Kevés a kézi munkaerő a mezőgazdaságban

Hónapok óta velünk él a „minden drágul” kifejezés. Az építőanyagok, a benzin, na meg az élelmiszerek ára is. A mezőgazdaságban ráadásul nem csak az infláció emelkedése okoz gondot, hanem az évek óta tartó munkaerőhiány is.

Az élelmiszerek ára átlagosan 10,1 százalékkal nőtt a 2021-es évben, néhány termékért azonban jelentősen többet kell fizetnünk idén. Tavaly decemberben 31,0 százalékkal magasabbak voltak a mezőgazdasági felvásárlási árak is, mint egy évvel azelőtt - derül ki a KSH legfrissebb adataiból. A növénytermesztési és kertészeti termékek áremelkedése novemberhez képest 2,6 százalékponttal 38,6 százalékosra gyorsult. Drágultak a húsok, a gabona, a burgonya, de szinte az összes zöldség-gyümölcs ára is.

A mezőgazdaságban nem csak az infláció emelkedése okoz gondot, hanem az évek óta tartó munkaerőhiány is.

„Ha a kézi munkaerő határozza meg a termékek árát, akkor annak a következő időszakban nagyon meredek lesz a várható emelkedése. Pontosan azért, mert nincs olyan minőségi kézimunka, ami versenyképessé tudná tenni az árakat. A piaci árak lefelé nem fognak mozdulni, így minél hatékonyabbá tudjuk tenni a művelést, annál kevésbé fognak az árak az egekbe szökni. Megoldás lehet az, ha a kézimunkaerőt felváltja a gépesítés” – mondta Kelemen Gábor, Navik Agri Kft. ügyvezetője, amit sokan csak úgy ismernek; Meződepo.

Gépesítés lehet a megoldás

A hazai kétkezi munkaerő hiányzik a piacról, ezt gépekkel kell helyettesíteni. Hatékony eszközökkel a gazdák jobb termelést tudnak elérni és az sem utolsó szempont, hogy csökkenteni tudják a működési költségüket.

„A betakarító gépek használata jelentősen képes csökkenteni a kézi munkaerő igényt, így egy-két szezon alatt behozza a kiadást, sőt utána már csökkenti a termelő működési költségeit. Nem szabad elfelejteni, hogy emberre azért szükség van, mert valakinek mozgatni kell ezeket a munkaeszközöket, de gyakorlatilag minimális kézimunka szükséges. Vegyük például a betakarítást a szőlőben vagy a gyümölcsültetvényekben. A betakarítás a legfontosabb lépés, erre a legnehezebb nagy létszámú munkaerőt találni. Viszont ma már ezt a munkát a gépek is el tudják végezni. Nem ritka, hogy az egész munkafolyamat gépesítve van. Ennek előnye, hogy nem kell napszámosokat keresni, valamint, hogy a gépeknek köszönhetően jóval tisztább lesz az elvégzett munka” – tette hozzá Gergely Ármin, Navik Agri Kft területi vezetője, aki szerint így a termés magasabb minőségben tud bekerülni az ültetvényekről.

Harc a vegyszerek ellen

A traktorok, soraljművelőgép, metszéstechnológiai gépek, kéziszerszámok, metszőollók és modern biológiai szerek mellett a vegyszermentes talajgazdálkodási technológiák is nagy hangsúlyt kapnak.

„A gyomírtó szerek használatát ma már nagyon meg kell gondolni. Hisszük, hogy egyre többen a fenntartható gazdálkodást szeretnék erősíteni, amihez olyan speciális célgépeket is igénybe lehet venni, melyeknek az üzemeltetésével gazdaságosan ki lehet váltani a különböző gyomírtószereket. Így a fogyasztó olyan, valóban egészséges gyümölcsökhöz juthat, melyek nem tartalmaznak gyomírtószer-maradványt” – mondta Gergely Ármin.

Ipar 4.0 – A negyedik ipari forradalom

A negyedik ipari forradalom korszakát éljük, ami alapjaiban formálja át a gazdaságot, a munkahelyeket és a társadalmat. Az Ipar 4.0 számos fizikai és digitális technológia, a fejlett elemzőrendszerek, a mesterséges intelligencia, a kognitív technológiák és a dolgok internetes kombinálásával lehetőséget kínál arra, hogy valóban digitális vállalkozások jöhessenek létre.

„Az Ipar 4.0 célja, hogy egy visszajelzést adjon a termelőeszközök hatékonyságáról. Mindegyik gépnél van egy elektronikai vezérlőközpont, ami méri az üzemórát és a megtett munkaterület nagyságát, ezzel visszajelzést ad a termelőnek arról, hogy az eszköze milyen hatékony volt. Gépeinket is lehet majd ilyen készülékkel rendelni, mert a visszajelzés nagyon hasznos.” – mondta Kelemen Gábor, aki szerint azt is fontos kiemelni, hogy minden gép esetében a magasabb árkategória jobb minőséget és nagyobb strapabírást jelent. „Lehet nagyobb beruházást igényel, de hosszútávon sokkal költséghatékonyabb, mert nem megy tönkre, tovább tart és kevesebb szervízelésre lesz szükség” – tette hozzá a szakember.