Visszafizette 67 milliárd forintos folyószámlahitelét a főváros
Kiss Ambrus azt mondta, hogy szerda estig 118 milliárd forint helyiiparűzésiadó-előleg érkezett meg, és a főváros ebből visszafizette a folyószámlahitelét. A főváros folyószámlahitel-kerete 80 milliárd forint volt. A főigazgató közölte: szeptember végére körülbelül 3,5 milliárd forint marad a főváros számláján.
A fővárosnak nem lesz ilyen hitelkerete szombat hajnaltól, miután a finanszírozó bank addig látta biztosítottnak a megtérülést - jegyezte meg.
Kiss Ambrus elmondta:
emiatt az elmúlt hetekben kötelezettségvállalási stopot jelentett be a főváros. Ez a hivatal, az önkormányzat esetében nulla forint, a főváros intézményeinek esetében pedig 20 millió forint feletti összegre vonatkozik. Továbbá létszámstopot is elrendeltek, és az intézményi beruházások esetében is stopot jelentettek be.
A jövő péntekre tervezett fővárosi közgyűlési ülés napirendjén szerepelő, pénzügyi hatással bíró előterjesztések - például zöldterület-fejlesztésre vonatkozó pályázatok - esetében csak feltételes döntéseket tud majd hozni a testület - mutatott rá.
Kiss Ambrus közölte azt is, hogy a befolyt adóelőlegből a közösségi közlekedési cégek visszafizetik a 45 milliárdos áthidaló hitelüket szeptember végéig, és így annyi pénz marad, amennyi az október eleji bérkifizetéseket biztosítja.
Kitért arra is, hogy október közepén 86 milliárd forintot kellene a fővárosnak fizetnie szolidaritási hozzájárulás címén. "Ekkora forrás nem fog bejönni, semmiképpen sem. Továbbra is az van, hogy meg kell állapodnunk a kormánnyal" - fogalmazott Kiss Ambrus, aki a tárgyalások állásáról nem kívánt beszélni.
A főváros közterületein kialakult állapotokról szólva a főigazgató arról beszélt, hogy a főváros is keresi a megoldási lehetőségeket, amit többen hajléktalan-, szerhasználói és "palackozási" problémaként is azonosítanak. A tapasztalatok alapján szerinte nem igaz, hogy kizárólag a hajléktalanok "flakonoznak". "A szociális valóság robbant rá az országra" - fogalmazott Kiss Ambrus, rámutatva: Budapesten nagyon sokrétű az a társadalmi réteg, amely "palackozásból" egészíti ki a jövedelmét.
A főigazgató szerint a közterületi probléma egyik kulcskérdése, hogy "tudunk-e a béreken változtatni országosan, mert akkor nem azt választják az emberek, hogy palackozással, kukába nyúlkálással, más szemetének piszkálásával kiegészítsék a jövedelmüket, hanem képesek megélni abból a munkából, amit biztosít a társadalom számukra". Ha ez megvan, akkor tudunk a szerhasználattal is kezdeni valamit, akkor érdemben tudunk javítani a közterületek képén - tette hozzá.
Kiss Ambrus szólt arról is, hogy folyamatosan szembesülnek azzal - akár Rákosrendező kapcsán, akár a szerhasználati kutatások kapcsán -, hogy nagyon sok fiatal a gyermekvédelemből megszökve Budapest közterületein jelenik meg. A főváros ezért támogatja, hogy a gyermekvédelemben legyen érdemi változás, hiszen anélkül ez az állandó körforgás ismétlődni fog
- mondta.
Kiss Ambrus kitért arra is, hogy a kegyelmi ügyet vizsgáló parlamenti bizottság 2011-2012 körüli adatokat kért a fővárostól a bicskei gyermekotthonnal, az ellenőrzésekkel, az intézményvezetői kinevezésekkel, valamint Vásárhelyi János 2015-ös kitüntetésével kapcsolatban. Az ezekre vonatkozó, mintegy 800 oldali anyagot átadták - közölte.
