Jogerősen pénzbüntetést kapott a harmadrendű vádlott

(Az ügy elsőrendű vádlottja időközben elhunyt, esetében megszüntették az eljárást, a másodrendű vádlott 2,5 millió forintos pénzbüntetése másodfokon jogerőssé vált.)

Fórizs Ildikó közlése szerint az ítélőtábla az ügy teljeskörű felülbírálata során nem észlelt eljárási szabálysértést, de az első és másodfokú bíróság által megállapított tényállás kiegészítésére és néhány esetben helyesbítésére volt szükség. Már az ügy nyomozati szakaszában is hiányosak voltak a bizonyítékok, ezért a másodfokon eljárt Debreceni Törvényszéknek is széleskörű bizonyítást kellett felvennie.

A törvényszék indokolása túlnyomórészt logikailag helyes volt, azonban részben téves ténybeli következtetésen alapult.

A Debreceni Ítélőtábla a helyesbített tényállás alapján megállapította a vádlott bűnösségét társtettesként elkövetett csődbűncselekmény bűntettében, hiszen a cég igazgatóságának tagjaként szándék és akarategységben cselekedett többi társával - ismertette a szóvivő megjegyezve, hogy az ítélőtábla nem értett egyet az ügyészség indítványával, hogy a vádlott cselekményét sikkasztás bűntettének minősítsék.

Nyomatékos enyhítő körülményként értékelte az ítélőtábla a kirívóan hosszú ideig tartó eljárást, amely nem róható fel a vádlottnak. Továbbá a vádlott büntetlen előéletét és rendezett életvitelét is enyhítő körülményként vették figyelembe. Az ítélet jogerős - jelezte Fórizs Ildikó.

Az ügy előzménye, hogy a Szegedi Járásbíróság első fokon csődbűncselekményben mondta ki bűnösnek az út- és magasépítéssel, vízépítési létesítmények kivitelezésével foglalkozó, felszámolás alatt álló Szeviép Zrt. egykori vezetőit, és ezért őket hat, illetve öt év két hónap szabadságvesztéssel sújtotta.

A vád szerint a milliárdos forgalmat bonyolító gazdasági társaság legkésőbb 2009. elejére fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe került, majd fizetésképtelenné vált és csődeljárás indult ellene. A hitelezők között nem jött létre csődegyezség, ezért a bíróság 2010. augusztusában csődeljárásban elrendelte a cég felszámolását, amelynek során 6,5 milliárd forintnyi hitelezői igényt vettek nyilvántartásba.

Az ügyészség úgy látta, a jelentős vagyonvesztést az okozta, hogy a vádlottak igazgatósági tagként egyhangú döntéseikkel 2007-től rendszeresen és nagy összegben nyújtottak kölcsönöket - az észszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon - a teljesen vagy részben a zrt. tulajdonában álló gazdasági társaságoknak, illetve magánszemélyeknek - köztük az egyik vádlottnak -, valamint sportszervezeteknek.

A Szegedi Törvényszék azonban másodfokon - bizonyítottság hiányában - felmentette a vádlottakat. A döntés ellen az ügyészség a bűnösség megállapításáért, a vádlottak és védőik bűncselekmény hiányában történő felmentésért fellebbeztek. Az ügy a Szegedi Ítélőtábla bíráinak kizárása után a pécsi táblabíróságra került.

A harmadfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a Szegedi Törvényszék ítéletének a másod- és harmadrendű vádlottra vonatkozó részét, és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasította. Az időközben elhunyt elsőrendű vádlott ellen megszűnt az eljárás.

A hatályon kívül helyezés ellen az ügyészség, valamint a harmadrendű vádlott és védője is fellebbezést nyújtott be, ezeket azonban a Kúria nem találta alaposnak. Indoklásában a Kúria egyetértett az ítélőtáblával abban, hogy az első fokú ítélet megalapozatlan, és ez kizárólag bizonyítás felvételével - szakértői vélemény további kiegészítésével, esetleg a szakértő ismételt meghallgatásával - küszöbölhető ki, erre azonban a harmadfokú eljárásban nincs lehetőség.

A Szeviép-ügy megismételt másodfokú eljárására a Debreceni Törvényszéket jelölte ki a Kúria. A Debreceni Törvényszék 2023. február 20-án kihirdetett ítéletével az elsőfokon eljárt Szegedi Járásbíróság ítéletét megváltoztatta: a bíróság a másodrendű vádlottat bűnösnek mondta ki fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben elkövetett csődbűncselekmény alapesetében, ezért őt 2,5 millió forint pénzbüntetésre ítélte. A törvényszék a harmadrendű vádlottat egyes tényállásokban bűncselekmény, míg más esetekben bizonyítottság hiányában felmentette.

Az ítélet a másodrendű vádlott esetében jogerőre emelkedett, a harmadrendű vádlott kapcsán az ügyészség bűncselekmény megállapítása érdekében fellebbezett, az ő esetében hirdetett elmarasztaló ítéletet csütörtökön a Debreceni Ítélőtábla.