Kötelező erejű, azonnal végrehajtható döntést hozhatnak a területi kereskedelmi és iparkamarák mellett működő Békéltető Testületek
„A fogyasztóvédelmi politika kialakításakor rendkívül fontos szempont volt a mindenki számára elérhető fogyasztóvédelem biztosítása, és az egységes jogalkalmazás megteremtése. Ennek értelmében alakítja át a békéltető testületi rendszert az új törvény, amely sokkal rugalmasabb és hatékonyabb vitarendezési lehetőséget biztosít majd a fogyasztók és a vállalkozások számára” – mondta el a konferencián dr. Kupecki Nóra, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára.
Dr. Inzelt Éva, a Budapesti Békéltető Testület elnöke ismertette a Fogyasztóvédelmi törvény főbb változásait:
- a legjelentősebb változás, hogy a békéltető testületek alávetési nyilatkozat nélkül is kötelezést tartalmazó határozatot hozhatnak a vállalkozásokkal szemben, ha a kérelem megalapozott és a fogyasztó érvényesíteni kívánt igénye nem haladja meg a 200 000 Ft-ot.
-2024-től főszabály szerint online járnak el a békéltető testületek, személyes meghallgatást akkor tartanak, ha azt a fogyasztó kéri. A vállalkozásoknak a meghallgatásokon az online részvételt biztosítaniuk kell.
-a jelenlegi 20 testület helyett 8 regionális békéltető testületi központ létrehozása. A módosítás eredményeként a 8 regionális központon kívül az egyes megyeszékhelyeken továbbra is sor kerülhet személyes meghallgatásra a fogyasztó választása szerint, emellett bővülnek a személyes meghallgatási helyek a nem megyeszékhely megyei jogú városokban. Tehát a korábbi 20 helyett 27 helyen biztosított a személyes meghallgatás.
Bevezető előadásában dr. Inzelt Éva hangsúlyozta, hogy a rendszer átalakításakor fontos cél volt előmozdítani azt, hogy a fogyasztóvédelmi testületek munkája minél jobban lekövesse a piaci változásokat és a fogyasztói igényeket, ezért az új fogyasztóvédelmi politikát a piaci szereplők és a kereskedelemben résztvevő szolgáltatók bevonásával dolgozták ki. A vállalkozókkal történt szakmai konzultáció a BKIK közreműködésével valósulthatott meg, amely folyamatot az Igazságügyi Minisztérium szakmai partnerségben végig támogatta. A budapesti testület elnöke megjegyezte azt is, hogy a változások adaptálásához a vállalkozások további együttműködésére is szükség van, és kérte nyitottságukat és kooperációjukat.
Kiemelte, hogy az új szabályok zökkenőmentes integrációja érdekében a rendezvényen elhangzottak, valamint a vállalkozások tapasztalatai alapján szakmai kisokos kerül összeállításra, amelyet a BKIK a vállalkozások számára nyilvánossá tesz.
A BKIK főtitkára, Csókay Ákos felhívta a figyelmet arra, hogy a fogyasztóvédelmi törvény hatálya alá nem tartozó hazai mikro- és kisvállalkozások, akik csak Budapesten százezres nagyságrendet képviselnek, sok tekintetben védelem nélkül vannak. „A napjainkban szemünk előtt kibontakozó Booking.com botrány világít rá arra, hogy a globális digitális szolgáltatók tevékenysége aggasztó módon nincsen sem szabályozva, sem ellenőrizve. Ennek eredménye pedig, hogy hazai vállalkozások tízezrei vannak kiszolgáltatva külföldi joghatóságok alá besorolt, egyoldalú szolgáltatói szerződéseknek. A BKIK éppen ezért, a hazai mikro- és kisvállalkozások érdekében olyan törvénymódosítást kezdeményez, amely a fogyasztóvédelmi törvényen kívül igyekszik a globális digitális szolgáltatók irányában fennálló egyoldalú kiszolgáltatottságot visszabillenteni.”
A konferencia unikális jellege abból is adódott, hogy a fogyasztóvédelem területén dolgozó szakemberek teljes palettáját lefedte, hiszen a rendezvényen részt vett a területért felelős jogalkotó és szakmai irányító, a békéltető testületek, a fogyasztóvédelmi hatóságok munkatársai, a területen dolgozó legjelentősebb kereskedő és szolgáltató vállalatok illetve az érintett civil szervezetek is.
