Így védi a nyugdíjtörvény a nők érdekeit a nyugdíjszámítás során
Farkas András nyugdíjszakértő szerint ez különösen a nők számára fontos, hiszen életük során gyakrabban fordul elő, hogy egy-egy időszakban nem keresnek teljes munkaidős bért.
De mit jelent mindez a gyakorlatban? A nyugdíjtörvény egyfajta védőhálóként működik: egyes alacsony keresetű időszakokat kizárhat a számításból, ha azok csökkentenék a nyugdíj összegét. Az érintettek számára ez azt jelenti, hogy a nyugdíjuk kiszámításánál mindig az ő érdekükben történik az összegek figyelembevétele vagy figyelmen kívül hagyása.
Mely jövedelmeket nem kötelező beszámítani?
1. Álláskeresési juttatások
Munkanélküli időszakban kapott támogatások, mint az álláskeresési járadék, nyugdíj előtti munkanélküli-segély vagy keresetpótló juttatás, nem csökkenthetik a nyugdíj összegét. Mivel ezek ideiglenes és alacsony összegű jövedelmek, csak akkor veszik figyelembe, ha azok mégis kedvezőbb nyugdíjat eredményeznének.
2. Gyermeknevelési ellátások
A gyermekvállalás gyakran hosszabb kiesést jelent a keresőtevékenységből, ezért az anyák védelmében a gyes, gyed és gyet nem rontja az életpálya-átlagkeresetet. Ez azért különösen fontos, mert például a gyes jelenleg mindössze bruttó 28.500 forint havonta, így annak beszámítása jelentősen leronthatná az átlagkeresetet.
3. Szociális és gyermekvédelmi ellátások
Ide tartozik például az ápolási díj és a gyermekek otthongondozási díja (gyod). Ezeket főként olyan nők veszik igénybe, akik beteg gyermeket vagy más hozzátartozót gondoznak. Mivel ezen ellátások összege sokszor elmarad a piaci keresetek mögött, a törvény lehetőséget ad arra, hogy ne csökkentsék a nyugdíjat.
4. Prémiumévek program juttatásai
A 2005 és 2009 között működő prémiumévek program a közszférában dolgozókat segítette azzal, hogy az állásuk megszűnése után még néhány évig az illetményük 60%-át kapták. A törvény ezt a juttatást is úgy kezeli, hogy csak akkor számít bele a nyugdíjba, ha előnyt jelent.
5. Csökkent munkaképességűek ellátásai
Akik egészségügyi okok miatt munkaképtelenné váltak, azok különféle támogatásokban részesülhettek, például rehabilitációs ellátásban, egészségkárosodási járadékban. A nyugdíjszámítás során ezek az összegek sem rontják a nyugdíj alapját.
6. Ellátások melletti munkajövedelmek
Sokan az ellátások mellett is próbálnak dolgozni, bár jellemzően alacsony keresettel. Az ilyen részmunkaidős vagy alkalmi munkák bérét csak akkor veszik figyelembe az életpálya-átlagkereset kiszámításánál, ha az pozitív hatással van a nyugdíjra.
Hogyan történik a nyugdíj kiszámítása?
A nyugdíjmegállapító hatóság minden esetben kettős számítást végez:
1. Kiszámítja a nyugdíjat úgy, hogy minden keresetet és ellátást beszámítanak.
2. Kiszámítja azt is, ha a fent említett alacsony keresetű időszakokat kihagyják.
A végső döntésnél mindig a kedvezőbb összeget veszik alapul, így biztosítva, hogy senkinek ne csökkenjen a nyugdíja a jövedelmi hullámzások miatt.
Ez a szabályozás különösen a nőket védi, hiszen a gyermeknevelés, az idősgondozás és a háztartási munkák miatt gyakran szakadozottabb a munkaviszonyuk. Így biztosított, hogy az ilyen élethelyzetek ne rontsák el a megérdemelt nyugdíjuk összegét.
