Közel 70 millió vásárlás pörgette tavaly az online kiskereskedelmet
A GKI Digital az ország piacvezető ár-összehasonlító oldalával, az Árukereső.hu-val karöltve 2014-óta vizsgálja a belföldi online kereskedelmi piacot. A kutatássorozat módszertanát 2022-ben már az Ecommerce Hungary is hivatalosan elismeri.
2021: 1203 milliárd forint
2021-ben Magyarországon az online kiskereskedelemi piac – elérve a kereskedelmen belüli 10,4%-os szintet – 1203 milliárd forintos forgalmat ért el, melyhez 68,9 millió darab sikeres, belföldi rendelés társult. A bővülés üteme ugyan lassult valamelyest (45-ről 32,4 százalékra), de még így is kétszer gyorsabb volt, mint a világjárvány előtti években – állapította meg közös kutatásában a GKI Digital és az Árukereső.hu.
„Egy évvel ezelőtt még korántsem volt ennyire magától értetődő a 30% feletti növekedési dinamika” – értékelte a webáruházak 2021-es teljesítményét Rácz Csaba, az Árukereső.hu ügyvezető igazgatója. Noha sok kereskedő a járvány hullámait követően visszarendeződésre számított, ez csak részben, egyes árucikkekre (mint például bútorok, otthoni barkács termékek stb.) volt jellemző.
A járványhelyzet összességében az online kiskereskedelem javára formálta át a vásárlási szokásokat: „mostanra már sokkal természetesebbé, ezáltal pedig rendszeresebbé vált az online vásárlás” – szögezte le a szakember, hozzátéve, hogy: „az aktív internetező felnőttek 6,5 millió fős populációjának 78,4 százaléka, azaz mintegy 5,1 millió fő vásárol online. Ebből 3,7 millióan termékeket is vesznek, azaz ők jelentik a webáruházak aktuális vásárlói bázisát”.
A forgalom 2020-ig nagyobb mértékben nőtt, mint a tranzakció (rendelésszám), de a két mutató bővülési üteme tavaly – dacára a magas inflációnak – kiegyenlítődött, 2022-ben pedig akár már nagyobb növekedési dinamika is jellemezheti majd a tranzakciószámot, mint a forgalmat. A magas bővülési ütemet az is konzerválja, hogy egyre többször, több mindent és összességében bátrabban rendelünk az internetről: az egy főre eső éves rendelési gyakoriság a járvány előtti 12-13 alkalomról 2021 végére elérte a 19-20 online rendelés/fő/év szintet.
A középső országrészben élők többet költenek online
Az online kiskereskedelmi forgalom közel fele (46%-a) a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is Budapesten és Pest megyében realizálódik. Pest megye önmagában háromszor nagyobb, mint a sorban következő Győr-Moson-Sopron, illetve Fejér megye. A középső országrész előnyét a rendelési frekvenciában lévő különbség adja: a fővárosi és pest megyei online vásárók jóval gyakrabban rendelnek, mint az országos átlag.
Az FMCG szektor bővült a legnagyobbat
Az online vásárlás terjedését jól szemlélteti az élelmiszerek, háztartási cikkek és drogériai termékek (gyűjtőnéven FMCG-termékek) piaca: „a pandémia előtt ez a szegmens alig tudott teret szerezni magának a magyar e-kereskedelmi piacon, az elmúlt két évben azonban robbanásszerű fejlődésen ment át” – fogalmaz Madar Norbert, a GKI Digital vezető tanácsadója. Az FMCG internetes értékesítési forgalma 2021-ben 53,7 százalékkal nőtt Magyarországon: ezzel ez lett a leggyorsabban bővülő szegmens az online kiskereskedelmen belül, miközben a negyedik legnagyobb online területté is vált az 1203 milliárd forintos forgalmat lebonyolító magyar piacon a műszaki cikkek, a ruházat, illetve a játék/ajándék kategóriák után.
