Jön az EPR, azaz a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer – Mi a teendő?
Az EPR elve szerint a gyártók kötelesek felelősséget vállalni a termékeik okozta környezeti hatásokért és azok hulladékkezeléséért.
Az EPR-rendszerek specifikus termékkategóriákra vagy anyagokra vonatkoznak, például elektronikai hulladékra, elemekre, csomagolásra, járművekre, fabútorokra, texilárúra, vegyi anyagokra stb. A gyártók díjat fizetnek a termékeik hulladékkezeléséért, és a rendszer a termékek életciklusában résztvevő többi fél, például a kiskereskedők, a fogyasztók és a hulladékkezelők közötti együttműködést is szabályozza.
Magyarországon 2023 március 14-én jelent meg a Magyar Közlönyben az erre vonatkozó szabályozás: a Kormány 80/2023. (III. 14.) Korm. Rendelete a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól címmel.
Az EPR rendelet gyakorlati megvalósításában a MOL játszik főszerepet
Hazánkban a jövőben gyökeresen átalakul a hazai hulladékgazdálkodás rendszere. Egy koncessziós rendszer épül fel, melyben a koncesszió bástyája a MOL lesz, a tőzsdei társaság nyerte el a magyar EPR rendszer működtetetését és az övé lesz az ebből befolyó un. EPR-díj is. A MOL Nyrt. kifejezetten erre a célra létrehozta a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. nevű leányvállalatát, mely társaság azért jött létre, mert a MOL elnyerte a 35 évre szóló, évi 4-5 millió tonna hulladék kezelésére vonatkozó magyarországi hulladékkoncessziót.
Mi a teendője egy gyártó vagy importőr vállalatnak? Nyilvántartásba vételi kötelezettség
A gyártók és importőrök a körforgásos termékkel végzett tevékenységüknek megkezdését megelőzően kérelmezik az országos hulladékgazdálkodási hatóságnál a nyilvántartásba vételüket, amelynek során nyilatkoznak arról, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségeiket kollektív teljesítés útján vagy egyéni teljesítés keretében fogják teljesíteni.
A vállalatok EPR kötelezettsége alapvetően regisztrációs, nyilvántartásvezetési és fizetési kötelezettségre bontható. Az érintett gazdálkodóknak be kell jelentkezniük a hulladékgazdálkodási hatóságnál, de ugyanakkor a díjfizetési kötelezettség nem a hatóság, hanem a koncesszor irányába, a MOL részére fog megtörténni.
Az EPR-rel érintett tevékenységről a jogszabályban meghatározott nyilvántartást kell vezetni a jelenleg ismert termékdíjas szabályokhoz hasonlóan (termék kódok, termékmozgások, mennyiségek) és időszakonként, és a tárgynegyedévet követő hónap 20-ig a hulladékgazdálkodási hatóság felé adatszolgáltatási kötelezettség mellett történik meg a díj fizetése.
A szabályozás szerint, a jelenleg hasonló jellegű kötelezettségekkel létező környezetvédelmi termékdíj az EPR mellett párhuzamosan megmarad, ugyanakkor a jogalkotó akarta szerint azokra a termékekre, melyek EPR és termékdíjjal is terheltek, ott a termékdíjból levonható lesz a megfizetett EPR díj.
Hogyan kaphatnak segítséget az érintett vállalkozások?
Az EPR kötelezettség bevezetésével egy teljesen új „compliance” (szabályozásnak történő megfelelés) tevékenység kerül az érintett vállalatok vállára, ezért célszerű lehet szakemberrel áttekinteni, hogy érintettek vagyunk-e és ha igen, akkor mit kell tennünk. Ebben nyújt hatékony segítséget az eEPR platform, illetve a mögötte álló tanácsadó cégek, melynek szolgáltatásai:
- Megvizsgálják, hogy az adott vállalatra/vállalkozásra, szolgáltatóra érvényesek-e a kiterjesztett gyártói felelősség előírásai
- Közreműködnek a vállalkozás EPR- regisztrációjának elvégzésében és a termékdíj nyilvántartással összefüggésben a rendszer kialakításában
- Elkészítik az EPR-bevallásokat, igény esetén a KT és OKIR adatszolgáltatásokkal együtt.
