Kövesse-e Budapest a párizsi rollerstopot? Tiltás helyett az együttműködés oldhatja meg a rollerkáoszt
Európa-szerte jelentős visszhangot váltott ki a nagyvárosi közlekedés trendjei iránt érdeklődők körében a bérelhető elektromos rollerek sorsáról tartott párizsi népszavazás. A választók 90 százaléka voksolt a szolgáltatás betiltására, és bár a szavazásra jogosultak kevesebb mint 8 százaléka (103 ezer ember) vett részt a referendumon, Anne Hidalgo polgármester a tiltás bevezetése mellett döntött.
A párizsi népszavazási kampány során előkerült problémák Budapesten is ismerősen csenghetnek. A leggyakrabban említett bajok közé tartozik a rendetlenség és a biztonsági kockázat. Az elektromos rollerekről sokaknak a járdán, buszmegállóban, hidakon széthagyott, feldöntött járművek, zsúfolt történelmi városnegyedekben a járdán száguldozó legénybúcsús csapatok jutnak az eszébe, és sok autósnak okozott már feszült pillanatot az elé kiguruló roller.
Csakhogy Párizs példája arra is rámutat, hogy a mégoly jogos problémákat abszolút tiltással megoldani pontosan olyan, mint a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönteni, vagy pedig úgy sikerültnek nyilvánítani a műtétet, hogy a beteg meghal. Merthogy a bérelhető elektromos rollerek nemcsak problémát jelentenek, hanem gyors és fenntartható közlekedési módot, emberi léptékű közlekedéskultúrát és városfejlesztési modellt, csökkenő légszennyezést, egészségesebb nagyvárosi levegőt is.
Szerencsére úgy tűnik, hogy Budapest más utat követ, mint Párizs. Már több éve elindult az az örvendetes folyamat, hogy a fővárosi önkormányzat és a kerületek egy része mikromobilitási parkolókat, úgynevezett Mobi-pontokat hozott létre (egyelőre elsősorban a belső városrészeken alakították ki ezeket), ahol a rollereket kötelező leparkolni. Ez gyökeresen más megközelítésmód, mint amit Párizs alkalmazott, ahol az úgynevezett „szabad áramlású” bérlési modell érvényesül, amelynek lényege, hogy a bérlés után bárhol ott lehet hagyni a letett járművet.
Más kérdés, hogy a budapesti megoldás csak akkor hozza meg a várt hatást, ha a rollermegosztó cég gondoskodik róla, hogy applikációjában csak ezeken a területeken lehessen befejezni a bérlést. Ennek jegyében például a mi rollereinket csak a Mobi-pontokon lehet felvenni és leparkolni, a fedélzeti rendszer és a mobilapplikáció nem engedélyezi máshol a bérlet leállítását. És a gyors, erőltetett ütemű terjeszkedés helyett kerületről kerületre haladva, az önkormányzatokkal való alapos egyeztetések után bővítjük szolgáltatási területünket[1]. A szabályozás tehát nem ellenség, sőt: minél több kerület lép a szabályozás útjára, annál jobb lesz a budapestieknek!
Az önkormányzatokkal való együttműködés mellett is az „etikus rollerezés” megteremtésében partnernek kell tekinteni a felhasználókat és a többi közlekedőt is. Ezért is vezettük be, hogy az applikáció telepítése után a felhasználóknak meg kell tekinteniük egy digitális felvilágosító anyagot a rollerezés során betartandó közlekedési szabályokról és arról, hogy miként tudják úgy használni az eszközt, hogy ne zavarják a többi közlekedőt. Rollereink sebessége technológiailag 25 km/h-ban van korlátozva (a zsúfoltabb útvonalakon pedig ez 20 km/h-ra vagy még lejjebb, akár 10 km/h-ra csökken), ami a kerékpárok tipikus sebességéhez hasonlítható.
A kulturált „együttközlekedést” pedig azzal segítjük, hogy bizonyos területekre, ahol a rollerek zavarhatják a gyalogosokat, nem lehet behajtani: egy figyelmeztető hangjelzést követően a járművek leállnak, ha a fedélzeti rendszer észleli, hogy a bérlő ilyen zónában jár. Ezeket a zónákat szintén a Fővárosi Önkormányzattal és a kerületekkel egyeztetve jelöljük ki.
Végezetül pedig fontos megemlíteni a partnerséget a városfejlesztéssel és közlekedéstervezéssel foglalkozó szakemberekkel is. A rollerkölcsönző cégek akkor tudnak ebben jó partnerek lenni, ha releváns adatokkal tudják segíteni a munkájukat. Ezért is van minden rollerünk felszerelve egy csúcstechnológiás IoT (Internet of Things) modullal, amely valós időben képes nyomon követni a roller helyét, útvonalát és töltöttségi szintjét, sőt információt ad az útburkolat minőségéről is. Az IoT modul révén begyűjtött adatok elemzésével lehetséges elemezni a mikromobilitási útvonalakat, a rollerezők felhasználási szokásait, ami hasznos információkat adhat a szakembereknek. Ez pedig segíthet az önkormányzatoknak és hatóságoknak abban, hogy jobban előkészített döntéseket hozzanak a város- és közlekedésfejlesztési tervezés során.
Hiszünk benne, hogy mindezzel a rolleres közlekedési valóban kulturált változatához járulunk hozzá, amelyben egyformán fontos a városkép védelme, a közösségi együttélés, valamint a fenntartható, gyors és kényelmes eljutás egyik helyről a másikra. Miközben senkit nem akadályoznak, zavarnak hanyagul és sok esetben veszélyesen. Ennek kulcsa az együttműködés a mikromobilitási szolgáltatók és a város között, ami alapvető érdekünk városlakóként és közlekedőként is. Mivel szemmel látható, hogy a város komolyan veszi a kulturált mikromobilitást és a rollerkáosz elkerülését - és ebben mi maximálisan partnerek vagyunk - kijelenthető: a magyar fővárosból nem lesz következő Párizs.
