Törvényi döntés: háziorvosok csak ezeket a gyógyszereket írhatják fel!
A gyógyszerek kiadhatósága és rendelhetősége kategóriák szerint történik, amelyek meghatározzák, felírhatja-e a háziorvos az adott készítményt önállóan, szakorvosi javaslattal, vagy egyáltalán nem.
Milyen gyógyszereket írhat fel a háziorvos?
- Vényköteles gyógyszerek (V):
A legtöbb általános felhasználású gyógyszer ide tartozik, ezekre nincs szükség szakorvosi javaslatra, a háziorvos önállóan is felírhatja őket.
- Szakorvosi javaslattal írható gyógyszerek (J):
A szakorvos javaslatát követően a háziorvos újra felírhatja ezeket a gyógyszereket.
A javaslat egy adott diagnózishoz (BNO kódhoz) kötött, és 24 hónapig érvényes, ha a beteg állapota stabil.
A szakorvos kitölti az erre szolgáló nyomtatványt vagy az EESZT-n keresztül továbbítja az adatokat.
A háziorvos szabadon választhat bármilyen márkanevet a javasolt hatóanyagon belül.
- Kábítószernek vagy pszichotróp anyagnak minősülő gyógyszerek (KP):
Külön szigorú szabályok vonatkoznak rájuk.
Első alkalommal legfeljebb 15 napra, ismétléskor 30 napra rendelhetők.
A vényhez tartozik egy külön „Értesítő” nyomtatvány is, amellyel a beteg kizárólag egy kiválasztott patikában válthatja ki a gyógyszert.
A vényt 5 napon belül ki kell váltani.
A felírásnál kötelező a latin nyelvű, római számos adagolás és a pontos utasítás (pl. „1 tabletta szükség esetén, naponta max 3-szor”).
Mit nem írhat fel a háziorvos?
- „Sz” kategóriájú gyógyszerek:
Ezek kizárólag szakrendelés vagy kórház által írhatók fel, mert folyamatos szakorvosi kontroll szükséges.
Ilyenek pl. immunológiai készítmények, daganatellenes szerek, sclerosis multiplex gyógyszerek.
- „I” kategóriájú gyógyszerek:
Ezek kizárólag egészségügyi intézményen belül használhatók, és nem adhatók ki beteg részére.
Pl. kemoterápiás szerek, radioaktív gyógyszerek, intenzív osztályos antibiotikumok.
