Júliusban többlettel zárt az államháztartás központi alrendszere

Ezen belül a központi költségvetés 2729,5 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 125,8 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 218,8 milliárd forintos többletet értek el. Júliusban a bevételek 17,3 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbiakat, a kiadások viszont 7,3 százalékkal visszaestek.

Az év első hét hónapjában a központi alrendszer bevételei 1340,6 milliárd forinttal, 22,6 százalékkal, kiadásai 3972,9 milliárd forinttal, 25,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Az év első hét hónapjában felhalmozott hiány 1805,2 milliárd forinttal, 46,2 százalékkal nőtt a múlt év azonos időszakával összevetve, míg a júliusi egyenleg 354,9 milliárd forinttal javult az egy évvel korábbi 99,2 milliárd forint deficittel szemben.

Idén júliusban a gazdálkodó szervezetek befizetései 24,5, a fogyasztáshoz kapcsolt adók 26,0 százalékkal nőttek az egy évvel korábbiakhoz képest, miközben a nyugellátásokra fordított kiadások 37,6, az egészségbiztosítási alap költségei 6,8 százalékkal nőttek, ezen belül viszont a gyógyító, megelőző ellátásokra fordított összeg 0,3 százalékkal elmaradt a tavaly júliusitól.

Az év első hét hónapjában 14,2 százalékkal emelkedtek a költségvetés adó - és járulékbevételei.

A társasági adóból tervezett idei bevételek 73,8 százaléka folyt be július végéig, 496 milliárd forint, 125,3 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál. Az általános forgalmi adóból befolyt 3978,4 milliárd forint 914,3 milliárd forinttal, 29,8 százalékkal nagyobb a tavalyinál. A jövedéki adóbevétel 49,4 milliárd forinttal (7,3 százalék) 724,3 milliárd forintra nőtt. A személyi jövedelemadóból 1334,4 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek, 305,8 milliárd forinttal kevesebb a tavaly január-júliusinál, mivel a béremelkedés hatása még nem egyenlítette ki a gyermeket nevelő szülőknek kifizetett egyszeri adóvisszatérítést.

Az uniós programok bevételei 575,3 milliárd forinton álltak július végén, ami az egész évre előirányzott 2363,3 forintos összeg 24,3 százaléka, miközben a kiadások 2046,5 milliárd forintot értek el, az év végéig előirányzott 3001,2 milliárd forint 68,2 százalékát.

A költségvetési szervek kiadásai mérlegsoron július végéig 3930,4 milliárd forint kiadás teljesült, 3,4 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A kiadásból 2417,2 milliárd forint a személyi juttatásokra és munkaadókat terhelő járulékokra kifizetett összeg, ami 9,1 százalékkal magasabb az előző év azonos hónapjaihoz képest, amiben benne van a fegyveres szerveknél kifizetett egyszeri szolgálati juttatás, az úgynevezett fegyverpénz is.

A nyugdíjalap 2721,3 milliárd forint héthavi bevételéből 2173,7 milliárd forintot az adó-és járulékbevételek, 525,8 milliárd forintot a költségvetési hozzájárulások adtak. A járulékbevételek 216 milliárd, a költségvetési támogatások 233,4 milliárd forinttal haladták meg az egy évvel korábbiakat. A nyugellátásokra fordított 2800,4 milliárd forint 490 milliárd forinttal, 21,4 százalékkal több az egy évvel korábbinál.

Az egészségbiztosítási alap adó-és járulékbevétele 1198,5 milliárd forintot ért el, ami 142,3 milliárd forinttal több a tavaly január-júliusinál, míg a 721,2 milliárd forint költségvetési hozzájárulás 294,8 milliárd forinttal lett nagyobb a tavalyinál. Az egészségalap összes kiadása 2135,7 milliárd forint volt, amiből a gyógyító, megelőző ellátásokra 1253,7 milliárd forint ment, 196 milliárddal több a tavalyinál.

A költségvetés bruttó kamatkiadásai 581,8 milliárd forintról 918,9 milliárd forintra nőttek az múlt év első hét hónapjával szemben, a nettó kamatkiadás 296,6 milliárd forinttal 821,9 milliárd forintra emelkedett, amit a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával, az előző évitől különböző hozamokkal és finanszírozási szerkezettel magyaráz a Pénzügyminisztérium jelentése.

A központi költségvetés adóssága az első hét hónap alatt 3509,9 milliárd forinttal emelkedett és 44 206,9 milliárd forintot tett ki július végén. A forintadósság 1198,1 milliárd forinttal 33 319,3 milliárd forintra nőtt, ami az összes adósság 75,37 százaléka. A devizaadósság forintértéke 2028,6 milliárd forinttal 10 423,8 milliárd forintra emelkedett. A növekedésből 1171,0 milliárd forint, a nettó kibocsátásból 857,6 milliárd forint pedig az árfolyamveszteségből származott.