Jelentősen nőtt tavaly az adóellenőrzések száma és hatékonysága
Megjelent a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2022-es évkönyve. A kiadványban az adóhivatal összefoglalja az előző év ellenőrzési fókuszterületeit és tapasztalatait, amelyeket statisztikákkal is alátámaszt. A NAV által lefolytatott ellenőrzések száma a tavalyi évben több mint 160 ezer volt, ami 6,2%-os növekedés jelent a 2021-es adatokhoz képest, míg a megállapított nettó adókülönbözet majdnem 200 milliárd forintot tett ki, ami 7,8%-os emelkedést eredményezett.
Tovább böngészve a statisztikákat megállapítható, hogy a kiemelt- és legnagyobb adóteljesítményű adózók esetében a lezárt vizsgálatok darabszáma 2021. évhez képest drasztikusan megnőtt: 48%-kal emelkedett tavaly. Körükben az adóhatóság 864 ellenőrzést zárt le, amelynek több mint kétharmadában megállapítást is tett. Ennek eredményeként a NAV 19,5 milliárd forint nettó adókülönbözetet tárt fel és közel ugyanennyi adóbírságot is kiszabott. Ez az adóhiány egyes ellenőrzésekre lebontva 47-szeresére nőtt a 2021-es évhez képest.
Az Áfa mindent visz
Nem okozott meglepetést az áfa ellenőrzésekben tapasztalt dominancia, ugyanis az összes megállapítás 90,6 százaléka ebben az adónemben született.
A kapcsolt vállalkozások között alkalmazott transzferárak ellenőrzésére fektetett hangsúly is a várt eredményeket hozta. 2022-ben ugyanis 349 vizsgálatot folytatott le ezen a területen a NAV, és a lezárt ellenőrzések 77 százalékában összesen 3,5 milliárd forint adókülönbözetet állapított meg. Kiemelt figyelmet kapott az autóipari szektor, és ez a tendencia várhatóan idén is folytatódik, ahogyan arra az adóhatóság 2023. évi ellenőrzési terve alapján számítani lehet.
Tavaly előtérbe kerültek az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásokat, felújításokat szolgáló adókedvezményt igénybe vevő adózók ellenőrzése is. A jogkövetési vizsgálatok célzottan az önellenőrzés felhívására irányultak. A vizsgálatok eredményeként az adózók 226 millió forint kötelezettségnövekedést és csupán 1,1 millió forint kötelezettségcsökkenést vallottak be.
Több pert nyer a NAV, mint amennyit veszít, de még mindig érdemes vitatkozni a hatósággal
Az adóperek vizsgálata során megállapítható, hogy a közigazgatási perekben 640 ítélet született, melyből a törvényszék előtti adóperek 79,8 százalékát nyerte meg az adóhatóság (a Kúrián a NAV pernyertességi aránya 62,2%-os). A perköltség mutató azonban némileg árnyalja a képet. Az adóhatóság javára ugyanis csupán a perköltség 57,7 százalékát ítélték meg a bíróságok. Ez közvetve arra utalhat, hogy bár az adóhatóság valóban több pert nyert, de a magasabb pertárgyértékű ügyekben vélhetően kisebb arányban.
Rohamléptékkel digitalizál az adóhatóság – jönnek az eredmények
A NAV új, adatalapú mesterségesintelligencia-modelleket alakított ki, amelyek a korábbiaknál hatékonyabban képesek az egyes anomáliák felderítésére. Az áfa ellenőrzések hatékonyságát segíti a hatóság legfontosabb digitális ellenőrzési eszköze az Online Számla rendszer is. A lezárt jogkövetési vizsgálat eredményei alapján, az Online Számla rendszer adatainak hasznosításával mintegy 2,2 ezer adóellenőrzést végzett, és 54,3 milliárd forint nettó adókülönbözetet tárt fel a NAV. Ezen ellentmondások alapját az online számlaadatok és az áfabevallások közötti eltérés, valamint a teljesített számlaadat-szolgáltatások ellenére elmulasztott áfabevallási kötelezettség képezte.
„A NAV 2023. évre vonatkozó ellenőrzési terve alapján megállapítható, hogy továbbra is fókuszban maradnak a kiemelt és a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók, valamint azok, akik a társasági adót érintő adókedvezményt – fejlesztési adókedvezményt, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházást, felújítás adókedvezményt – igénybe veszik” – nyilatkozta dr. Bajusz Dániel, az EY Law adóperes jogásza.
A szakember hozzátette, hogy az adóhatóság kiemelt figyelmet fordít az olyan „veszélyeztetett” ágazatokra is mint az építőipar, a számítástechnikai termékek kereskedelme, a gépjármű- és gépjárműalkatrész-kereskedelem, a zöldség- és gyümölcskereskedelem, az online értékesítés, valamint az „adózatlan” jövedéki termékek. Fókuszba helyezi továbbá a tüzelőanyagot forgalmazók, a klímát értékesítők és -szerelők, valamint a marketing-, reklám-, médiaszolgáltatás és filmgyártás területén tevékenykedőket is. Egyre kritikusabbá válik, hogy az adózó szakmailag is felkészült legyen egy esetleges adóvitában és a leghatékonyabb segítséget vegye igénybe.
