Kína újra lecsap a kriptóra: a stabilcoinokat pénzügyi fenyegetésnek tekintik
Kína újra figyelmeztet: „A kriptovaluták nem törvényes fizetőeszközök”
A Kínai Népi Bank legfrissebb közleménye szerint a virtuális valuták – beleértve a kriptovalutákat is – továbbra sem rendelkeznek törvényes fizetőeszköz státusszal az országban, és a hatóságok minden formáját üldözni fogják a digitális eszközökkel való illegális tevékenységeknek.
A nyilatkozat egy 13 állami szerv részvételével zajlott zárt ajtók mögötti megbeszélést követően született. A PBoC szerint bár a 2021-es országos tilalom „helyreállította a rendet a virtuális valuták piacán”, az új formában visszatérő kereskedési és határokon átnyúló tevékenységek komoly aggodalomra adnak okot.
„A virtuális valutáknak nincs ugyanolyan jogi státuszuk, mint a hivatalos fizetőeszközöknek, nem használhatók pénzként a piacon, és nem is szabadna, hogy azokként funkcionáljanak” – fogalmazott a központi bank. Emellett a hatóságok „szigorú fellépést” ígértek minden illegális és bűnözői tevékenységgel szemben.
Miért váltak a stabilcoinok első számú céltáblává?
A közlemény egyik legmarkánsabb része a stabilcoinokkal – például USDT vagy USDC – kapcsolatos aggályokat fogalmazta meg. A PBoC szerint ezek a digitális eszközök nem felelnek meg a pénzmosás elleni előírásoknak, nem garantálható mögöttük a felhasználók hiteles azonosítása, és kiváló eszközei lehetnek az illegális tőkekivonásnak, csalásnak és földalatti fizetési rendszereknek.
A központi bank úgy fogalmazott, hogy a stabilcoinok „pénzügyi biztonsági kockázatot” jelentenek, mivel nehéz őket felügyelni, különösen határokon átnyúló tranzakciók esetén. Ezek az aggodalmak nem újak: Zhou Xiaochuan, a PBoC korábbi kormányzója is hasonló figyelmeztetéseket fogalmazott meg, külön kiemelve, hogy a stabilcoinok „túlzott spekulációhoz és a pénzügyi rendszer destabilizálásához” vezethetnek.
Miközben a kínai szabályozás továbbra is tiltja a kriptovalutákkal való kereskedést és bányászatot a szárazföldi Kínában, a stabilcoinok offshore platformokon keresztül történő használata fennmaradt. A hatóságok most ezeket a kiskapukat kívánják bezárni.
Mi a szerepe Hongkongnak a digitális eszközök piacán?
Hongkong és a szárazföldi Kína eltérő szabályozási megközelítése a digitális eszközök tekintetében az utóbbi időszak egyik legérdekesebb fejleménye. Míg Peking továbbra is tiltja a kriptoaktivitásokat, Hongkong egy engedélyalapú szabályozási modellt vezetett be a kriptotőzsdék és stabilcoin-kibocsátók számára.
Ez a nyitottság globális cégeket vonzott a városba, és sokan úgy tekintenek rá, mint a digitális eszközök szabályozásának „kísérleti laboratóriumára”. Azonban a szárazföldi kínai hatóságok nem nézik jó szemmel Hongkong liberalizált hozzáállását.
2025 őszén például kínai brókercégeket szólítottak fel arra, hogy állítsák le a tokenizációs projekteket, és több kínai technológiai cég is tiltást kapott saját stabilcoin bevezetésére Hongkongon keresztül. A PBoC mostani üzenete egyértelmű: minden olyan digitális eszközökkel kapcsolatos tevékenység, amely kínai cégekhez vagy felhasználókhoz köthető – még ha Hongkongban is zajlik – fokozott hatósági nyomás alá kerül.
A digitális jüan: az állam saját megoldása a kriptók helyett
Bár Kína szigorúan fellép a magánszektor digitális valutái ellen, a digitális jüan – más néven e-CNY – fejlesztése és terjesztése folyamatosan zajlik. Az állami digitális valuta projekt több mint 225 millió regisztrált felhasználóval rendelkezik, és már bevásárlóközpontokban, tömegközlekedésben és állami intézmények fizetési rendszerében is alkalmazzák.
Ez a tudatosan kialakított kontraszt jól mutatja Peking stratégiáját: a decentralizált kriptoeszközöket elutasítja, de saját, központilag szabályozott digitális valutáját támogatja, amely a digitális fizetés és a „programozható pénz” jövőjét testesíti meg. A legutóbbi közlemény ezt a különbségtételt tovább erősíti.
Mi várható a jövőben? Nincs nyitás, csak további szigorítás
A jelenlegi jelek szerint Kína nem készül enyhíteni a kriptovalutákkal szembeni szigorú álláspontján. A stabilcoinokat immár nemcsak fogyasztóvédelmi vagy piaci kockázatként, hanem nemzetbiztonsági fenyegetésként kezelik. Minden olyan tevékenység, amely offshore platformokon vagy közvetítő cégeken keresztül történik, fokozott ellenőrzésre számíthat.
A legnagyobb nyomás alá azok a cégek kerülnek, amelyek Hongkong és a szárazföldi Kína szabályozása között próbálnak lavírozni – különösen, ha tokenizációról, stabilcoin kibocsátásról vagy kínai felhasználók kiszolgálásáról van szó.
Miközben más országok a szabályozott stabilcoin keretrendszerek kidolgozásával kísérleteznek, Kína világos határvonalat húzott: a magánszektor digitális eszközei kívül maradnak a pénzügyi rendszeren, a digitális jüan pedig belép annak középpontjába.
