Így segíthetik az eladók az Otthon Startos vevőket a sikeres hiteligénylésben

Az Otthon Start Program elindulása látványosan megmozgatta az ingatlanpiacot: a kereslet duplázódása mellett az eladók is aktivizálódtak. Az ingatlan.com adatai alapján szeptember első három hetében 20%-kal több lakóingatlan-hirdetés jelent meg, mint egy évvel korábban, havi szinten pedig 31%-os bővülés látszik. Budapesten a tulajdonosok 71%-kal, a megyei jogú városokban 60%-kal adtak fel több hirdetést, miközben a frissen meghirdetett lakások 76%-a megfelel az Otthon Start feltételeinek. 

Először is az eladóknak számolniuk kell azzal, hogy a támogatott hitel igénybevételéhez a vételár és a bank által meghatározott forgalmi érték közötti különbség nem lehet nagyobb 20%-nál. Ha például egy ingatlant 65 millió forintért hirdetnek, de az értékbecslő 50 millió forintra taksálja, a bank elutasíthatja a finanszírozást. Fontos tehát a reális árazás, hiszen a vevő hitelképessége és a banki értékbecslés egyaránt döntő tényező. A pontos értékmeghatározás érdekében az értékbecslő összehasonlítja az ingatlant a környék hasonló, a közelmúltban értékesített ingatlanaival is. Mivel a program csak néhány hete indult, a megvalósult tranzakciók még nem feltétlenül tükrözik az aktuális piaci árak emelkedését. Az értékbecslés igazolja azt is, hogy az ingatlan a lakhatási igények kielégítésére alkalmas.

Az Otthon Start Programban meghatározott vételár-korlát lakás esetén legfeljebb 100 millió forint, család ház esetben maximum 150 millió forint. Ez különösen érdekes lehet az olyan típusú ingatlanok eladásánál, amikre a köznyelvben házként hivatkozunk, de jogilag sokszor lakásként vannak nyilvántartva, ilyenek az ikerházak például.

Amennyiben a vevő az Otthon Start hitelt más állami támogatással, például a CSOK Plusszal együtt venné igénybe, az ingatlannak mindkét jogszabály feltételeinek meg kell felelnie. Ez például  az alapterület  meghatározásánál lehet lényeges.

A támogatott lakáshitelek feltétele továbbá, hogy az ingatlan lakásként vagy lakóházként legyen nyilvántartva, és az ingatlan-nyilvántartásbeli adatok egyezzenek a valósággal. Egy beépített, de nem feltüntetett terasz vagy más rendezetlenség akadálya lehet a hitelnek. Az sem megengedett, hogy az eladó közeli hozzátartozója, élettársa vagy saját cége adja el az ingatlant a hitelfelvevőnek. A fix 3%-os lakáshitelnél kizáró ok lehet, ha az ingatlan külterületen található (kivéve, ha tanya), ha haszonélvezet terheli, vagy ha csak résztulajdon kerül értékesítésre.

Eladóként az adózási kötelezettségeket sem szabad szem elől téveszteni. Ingatlanértékesítés esetén a személyi jövedelemadó mértéke 15%, amelyet a szerzés évét követő ötödik évtől már nem kell megfizetni. A bevételből levonhatók a megszerzésre fordított költségek (vételár, illeték), az értéknövelő beruházások (felújítás) és az eladással kapcsolatos kiadások (hirdetés, közvetítői díj). Az eladás után fizetett adó mellett az eladót terhelő további fix költségek még a közműtartozások rendezése, az energetikai tanúsítvány díja, a hirdetési kiadások, a költözés költségei, és az esetleges ügyvédi munkadíj. Ingatlan-adásvételek esetén az adásvételi szerződést elkészítő és az adásvételben közreműködő ügyvéd díját a vevő fizeti, de ettől el lehet térni.

„Az Otthon Start program élénkíti a piacot, de az eladóknak tudatosan kell felkészülniük a hitelből vásárló vevőkkel való együttműködésre. A reális árazás, a jogilag rendezett ingatlanhelyzet és a gördülékeny ügyintézés - ami olyan egyszerű dolgokat is takar, mint az értékbecslő számára biztosítani a gyors időpont egyeztetést és a lakásba bejutást - nemcsak a vevők érdeke, hanem az eladók sikeres értékesítésének kulcsa is” – emelte ki Garam Dániel, a money.hu elemzője.