Itt a CSOK Plusz újabb hatása: már tizenötmilliót igényel egy átlagos lakáshiteles

Óriási ugrást hozott az első negyedév a lakáshitelek átlagos összegénél: a jegybanki adatok szerint már 15 millió forint felett jár a piac, ami jóval több mint a másfélszerese az egy évvel korábbi értéknek. Viszont a lakáshitelek iránti kereslet még messze jár a csúcstól: a március végéig megkötött, 17,4 ezer szerződés egyáltalán nem számít kiugrónak az előző évek adataival összevetve.

Itt a CSOK Plusz újabb hatása: már tizenötmilliót igényel egy átlagos lakáshiteles

Látványosan megugrott az újonnan kötött lakáshitel-szerződések átlagos összege az első negyedévben: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint meghaladta a 15,2 millió forintot, ami több mint 58 százalékkal felülmúlja az egy évvel korábbi, 9,62 milliós átlagot.

„Tizenötmillió forint feletti átlagra eddig nem nagyon akadt példa a lakáshitel-szerződések összegénél, bár azt is látni kell, hogy a tavalyi első negyedévi, nem egészen tízmilliós érték jóval elmaradt az elmúlt években megszokottól” – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. Emlékeztetett arra, hogy az MNB adatai alapján tavaly, az év egészében 11,2 millió, 2022-ben pedig 12,8 millió forint környékén mozgott az egy szerződésre jutó összeg.

Az átlagos hitelösszeg megugrása Gergely Péter szerint egyértelműen a januártól elérhető CSOK Plusz megjelenésével lehet magyarázható. „Az új, támogatott konstrukciónál akár az 50 millió forintot is elérheti a hitelösszeg, ha az igénylők három gyermeket vállalnak. Ez viszont azt is jelentheti, hogy a már meglévő gyermek mellé két gyermeket, vagy a két- illetve többgyermekes házaspárok egy gyermeket vállalnak, ami jelentősen kibővíti a potenciális érintettek körét” – hívta fel a figyelmet a szakértő.

A CSOK Plusz megjelenésének hatásai persze már a jegybanki statisztikákon is láthatók. Az MNB adatai szerint 2024. első három hónapjában 68,6 milliárd forint összegben kötöttek támogatott lakáshitel-szerződéseket az ügyfelek, ami több mint két és félszerese az egy évvel korábbi volumennek. Ennek nyomán az újonnan kötött lakáshitel-szerződések közel 26 százalékához már kapcsolódik valamilyen állami támogatás, miközben egy évvel korábban még valamivel 23 százalék felett járt ez az arány.

„Azt nem lehet pontosan megmondani, hogy a támogatott lakáshitelek pontosan mekkora hányada kötődik a CSOK Pluszhoz, de az első negyedévi folyósításokban már meghatározó lehetett a szerepe. A támogatott lakáshitelek mostani, 26 százalék környéki aránya viszont nem tekinthető kiugróan magasnak: a jegybanki program keretében folyósított zöld hitelek virágkorában, 2022. első felében 40 százalék közelében is járt a súlyuk az új szerződéseken belül” – emlékeztetett a szakértő.

Az MNB adatai szerint a lakáshitelpiac egészénél is óriási ugrást hozott az első negyedév: az új szerződések összege elérte a 265 milliárd forintot, ami jóval több mint a kétszerese a 2023. első három hónapjára kimutatott 115,5 milliárdnak. A szerződések számánál szintén jelentős az ugrás az egy évvel korábbihoz képest: a közel 17,4 ezer új lakáshitel hozzávetőleg 45 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál. A szerződések száma alapján viszont még egyáltalán nem számít kiugrónak az idei első negyedév: 2022. márciusának végéig például közel 25,5 ezer új lakáshitelt vettek fel a háztartások.

