Jelentősen növekedett a gazdaságok átlagos mérete
Az ország valamennyi gazdaságát érintő, teljes körű mezőgazdasági adatgyűjtésre, az agrárcenzusra tízévente kerül sor. A KSH által végrehajtott összeírás végleges adatai alapján 2020-ban 241 ezer gazdaság működött Magyarországon, számuk 2010 óta 31 százalékkal csökkent. Ez inkább az állatot tartó gazdaságokat érintette, a mezőgazdasági területet használókat kevésbé. Elsősorban a kicsi, 4000 eurónál kevesebb standard termelési értékkel rendelkező gazdaságok hagytak fel tevékenységükkel, arányuk ez idő alatt 70 százalékról 53 százalékra esett vissza, miközben a közepes méretű gazdaságok hányada (főként a 15 000–99 999 eurós méretkategóriába tartozóké) 9 százalékról 17 százalékra nőtt. A mezőgazdasági termelés koncentrálódásának, a kis háztáji gazdaságok eltűnésének eredményeként az egy gazdaságra jutó standard termelési érték jelentősen növekedett, 2020-ban a standard termelési érték 45 százalékát az összes gazdaság mintegy 1 százalékát kitevő, legnagyobb méretű gazdaságok csoportja állította elő.
Az Agrárcenzus 2020 adatai alapján látható, hogy az állattartás és a növénytermesztés egyre inkább elválik egymástól. A gazdaságok 51 százalékának van kisebb-nagyobb növénytermesztő területe állatállomány nélkül, ezzel párhuzamosan az állattartó gazdaságok 15 százalékának egyáltalán nincs növénytermesztő területe. 2020-ban a legnagyobb, a gazdaságok 40 százalékát kitevő gazdaságcsoport a szakosodott szántóföldi növénytermesztőké volt. A specializálódás fokát mutatja, hogy ezek a gazdaságok használták a mezőgazdasági terület 67 százalékát, azonban a teljes állatállomány mindössze mintegy 5 százalékát birtokolták. A szántóföldi növénytermesztésre szakosodott gazdaságok száma 2010 és 2020 között 28 százalékkal gyarapodott, ez lett a legnagyobb gazdaságcsoport. Emellett a szakosodott kertészettel foglalkozók száma is nőtt. Az abrakfogyasztó állatok tartására szakosodott gazdaságok száma 10 éve még a legnagyobb volt, 2020-ra viszont 72 százalékkal csökkent, ami főként a nagyon kicsi, néhány baromfit, sertést tartó gazdaságok eltűnése miatt következett be.
2020 júniusában hazánk mezőgazdasági területe 4 millió 921 ezer hektár volt, az ország teljes területének közel 53 százalékát tette ki. Ennek 82 százaléka szántóként, 15 százaléka gyepként hasznosult, a szőlők és a gyümölcsösök pedig együttesen a mezőgazdasági terület mintegy 3 százalékát borították. A mezőgazdasági terület legnagyobb részét az 5 vagy annál több, de 300-nál kevesebb hektárral rendelkező gazdaságok használták. Az egy gazdaságra jutó átlagos mezőgazdasági terület Jász-Nagykun-Szolnok és Fejér megyében volt a legnagyobb (40 és 37 hektár), több mint másfélszerese a 22,8 hektáros országos átlagnak. Országszerte átlagosan a mezőgazdasági területek 45 százalékát tulajdonosként, 50 százalékát bérlőként, és mintegy 5 százalékát egyéb jogcímen művelték a gazdaságok.
Bár a hazai állattartó gazdaságok száma folyamatosan csökken, az állomány nagysága állategységben az elmúlt 10 évben lényegesen nem változott. A fajok szerinti megoszlást hazánkban a szarvasmarha- és a sertésállomány túlsúlya határozza meg, 2020-ban a teljes állomány 73 százaléka e két fajba tartozott. A legtöbb mezőgazdasági haszonállatot Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun és Békés megyében tartották, itt koncentrálódott az ország állatállományának harmada.
A hazai gazdaságok irányítóinak átlagéletkora emelkedett az elmúlt 10 évben. Míg 2010-ben a gazdaságok 28 százalékát irányította 65 éves vagy annál idősebb személy, 2020-ban már 35 százalékát. A gazdaságok irányítóinak átlagéletkora az összeíráskor közel 58 év volt. Az átlagéletkor Békés megyében volt a legmagasabb (59 év), és ugyanitt volt a legnagyobb a 65 éves vagy annál idősebb irányítók aránya (39 százalék), illetve a legkisebb a 40 év alattiaké (9 százalék). A skála másik végén (Budapestet nem számítva) Borsod-Abaúj-Zemplén megye helyezkedik el, ahol az átlagéletkor 57 év, a 65 éves és annál idősebb irányítók aránya 31, a 40 év alattiaké 11 százalék volt.
Egyre több a mezőgazdasági végzettséggel rendelkező gazdaságirányító. Az elmúlt 10 év során arányuk 20 százalékról 39 százalékra emelkedett, ugyanakkor abszolút számuk is nőtt a teljes gazdatársadalmon belül. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 25 és 44 év közötti korosztályban a legmagasabb, ezzel párhuzamosan elmondható, hogy a fiatalabb generációk esetén minden életkor-kategóriában jelentősen csökkent a képzettség nélkül irányítók hányada az elmúlt 10 év során.
Összességében a vidékfejlesztési programokban a gazdaságok 18 százaléka vett részt, ugyanakkor arányuk változóan alakult a különböző gazdaságtípusokban, ami nagyrészt az irányító mezőgazdasági képzettségével függ össze. Az abrakfogyasztó állatok tartására szakosodott gazdaságok csak kismértékben (3 százalék) vettek rész a programban az összeírást megelőző 3 évben, miközben a legmagasabb arány a tömegtakarmány-fogyasztó állatok tartására szakosodott gazdaságokra volt jellemző (28 százalék). Ez utóbbi gazdaságcsoport veszi például a legnagyobb számban igénybe a programon belül az állatjóléti kifizetéseket is.
Az Agrárcenzus 2020 elemzései és táblázatai a KSH honlapján elérhetők:https://www.ksh.hu/agrarcenzusok_agrarium_2020
A kiemelt adatokat összesítő online tábla elérhető: https://www.ksh.hu/ac2020db/index.html
A településszintű adatok elérhetőek a KSH Térképes Interaktív Megjelenítő Alkalmazásában: https://map.ksh.hu/timea/?locale=hu
