Iráni helyzet: mit tegyen, aki most utazna?
Ne induljon el, aki az érintett térségekbe szervezte utazását
Dubajban még tart a turisztikai főszezon, így Magyarországról is turisták ezrei készültek a közel-keleti országba márciusban. Bár a járattörlések miatt erre egyébként is kicsi az esély, a szakértők arra kérik az érintett utazókat, hogy ne induljanak el, töröljék vagy halasszák nyaralásukat. Az utazásra nem javasolt országok listájára újonnan felkerült úti célokra (Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Izrael, Katar, Kuvait, Libanon, Szaúd-Arábia) a már megkötött, de még hatályba nem lépett utasbiztosítások nem érvényesek, a már megkötött, de még hatályba nem lépett utasbiztosításokat töröltetni kell, így a befizetett biztosítási díj visszajár.
Azok, akik utazásukat a kialakult háborús helyzet miatt mondják le, tájékozódjanak időben a szállás- és útiköltség visszatérítésének feltételeiről. A járattörlésben érintett turisták értesítést kapnak a légitársaságtól az átfoglalás vagy visszatérítés menetéről, a szállásköltség visszatérítésével kapcsolatban pedig a szolgáltatóval kötött szerződés vagy szabályzat az irányadó: a háborús helyzet jellemzően vis maiornak minősül, amelyre a legtöbb szállásadó szabályzata kiterjed. Az utasbiztosítás mellé köthető útlemondás vagy storno fedezet hasznos kiegészítője az utasbiztosítási védelemnek, azonban jellemzően nem szolgáltat háborús cselekmények miatt történő útlemondás esetén.
Mi a teendő, ha az úti cél az utazás alatt válik veszélyessé?
A biztosítók szigorúan szabályozzák, hogy milyen esetekben kell helytállniuk, és milyen helyzeteket zárnak ki a fedezet alól - utóbbiak közé tartoznak a háborúval, polgárháborúval, terrorcselekménnyel vagy más harci eseménnyel összefüggésbe hozható káresemények is. Szintén nem terjed ki a biztosítók kockázatvállalása azokra az országokra, amelyek szerepelnek a Konzuli Szolgálat „Utazásra nem javasolt országok és térségek” nevű listáján. Más a helyzet azonban akkor, ha az úti cél az utasbiztosítási szerződés hatálya alatt válik veszélyessé:
„Egy fegyveres konfliktus során jellemzően a biztosítók lehetőségei is limitáltak, hiszen ilyenkor sok esetben az alapvető infrastruktúra is korlátozott” - foglalja össze Dr.Kozma Gábor, az Insura vezérigazgatója. „Nagyon fontos, hogy a kint ragadtak kérjenek konzuli védelmet, ugyanis a hazajutás megszervezésében elsősorban a Konzuli Szolgálat tud segíteni. Biztosítási esemény, például poggyászkár, baleset vagy betegség esetén továbbra is rendelkezésre áll a biztosító asszisztencia vonala, amit a nap 24 órájában hívhatnak az érintettek. A kint tartózkodók emellett tartamhosszabbítást kérhetnek a biztosítótól, amelynek feltételei biztosítónként eltérhetnek.” - tette hozzá a szakember.
Konzuli védelem, helyi valuta, offline megoldások - így utazzunk biztonságban
Szerencsére ritka, de nem példa nélküli, hogy magyar turisták külföldön ragadnak egy katonai konfliktus miatt - legutóbb 2023-ban, Izraelben volt példa hasonlóra. Sokkal gyakoribb, hogy egy természeti csapás vagy rendkívüli időjárási körülmény miatt nem lehetséges a hazautazás: csak az elmúlt hónapokban több tucat európai és tengerentúli repteret zártak le hóvihar vagy ónos eső miatt. Bár ezeket a helyzeteket nem lehet maradéktalanul kivédeni, fontos, hogy a turisták a lehetséges bajra is felkészüljenek:
„Utazás előtt néhány perc alatt, online igényelhető a konzuli védelem, amely minden külföldi út előtt javasolt. Háborús események vagy természeti csapások esetén az áram- és internetszolgáltatás akadozhat, ezért nagyon fontos, hogy mindenből készüljünk B megoldással: legyen nálunk helyi valuta és térkép vészhelyzet esetére, nyomtassuk ki a beszállókártyát és az utasbiztosítási kötvényt, és mentsük el a legfontosabb telefonszámokat, például a helyi nagykövetség, a biztosító, a Konzuli Szolgálat és a szállásadónk telefonszámát!” - javasolja az Insura vezérigazgatója.
