Kiderül, mitől tartanak az adóvezetők

Már az Országgyűlés elé került a jövő évi adótörvényeket módosító javaslat, ami többek között új kutatás-fejlesztési támogatást, szigorúbb, de intenzívebb energiahatékonysági és a fejlesztési adókedvezményeket is hozhat. Érkezhetnek továbbá az előre elkészített és kiajánlott áfa bevallás tervezetek, valamint egy új adónem, a globális minimumadó bevezetésére is fel kell készülniük az érintett vállalatoknak.

„Érdemi változásokat hoz az új adóév, ami több lehetőséget is jelent a hazai vállalatok számára. A javaslatok alapján megnyíló támogatásoknál ugyanakkor a sikeres igényléshez tudatos felkészülésre lesz szükség, hiszen az elbírálási szempontok is érdemben szigorodnak” – hívta fel rá a figyelmet Vékási Tamás, az EY adó- és jogi tanácsadással foglalkozó üzletágának vezetője a cég konferenciáján.

Az eseményen bemutatott, több mint 240 adóvezető körében készült felmérés eredményei szerint idén már nem az energiaáraktól, hanem az inflációtól (34%) tartanak leginkább a válaszadók, de az árfolyamváltozás (21%) és a béremelések (18%) is komoly kihívást jelentenek a megkérdezettek számára.

A legnagyobb adókockázatot a transzferárazásban (33%) látják a döntéshozók, azonban a társasági adó és globális minimumadó bevezetése (24%), valamint az Áfa (21%) kezelése is hasonló nehézségeket jelenthet. A válaszadók többsége ráadásul arra számít, hogy az új szabályok betartását jövőre még szigorúbban ellenőrzi majd a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

A cégeknek emellett az amerikai-magyar adóegyezmény megszűnésére és a globális minimumadó bevezetésére is fel kell készülniük.

„Azt gondolhatnánk, hogy ezek a változások csak néhány vállalatot érintenek, miközben nem túlzás azt állítani, hogy hatásuk az egész adórendszerre kiterjed. A kormányzat számos döntést hozott annak érdekében, hogy megvédje a magyarok befektetéseit az amerikai-magyar adóegyezmény felmondásának következményeitől és a minimumadó után is megőrizze az ország tőkevonzó képességét” – emelte ki Vékási Tamás.

A javaslatcsomag alapján több ponton módosul tehát a társasági adó, változnak a számviteli szabályok, emelkedik a visszaigényelhető jövedéki adó mértéke, miközben szűkül a munkaerőpiacra lépők után igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezmény és változik a bizalmi vagyonkezelés adóztatása is.