalékkal haladta meg a tavalyit. A családi házaknál 4,9 százalék, míg a nem panel társasházaknál 3 százalék volt a növekmény.
A vidéki nagyrégiókban általános volt a használt lakások árnövekedése, kivételként csak a keleti országrész családi házait említi a jelentés, ahol minimális árcsökkenést mutatnak az előzetes adatok.
Az eltérő metodikával számoló MNB jelentése szerint január-márciusban országos átlagban 2,7 százalékkal emelkedtek a lakásárak a megelőző három hónaphoz képest, ezzel az éves drágulás (7,5 százalék) valamelyest mérséklődött az előző negyedévben (8,4 százalék) tapasztalthoz képest. Ezen belül Budapesten gyorsult az árnövekedés (5,6 százalék), míg lassult a vidéki városokban (7 százalék) és a községekben (8,9 százalék). A régiókat tekintve kettő emelkedik ki a mezőnyből. A közép-magyarországi, azaz a Pest vármegyei városokban volt a legalacsonyabb (2,9 százalék) az éves drágulás. Ez megfelel annak a tapasztalatnak, hogy a főváros amúgy is megdrágult agglomerációjának túlnyomórészt családi házas kínálata a Covid lecsengése után számottevően veszített vonzerejéből. A régiók zömében 5,5 és 7,6 százalék közötti volt az év elején a városi lakások drágulása. Az egyetlen további kivétel a debreceni központú Észak-Alföld régió, ahol a városi árnövekedés elérte a 10,2 százalékot. Ebben az eredményben, ahogy az elemző is emlékeztet, már a koncentrált iparfejlesztés lakáspiaci hatása jelenik meg. Hamarosan hasonlóval lehet majd számolni Szeged térségében is, ahol a BYD autóipari beruházása kapcsán többezer új munkahely létrejöttével kalkulálnak a közeli jövőben.
Az MNB jelentése az inflációval is összevetette az árak alakulását, így arra jutott, hogy országos átlagban évi 3,6 százalékos reálértéknövekedés jellemezte a tranzakcióban résztvevő lakóingatlanokat az év első negyedében. A fővárosban ez az érték 1,8 százalékra adódott, a községekben 5 százalékra, a legjobban dráguló Észak-Alföld régió városaiban pedig 6,3 százalékra. Egyedül a Közép-Magyarország régióban volt még csekély reálárcsökkenés kimutatható (-0,8%).
Az elemző szerint ezek az adatok azt mutatják, hogy a lakáspiac a tavalyinál egyértelműen jobb állapotban kezdte az évet, de még nem nyerte vissza a korábbi erejét. Ugyanakkor az optimistáknak van honnan meríteniük: az idei körülmények sem kedvezőtlenek, 2025-ben pedig több erős impulzus is pezsdítheti a piacot. Az év elején várhatón ismét sok pénz szabadul majd föl az állampapírokból, s annak egy része a lakáspiacra tarthat. S azzal is lehet számolni, hogy 2025 országgyűlési választás előtti év, ami a tapasztalatok szerint nagyobb állami – részben lakásvásárlásra fordítható – ösztönzők és támogatások megjelenésével szokott járni.