A BiztosDöntés.hu szakértője ezzel együtt arra számít, hogy az előttünk álló időszakban a lakáshiteleknél, és ezen belül a CSOK Plusznál is tovább erősödik a kereslet. „A CSOK Plusznál viszonylag új konstrukcióról van szó, így a potenciális igénylők egy része vélhetően még most térképezi fel a lehetőségeit. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a jelzáloghiteleknél akár hónapok is eltelhetnek az igénylés elindítása és a szerződéskötés között” – hívta fel a figyelmet Gergely Péter. A lakáshitelpiac közeljövője szempontjából mindenesetre biztató, hogy az idei első három hónapban rendre növekedett a megkötött új szerződések összege, és márciusban már megközelítette a 98 milliárd forintot – tette hozzá.

Az okostelefon az elmúlt 20 év legnagyobb hatású innovációja

A Bosch kutatásában résztvevők szerint az okostelefon az elmúlt két évtized legjelentősebb innovációja. Az innováció egy összetett ökoszisztéma eredménye, ahol az oktatás, a kutatás és az ipar szinergiájára van szükség. A felmérés rámutat, Magyarország az innovációkban a gyártásra fókuszál, míg globálisan az IT és a telekommunikáció hangsúlyos.
2026. 02. 23. 15:00
Megosztás:

Rugalmasság a pénztárcádban - De milyen áron?

A pénzügyi rugalmasság nem egyszerűen annyit jelent, hogy van némi félretett pénzünk: elsősorban arról szól, hogy képesek vagyunk alkalmazkodni a változó körülményekhez anélkül, hogy felborulna a mindennapi életünk egyensúlya. Ide tartozik az is, hogy ismerjük és értjük a rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségeket, és tudatosan választunk közülük.
2026. 02. 23. 14:48
Megosztás:

Jelentősen csökkent az infláció, kamatcsökkentési ciklus indulhat, miközben szárnyal az arany

Megjelent az MBH Bank Bónusz Podcast legújabb epizódja, amely két nagy jelentőségű témát, a közelgő jegybanki kamatdöntést, valamint az aranypiac látványos emelkedését járja körül az MBH Bank vezető szakértőinek segítségével.
2026. 02. 23. 14:30
Megosztás:

Feltöltő kártyás mobilt használsz? Nézd meg jól, mert jobban járhatsz előfizetőssel

A feltöltőkártyás ügyfelek 22 százalékának mobilköltése eléri azt a szintet, amelynél már érdemes lehet egy kényelmesebb, havidíjas előfizetésre váltani – világít rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzése. A tanulmány rámutat arra is, hogy a feltöltőkártyát használók még ma is viszonylag széles körben rendelkeznek hagyományos mobilkészülékkel.
2026. 02. 23. 14:00
Megosztás:

Saját tulajdon, stabil működés, erősebb vidék – 3 milliárd forintos keretösszegű Szolgáltatóipar-fejlesztési Program indul

A magyar kkv-k megerősítése érdekében a kormány arról döntött, hogy 2026 februárjában elindítja a 3 milliárd forintos keretösszegű Szolgáltatóipar-fejlesztési Programot (SZFP).
2026. 02. 23. 13:30
Megosztás:

Vitalik Buterin: az AI mentheti meg a DAO-kat? Új javaslat az Ethereum társalapítójától

Mesterséges intelligencia szavazna helyettünk a decentralizált szervezetekben? Vitalik Buterin szerint az AI-alapú személyes asszisztensek forradalmasíthatják a DAO-k (decentralizált autonóm szervezetek) működését, csökkentve az alacsony részvételt és a hatalmi koncentrációt. Az Ethereum társalapítója úgy véli: a jövő decentralizált irányítása nemcsak blokkláncra, hanem intelligens algoritmusokra is épülhet.
2026. 02. 23. 13:00
Megosztás:

0,3 százalékra lassult az OECD-országok gazdasági növekedése év végén

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországainak GDP-je 0,3 százalékkal nőtt átlagosan a tavalyi negyedik negyedévben, ami lassulás a harmadik negyedévi 0,4 százalékos bővüléshez képest - áll a párizsi székhelyű szervezet honlapján.
2026. 02. 23. 12:30
Megosztás:

Fontos határidő közeleg: hétvégéig rendezni kell a köteleződíjat!

