Kötelező lesz a bérsávok közlése Magyarországon is
Jövő nyártól Magyarországon is életbe lép az uniós fizetési átláthatósági irányelv, amely kötelezővé teszi a bérsávok előzetes ismertetését, tiltja a fizetési titoktartást, és jelentési kötelezettséget ír elő a nemek közötti bérkülönbségről. Szakértők szerint az irányelv bevezetése újfajta transzparenciát hoz, amely jelentősen érinti a magyar munkaerőpiacot, különösen a cégek felkészültségét és a belső feszültségek kezelésének módját.
2026. június 7-től az Európai Unió minden tagállamában jogszabályi szintre kell emelni a fizetési átláthatóságról szóló EU-s irányelv követelményeit. A jogszabály kötelező érvényű előírásokat tartalmaz a munkáltatók számára, célja a bérdiszkrimináció elleni küzdelem, kiemelten a nemek közötti bérszakadék csökkentése.
Magyar piaci helyzet az EU-s irányelv főbb pontjai tükrében
Bár az egyenlő munkáért egyenlő díjazás elve már az 1957-es Római Szerződésben is szerepelt, annak teljes körű megvalósítása máig várat magára. Magyarországon a nemek közötti bérszakadék 2022-ben 17,5% volt, ami jelentősen meghaladja az uniós átlagot.
Bartha Anikó HR szakértő, a FirmUP! társalapítója szerint a transzparencia megvalósítása erősítheti a bizalmat, de bérfeszültséget is okozhat, főleg ott, ahol nincs lehetőség azonnali bérrendezésre . Ilyen helyzetben a munkavállalók gyakran „csendes felmondással” reagálnak. Vittinger László értékesítési tanácsadó szerint a bérfeszültségek hosszú távú sikeres kezelésének elengedhetetlen feltétele a céges bevételek illetve fedezet növelési lehetőségeinek újragondolása, az árazás felülvizsgálata, vagy akár az üzleti modell újradefiniálása. A teljesítményalapú juttatások bevezetése is hozhat megoldásokat, jó gyakorlatot.
Az új irányelv számos kulcsfontosságú kötelezettséget ró a munkáltatókra. Többek között előírja, hogy a pályázókat tájékoztatni kell a kezdő fizetésről vagy a fizetési sávról még az interjú megkezdése előtt, biztosítva ezzel a bértárgyalás előtti informálódást. Emellett a munkáltatók nem kérdezhetnek rá a jelöltek korábbi fizetésére, megakadályozva ezzel a bérkülönbségek tovább örökítését. Az irányelv megtiltja a fizetés összegével kapcsolatos titoktartási záradékokat is a munkaszerződésben, vagy külön megállapodásban.
„A legalább 100 alkalmazottat foglalkoztató cégekre jelentési kötelezettség is vonatkozik a nemek közötti bérszakadékról” – hívta fel a figyelmet Bartha Anikó HR tanácsadó, coach, mentálhigiénés szakember. „Ha a bérszakadék (objektív tényezők figyelembevétele után) eléri az 5%-ot, a munkáltatónak közös fizetési felmérést kell végeznie a munkavállalók képviselőivel, és intézkedési tervet kell kidolgoznia annak megszüntetésére” – emelte ki a szakértő.
Magyarországon jelenleg nincs külön jogszabály a bérszakadék jelentésére, és 2025 márciusáig nem is történt jelentős előrelépés az irányelv átültetésében. Bár a Munka Törvénykönyve kimondja az egyenlő bánásmódot, nincsenek jelenleg külön kötelezettségek a transzparencia terén. Bartha Anikó szerint „lesznek meglepetések” egyes cégeknél. Ugyanis a magyar munkaerőpiaci kultúrának egyáltalán nem jellemző ismérve a keresetek átláthatósága (kivételek persze akadnak, csekély számban).
Csendes felmondás: a láthatatlan kihívás
A fizetési átláthatóság fokozottan felszínre hozhatja a munkavállalói elégedetlenséget, különösen, ha indokolatlan bérkülönbségekre derül fény.