Átalakultak a fizetési szokások – nyitunk az elektronikus fizetés felé
A járvány segített a lakosság digitális szintlépésében és jótékonyan hatott a kártyahasználatra is. Az MNB statisztikái szerint 2020-ban fordult elő először, hogy a hazai kibocsátású fizetési kártyákkal már nagyobb összegben fizetettünk (online vagy személyesen), mint amekkora készpénz mennyiséget felvettünk ATM-hálózaton keresztül. A pandémiát megelőzően a kártyás fizetések összértéke rendre kevesebb volt, mint a készpénz felvételek összege. Az olló viszont 2021-ben is tovább nyílt a készpénzmenetes, kártyás fizetés javára.
Ezzel együtt az online vásárlások terén is fokozatosan csökken a készpénz súlya: 2021-ben már csak 30% volt, ami 6 százalékpontos csökkenés 2020-hoz képest. Az utánvétes fizetés ezzel együtt továbbra is népszerű a magyar vásárlók körében, azonban már minden második utánvétes tranzakció elektronikus.
A legnépszerűbb még mindig a házhoz szállítás, de már egyre több a csomagautomata az országban
Az utóbbi két év megváltozott életmódja kedvezett a házhoz szállításnak, ráadásul a magyar piacon EU-s szinten is fejlettnek számít ez a szolgáltatás. A magyar vásárlók mára megszokhatták az időablakos kézbesítést, a futárral való telefonos egyeztetést, az utólagos, online időpont- és címmódosítási lehetőségeket, valamint a részletes nyomon követést, melyek révén kiszámíthatóvá, tervezhetővé és kényelmessé vált a házhoz szállítás. Ennek megfelelően, 2021-ben is ez a kézbesítési típus volt a domináns, a tranzakciók 74%-át kérték ily módon a vásárlók.
A házhoz szállítás mellett azonban egyre több figyelmet szentelnek a futárszolgálatok és a kereskedők is a csomagautomatáknak: 2021 eleje óta hatalmas bővülésen ment át ez az átvételi mód. Egy év alatt több mint 800 új automata került beüzemelésre, mostanra a magyarországi csomagautomata-hálózat összesített száma meghaladja az 1250 darabot. Az automata két legnagyobb előnye a gyorsaság és a kétirányúság: akár az aznapi rendelések is átvehetők benne, miközben a csomagküldés és visszaküldés is jóval egyszerűbb általuk.
A pandémia közvetlen és közvetett hatásai az online kiskereskedelemre
Két évvel az első magyarországi COVID-19 korlátozások megjelenése után az online kiskereskedelem továbbra is lendületben van, de ez az eredmény egy évvel ezelőtt ilyenkor még korántsem volt ennyire magától értetődő: a járvány első évében, 2020-ban a hirtelen jött korlátozások, átterelt és extra költések mellett a vírustól való félelem is közrejátszott a rekord magas 45%-os forgalombővülésben.
Tavaly, a COVID második évében a kereskedelmet már nem elsősorban a járvány közvetlen hatásai érintették, hanem sokkal inkább azok a közvetett gazdasági folyamatok, amik az árukínálatot és az árazást befolyásolták és befolyásolják mind a mai napig:
- A termelési kiesésekből tovább gyűrűző áruhiány és választék szűkülés (ugyan nem üresek a polcok, de mindenből csökkent az elérhető készlet és variáció).
- Az online kereskedelem globális felerősödéséből és a visszirányú (pl.: Európából, az USA nyugati partjáról Kínába tartó) áruforgalom csökkenéséből eredően akut konténerhiány alakult ki, így drágább és lassabb lett a tengeri szállítás.
- Az egyenlőtlen kereslet, termelési ingadozások és szezonális hatások, valamint újabban az orosz-ukrán háború miatt állandósulni látszó nyersanyaghiány alakult ki.
Ezen folyamatok együttese komoly sebeket ejtett a globális kereskedelmi termelési és ellátási láncokban, ezáltal kiszámíthatatlanabbá téve a kínálatot és felhajtva a fogyasztói árakat.
A választékszűkülés, az áruhiány, valamint a kereslet oldali élénkülés miatt a 2021-es és 2022-es kereskedelmi környezet végső soron szintén az online értékesítésnek kedvez, hiszen a vásárló – ha biztosra akar menni – több webáruház kínálatát és árazását is figyelembe véve tud reálisan dönteni.