Március 1-je nem csupán a lakásbiztosítási kampány kezdetét jelenti, de sokakat érintő szigorú határidő a gépjármű-tulajdonosok számára is: annak a mintegy 70 ezer gépjármű-tulajdonosnak, akik az év végi kampányban, január elsejével kötöttek új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb), legkésőbb vasárnap éjfélig kell rendezniük esedékes díjrészletüket – figyelmeztet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).
2026. 02. 23. 12:00
Megosztás:

Arany, fegyverek és kripto: így fest jelenleg Arthur Hayes portfóliója

Kemény eszközök, geopolitikai feszültségek és kriptovaluták egy csomagban. Arthur Hayes legfrissebb portfólió-megosztása ismét rávilágít arra, hogy a korábbi BitMEX-vezér továbbra is a makrogazdasági viharokra készül. A befektetési mixben egyszerre kap helyet a fizikai arany, a nyersanyag-kitermelés, a hadiipar és a vezető digitális eszközök – köztük a Bitcoin és a Hyperliquid ökoszisztéma tokenje, a HYPE.
2026. 02. 23. 11:00
Megosztás:

A magyarok egyre több pénzt „felejtenek” a folyószámláikon: közel 13 000 milliárd forint duzzad a lakossági számlákon

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) február 18-án közzétett legfrissebb statisztikái szerint a magyar háztartások folyószámlabetét-állománya 2025 negyedik negyedévében elérte a 12 ezer 940 milliárd forintot. A money.hu friss elemzése rávilágít, hogy a lakosság jelentős része számottevő pénztől eshet el azzal, hogy kamatozás nélküli folyószámlán hagyja el nem költött megtakarítását.
2026. 02. 23. 10:30
Megosztás:

NAV: A kockázatelemzés és mesterséges intelligencia támogatta kiválasztásra épülnek a 2026-os ellenőrzések

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2026-ban tovább növeli a kockázatelemzésen alapuló, célzott ellenőrzések arányát. A csalárd adózók gyors kiszűrését mesterséges intelligencia alapú elemzési modellek is segítik - tájékoztatta Vágujhelyi Ferenc, a NAV elnöke az MTI-t a hivatal most publikált 2026-os ellenőrzési terve kapcsán.
2026. 02. 23. 10:00
Megosztás:

Ilyen is régen volt a személyi kölcsönöknél: minden banknál elérhető egy számjegyű kamat

Az elmúlt hetek kamatcsökkentései nyomán minden bank kínálatában megjelentek a tíz százalék alatti kamattal igényelhető személyi kölcsönök – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. A nagy kérdés most már az – teszi hozzá –, hogy a 9 százalék alatti kamatok mikor jelennek meg a piacon.
2026. 02. 23. 09:30
Megosztás:

A 3D lézerszkennelés forradalmasítja az építőipart

Az építőipar gyors tempójú fejlődése új technikákat hozott az életünkbe, amelyek átalakítják a megszokott eljárásokat. Az egyik ilyen innováció a 3D lézerszkennelés, amely új távlatokat nyit azok számára, akik építészettel foglalkoznak. Ha még nem gondoltál arra, hogy ennek a módszernek mennyire döntő szerepe lehet az épületek tervezésében és fenntartásában, itt az ideje elgondolkodni rajta.
2026. 02. 23. 09:00
Megosztás:

A jelentős számú makrogazdasági hír ellenére pénteken sem mozdultak érdemben a kötvényhozamok, a forint 380 fölé került az euróval szemben