A „csendes felmondás" jelensége - ahogy Bartha Anikó fogalmaz - azt jelenti, hogy a munkavállaló már nem elkötelezett a munkája iránt, de nem távozik a szervezetből. „Az elégedetlenség gyakori oka lehet például a folyamatok tisztázatlansága miatti túlterheltség, vagy az elismerés hiánya, a rossz munka-magánélet egyensúly, a fejlődési lehetőségek hiánya, és jelentős kiváltó oka lehet az elégedetlenségnek az alacsony vagy igazságtalannak érzett javadalmazás is. A munkavállalók ilyenkor a munkavégzés intenzitásának, minőségének, hatékonyságának csökkentésével reagálhatnak a helyzetre.” – emelte ki a szakértő.
A csendes felmondás jelei közé tartozik a teljesítmény romlása, a kezdeményezőkészség hiánya, a passzivitás, a megnövekedett hiányzás vagy késés, elzárkózás a csapattevékenységektől, a kommunikáció hiánya vagy késedelme.
Mit tehet a vezető a feszültség és elégedetlenség megelőzése vagy kezelése érdekében?
Ha a bértranszparencia miatt feszültség keletkezik, vagy a cég nem tud azonnali bérrendezést végrehajtani, a vezetőknek és a HR-nek fel kell készülniük a helyzet kezelésére. A szakértő szerint a legfontosabb a felkészülés mihamarabbi megkezdése a 2026. júniustól aktuális helyzetre. Ezt pedig a munkakörök egymáshoz viszonyított besorolásával, valamint a jelenlegi javadalmazási rendszer (vagy inkább gyakorlat) és annak elemeinek felülvizsgálatával javasolt kezdeni. Természetesen a megfelelő időben és tartalommal megvalósított nyílt és átlátható kommunikáció is elengedhetetlen.
„A vezetőinket úgy tudjuk támogatni, ha képzést kapnak, valamint egységes számokat és üzenetet biztosítunk nekik az érzékeny bértárgyalások lefolytatásához. Így empátiával és a szükséges információkkal felvértezve tudnak ezekkel a helyzetekkel szembenézni.”
Bartha Anikó kiemeli, hogy a kultúraváltás elengedhetetlen: ahol a munkavállalókat felnőtt, kompetens partnerként kezeli a cégvezetés, ott sokkal nagyobb a siker esélye. Arra az esetre pedig, ha nincs azonnali forrás béremelésre, a szakértő a nem pénzbeli motivációs lehetőségek körének bővítését javasolja.
Az értékesítés szerepe a bérfeszültség kezelésében
A fizetési feszültségek kezelése nem pusztán HR kérdés, szorosan összefügg a cég pénzügyi teljesítményével is. Vittinger László, a FirmUP! társalapítója, értékesítési szakember szerint, ha az értékesítés teljesítménye romlik, kevesebb árrés kerül a cégbe, ami fedezné a költségeket. A cég életében a bérköltség majdnem mindig az egyik legmagasabb kiadás. „Alacsony értékesítési teljesítmény mellett nehéz tartani a piaci béreket, ami bérfeszültséghez, fluktuációhoz és a cég teljesítményének romlásához vezet.” Vittinger László ezért javasolja a HR és az értékesítés együttes vizsgálatát.
A szakértők egyetértenek abban, hogy az EU fizetési átláthatósági irányelve jelentős változást hoz a magyar munkaerőpiacon, rászorítva a cégeket bérrendszereik átláthatóbbá tételére és a meglévő, indokolatlan bérkülönbségek kezelésére. Hozzáteszik, hogy a bérkülönbségek megszüntetéséhez fontos a bevételek növelése értékesítés fejlesztéssel. A teljesítményalapú javadalmazás kiszélesítése pedig szintén a megoldás része lehet. A legfontosabb azonban a kultúraváltás, amelynek középpontjában az emberek tisztelete, az empátia, a bizalomépítés és a vezetői példamutatás áll, mert csak így lehet hosszú távon elkötelezett és produktív munkahelyi környezetet teremteni az átláthatóság új korszakában.
