Kiszámítható állami szerepvállalásra és alacsony hitelkamatokra vár a lakáspiac
Erős visszaesést mutat a lakásépítési engedélyek száma a korábbi évekhez képest, ami 2024-re további csökkenést jelez előre a lakásépítésekben is. Ebben a helyzetben minden lehetséges ösztönző intézkedésre szükség van, ami segíti a családokat az otthonteremtésben és támogatja az elmúlt években létrejött építőipari kapacitások megtartását.
Az év elején életbe lépett átalakított családtámogatási rendszer – csok plusz, megemelt falusi csok és babaváró kölcsön – akkor tudja mérsékelni a lakáspiaci visszaesést, ha kiszámítható módon, hosszú távon fennmarad. Nagyon fontos lépés lenne továbbá egy energiahatékonyságra fókuszáló új otthonfelújítási program bevezetése.
2023-ban jelentős csökkenés látható a lakásépítések számában: különösen a vármegyeszékhelyeken és Budapesten esett vissza az új lakások száma. A lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma minden a fővárostól a városokon át a községekig mindenhol csökkent, aminek legfőbb oka a magas hitelkamatok mellett a családtámogatások 2024-től bejelentett változásának bizonytalansága volt.
Mára körvonalazódott a csok-támogatások új rendszere - a falusi csok bővítése, valamint a városi csok helyébe lépő csok plusz, amely segítséget jelenthet mind a kistelepüléseken, mind a városokban a gyermeket nevelő, vállaló családok számára.
Emellett rendkívül nagy szükség lenne egy új otthonfelújítási programra, amely a hazai, rendkívül rossz energetikai állapotú hozzájárulna a lakásállomány minőségi korszerűsítéséhez, valamint az építőipari kapacitások kihasználásához is.
Hozzájárulna ehhez továbbá egy állami / vállalkozói bérlakásépítési program intézményrendszerének kiépítése akár pilot bérlakásépítési projektekkel Budapesten és a nagy ipari centrumokban. Egy ilyen bérlakásprogram – a Kormány hosszú távú építésgazdasági stratégiájának részeként – komoly konjunktúra-kiegyenlítő szerepet tudna betölteni.
Ezen kívül javasoljuk a Kormányzatnak, vizsgálja meg, hogy rövid- és középtávon hogyan lehetne több európai uniós forrást irányítani a lakásépítési, lakásfelújítási szegmensbe, és éljen olyan javaslatokkal az Európai Bizottság felé, hogy a tagországok lakásállományának energetikai megújításához a jelenleginél lényegesen több uniós forrás álljon rendelkezésre.
