Javult a helyzet, de még mindig nem tértek vissza a régi szép idők az érdi ingatlanpiacon
A tavalyi évhez képest az idei év mindenképpen pozitívabb Érden és környékén, ugyanakkor a korábbi szinteket azért még nem érte el az ingatlanpiaci forgalom. Mint Hártó Regina, a Balla Ingatlan érdi irodájának vezetője fogalmazott: “még mindig nem tértünk vissza a régi szép időkhöz”, vagyis a tavalyinál több, a korábban megszokott átlagoknál viszont továbbra is kisebb a forgalom.
Érden a helyzetet nehezíti a tavaly bevezetett változtatási tilalom, melyet azóta részben enyhítettek, így például családi házak építése már lehetséges a meglévő telkeken a tulajdonosok számára. Így tehát jelenleg csak társasházakat, ikerházakat nem lehet építeni Érden, ami azért szűkíti a kínálatot és a keresletet.
Szintén nem segíti a helyzetet, hogy elég nehezen találnak egymásra a vevők és az eladók. Utóbbiak továbbra is komoly mértékben túlárazzák ingatlanaikat, míg előbbiek néha “pofátlan” mértékű alkukkal próbálkoznak. Ez a számok szintjén azt jelenti, hogy míg bő 10 százalék feletti túlárazások jellemzőek, adott esetben akár 30 százalékos alkuval is megpróbálkoznak egyes vevők, vagy legalábbis ebben gondolkodnak.
Az már más kérdés, hogy ilyen árengedményekbe csak kivételes esetekben mennek bele az eladók, igaz, akadnak olyan tulajdonosok a piacon, akiknek tényleg fontos az eladás, így velük meg lehet egyezni egy mindkét fél által elfogadható árban.
Az értékesítési árak viszont nem emelkedtek, legjobb esetben is azt lehet mondani, hogy stagnálnak. Sőt, azoknak a nagyméretű telkeknek, melyekre társasház is elférne, nagyot esett az ára, aminek az oka az építési tilalom - derült ki Hártó Regina szavaiból.
Az árak szinten maradása, illetve csökkenése mellett segítik a piacot a mérséklődő hitelkamatok is, melyek révén érezhető, hogy a hitelre vásárlók száma elkezdett emelkedni: azok a vevők, akik tavaly a magas kamatok miatt nem léptek, idén megjelentek a piacon. Emellett az állami támogatásokat, így leginkább az új CSOK Pluszt kihasználó érdeklődők száma is növekszik, még ha nincsenek is túl sokan.
A vevők egyébként leginkább az olcsó, használt ingatlanokat keresik, ami a környékbeli házak esetében 60-70 milliós felső lélektani határt jelent, míg lakásoknál és telkeknél 30-40 millió forintos szintet. El lehet persze adni a drágább, adott esetben 110-120 millió forintos házakat is, de ezeknél jelentősebb, akár egy évet is meghaladó értékesítési időkkel kell számolni.
Az értékesíti idők pedig nőttek, ami elsősorban a tavalyi lassulásnak köszönhető, ugyanis azok az ingatlanok, melyek akkor kerültek piacra, a vevők hiánya miatt nem nagyon keltek el, sok esetben csak az idei évben kerül sor az értékesítésükre. Természetesen, egy–egy árcsökkentés mindig jótékonyan hat az eladási folyamat gyorsaságára, illetve, ha valaki a piaci ár alatt kínálja az ingatlanát, akkor egy-két hónapon belül szinte biztosan talál rá vevőt - tette hozzá.
Az alacsony árú ingatlanok népszerűsége mellett, illetve azzal összefüggésben az is látható, hogy elsősorban a kisebb méretű ingatlanok kelnek el az átlagnál gyorsabban, és nem is csak azért, mert olcsóbbak, hanem amiatt is, mert a magas fenntartási költségek elriasztják a nagyobb méretű ingatlanoktól az érdeklődőket.
Ugyanakkor az is kijelenthető, hogy még mindig a jobb állapotú, felújított ingatlanokat keresik inkább a vevők, bár ellenpélda is akad, amikor egy-egy befektető erősen felújítandó, bár kisméretű házat vásárol meg felújítás és továbbértékesítés céljából. Kiadásra viszont nem jellemző a befektetői vásárlás Érden és környékén, mindössze néhány lakásvásárlóval lehet találkozni, akik ilyen célból vásárolnak.
Összességében tehát úgy áll a helyzet, hogy megnőtt az idei évben az érdeklődés az eladó ingatlanok iránt, több az értékesítési megbízás, sőt a tranzakciók számán is már lehet érezni a javulást. A szakértő szerint ez a lendület az idei évben várhatóan kitart, sőt reményei szerint akár fokozódhat is. Az árak emelkedésére ugyanakkor nem számít, mert úgy látja, hogy az egyre több piacra kerülő ingatlan az áremelést nem teszi lehetővé, miközben az állami támogatások árfelhajtó hatása sem érzékelhető most, ahogy az a korábbi CSOK esetében jellemző volt.