A múlt heti fontos adatok és események és az éleződő USA-Irán feszültség ellenére sem került sor jelentős mozgásokra a fejlett gazdaságok kötvény- és devizapiacain – sem pénteken, sem a múlt hét egészében.
2026. 02. 23. 08:30
Megosztás:

Nem hatotta meg a tengerentúli piacokat a gyenge GDP, a magas inflációs adat és a legfelsőbb bíróság elutasító döntése Trump vámjairól

Átmeneti ingadozás után végül az amerikai részvényindexek is pluszban zártak pénteken, az államkötvények hozamai pedig emelkedtek.
2026. 02. 23. 08:00
Megosztás:

Miért fogadják el a HUF online játékok a kriptós fizetéseket?

2026 elején már nehéz úgy beszélni az online fizetésekről Magyarországon, hogy a kriptovaluták ne kerüljenek szóba. A Bitcoin árfolyama tavaly ősszel új történelmi csúcs közelébe emelkedett, és bár azóta korrigált, a digitális eszközök iránti érdeklődés nem csökkent.
2026. 02. 23. 07:45
Megosztás:

Rekordszinten zártak a nyugat-európai piacok

Az európai STOXX 600 index pénteken rekordszinten zárt – annak ellenére, hogy az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága hatályon kívül helyező ítéletet hozott a Donald Trump elnök által tavaly áprilisban bevezetett átfogó vámtarifákról. A páneurópai STOXX 600 0,8%-os emelkedéssel, új csúcson zárt, de rekordszinten fejezte be a kereskedést a CAC40 és a FTSE100 is.
2026. 02. 23. 07:30
Megosztás:

Ezermilliárdos tét a magyar energiaátmenetben

A hazai energiaátmenet helyzetéről, a megvalósítás és szabályozások enyhítésében rejlő kockázatokról tartott sajtótájékoztatót a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) szerda délelőtt Budapesten. Az eseményen elhangzott, hogy a következő hónapokban dől el, Magyarország hozzáfér-e az energiaátmenethez rendelt uniós források érdemi részéhez, és ezekből mennyi jut ténylegesen a háztartásokra, illetve a közintézményekre. A két szervezet szerint a késlekedés már most is jelentősen visszaveti a hazai energetikai korszerűsítéseket, miközben a legnagyobb hátrányt éppen azok a családok szenvedik el, melyeknek a magas rezsiköltség egyébként is a legfőbb terhet jelenti.
2026. 02. 23. 06:00
Megosztás:

Grönland nem periféria és nem hadszíntér, hanem a globális stabilitás lakmuszpapírja

Az Északi-sarkvidék ma már nem a „béke szigete”, hanem a nagyhatalmi versengés egyik legérzékenyebb frontvonala – mindeközben a régió a Föld leggyorsabban melegedő térsége. Grönland jégtakarójának olvadása a globális tengerszint-emelkedés ötödéért felel, az arktiszi együttműködés alapját adó Északi-sarkvidéki Tanács pedig 2022-ben, az ukrajnai háború kitörésével megingott, és azóta csak romlik a helyzet. Papp Zsanett Gréta klíma- és energiapolitikai elemző, az European Geosciences Union szakpolitikai munkacsoport-vezetője február elején részt vett a tromsøi Arctic Frontiers konferencián. Cikkében személyes grönlandi tapasztalataira is támaszkodva elemzi, miért nem csupán a régió biztonságpolitikai eszkalációjára, hanem helyi társadalom és infrastruktúra, valamint a tudományos együttműködések stabilizálására lenne szükség az Arktiszon.
2026. 02. 23. 05:00
Megosztás:

Minél több dolgozó kap bónuszt, annál jobb egy vállalat teljesítménye

Mérhetően jobb teljesítményt nyújt az a vállalat, ahol a dolgozói kör nagyobb aránya részesül pluszjuttatásban – derül a Budapesti Corvinus Egyetem friss kutatásából.
2026. 02. 23. 04:00
Megosztás: