Közeledik az éves bevallások határideje, mindenre gondolt?

A vállalkozások többsége valószínűleg már elkészítette az éves társasági adó, iparűzési adó és innovációs járulék kalkulációit, de a benyújtás előtt érdemes még egyszer átgondolni, hogy mindent figyelembe vettünk-e. A Mazars adószakértői számos lehetőségre és fontos részletkérdésre hívják fel a vállalatvezetők figyelmét, amelyek felmerülhetnek az éves adók bevallásainak elkészítése során.

Társasági adó

„Fejlesztési tartalék címén a tao adóalapja nullára is csökkenthető, hiszen akár az adózás előtti nyereséggel megegyező mértékben is lehet fejlesztési tartalékot képezni – mondta el dr. H. Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója. A cash-flow előny kifejezetten jelentős lehet egyes vállalatoknál, még azzal együtt is, hogy ebben az esetben csupán átmeneti kedvezményről van szó, mivel a későbbiekben már nem számolható el értékcsökkenés a fejlesztési tartalék terhére beszerzett eszközök vonatkozásában.”

Érdemes azt is végiggondolni, hogy az értékcsökkenési leírás lehet-e kedvezőbb a korábban alkalmazott társasági adó szerinti értékcsökkenés elszámolásánál. A társasági adóban több eszköz esetében is lehetőség van gyorsított leírásra, példaként említhető a korábban még használatba nem vett, egyébként 33 vagy 14,5 százalékos kulcs alá tartozó eszközök esetében alkalmazható 50 százalékos értékcsökkenési leírás. A tao alapot immateriális jószág vagy tárgyi eszköz kivezetése kapcsán is lehet módosítani.

Dr. H. Nagy Dániel arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a társaság az elhatárolt veszteséggel szeretné csökkenteni a tao alapját, a veszteségállomány csak megfelelő analitika bemutatásával igazolható egy esetleges adóellenőrzés során.

A fizetési határidőt követő 365 napon belül ki nem egyenlített követelésekre vonatkozóan a követelés bekerülési értékének 20 százaléka levonható az adóalapból abban az esetben is, ha még nem igazolható a társasági adó szempontú teljes levonásához szükséges behajthatatlanság ténye. Ezzel évek alatt elszámolhatóvá válnak a kétes követelések, már a számviteli leírást megelőzően. A szakértő az osztalékkal kapcsolatos gyakori hibának nevezte, hogy az osztalék ugyan többnyire kivehető az adóalapból, de a kalkuláció rutinszerű előkészítése esetén sokan elmulasztják az osztalék összegével csökkenteni az adóalapot.

A Tao törvény egyébként több, kisebb vagy jelentősebb adóalap-kedvezményt tartalmaz, amelyek kapcsolódhatnak például a kutatás-fejlesztési tevékenységhez, a jogdíjból származó nyereséghez, start-up vállalkozásokba történő befektetésekhez, valamint a megváltozott munkaképességűek, szakmunkástanulók foglalkoztatásához is.

Figyelni kell a szükséges dokumentációra, akár az ingyenes juttatásokról, adományokról, akár a transzferárról van szó. Megfelelő dokumentáció hiányában ugyanis a tao alap nem csökkenthető, sőt bizonyos esetekben felmerülhet adóalap-növelési kötelezettség is.

A bírság jellegű tételek, valamint az elengedett követelések összege sem növeli minden esetben az adóalapot. Az üzleti partnerek esetében a felmerülő kötbér, kártérítés összege levonható az adóalapból. A követelések esetében pedig a társasági adóalap növelésére csak abban az esetben van szükség, ha az elengedés belföldi kapcsolt vállalkozás felé történt.

„A forint gyengülése a 2021-es üzleti évben jelentős árfolyam-különbözetet eredményezett, és látva az árfolyam alakulását, ez még nagyobb kihívásnak bizonyulhat idén. A Covid-járvány üzleti hatásain túl sok társaság éppen ezért került tavaly olyan helyzetbe, hogy a minimáladó alkalmazása mellett döntött, a pénzügyi eredmény ugyanis gyakorlatilag elviszi a megtermelt üzemi szintű eredményt. Ebben az esetben még fontosabb, hogy a cég körültekintően döntsön, és ne fizessen több adót, ha az nem szükséges.” - tette hozzá dr. H. Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója.

A jelentős árfolyamváltozás ugyanakkor előtérbe helyezheti a nem realizált árfolyamnyereséghez kapcsolódó kedvezményeket is. A nemzeti valuta leértékelődése komoly árfolyamnyereséget eredményezhet azoknál a vállalkozásoknál, melyeknél a devizás befektetett pénzügyi eszköz vagy devizás követelés jelentős értéket képvisel. A nem realizált árfolyamnyereség bizonyos esetekben kivehető az adóalapból, de ebben az esetben figyelni kell arra, hogy a módosító tételt minden érintett eszköz esetében alkalmaznia kell, akkor is, ha növeli az adóalapot.

Érdemes tisztában lenni az adókedvezményeket érintő változásokkal is. A fejlesztési adókedvezmény kis- és középvállalkozásokra vonatkozó beruházási értékhatára 2021-től 200 millió, illetve 300 millió forintra csökkent. Új rendelkezés az is, hogy a látvány-csapatsport támogatásának adókedvezménye keretében elszámolhatók egyes, a koronavírus-járvány kapcsán felmerült költségek (pl. lázmérő, maszk). Kedvezőtlen változásnak számít, hogy az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás kapcsán már nem lehet adókedvezményt érvényesíteni személygépkocsi vásárlásnál.

Helyi iparűzési adó („Hipa”) és innovációs járulék

Nem mindig egyszerű a közvetített szolgáltatások és alvállalkozói teljesítések érvényesíthetősége a hipa alapban. Gondot okozhat az ilyen jellegű szolgáltatások azonosítása, az adóhatóság pedig egy ellenőrzés során a tartalmi követelmények mellett a formai előírásoknak való megfelelést is szigorúan vizsgálja.

A Mazars szakértője kiemelte, hogy a hipa alap megosztása során minden telephelyet számításba kell venni. Az 500 millió forintot meghaladó nettó árbevételű cégeknek pedig figyelembe kell venniük a sávos levonhatósági szabályt, annak értelmében ugyanis az elábé (eladott áruk beszerzési értéke) és a közvetített szolgáltatások együttes értéke csak korlátozottan érvényesíthető csökkentő tételként az iparűzési adó alapjában.

Gyakori hiba, hogy az adózók az eszközérték számítása során nem a tárgyi eszközökre jutó tao szerinti értékcsökkenésből, hanem a számviteli értékcsökkenésből indulnak ki. Szintén gyakran előfordul, hogy az adózók kihagyják a kalkulációból a bérleti díjakat.

Változás, hogy 2018-ig az innovációs járulék alanyiságot a vállalkozás szintjén kellett vizsgálni. A jogszabály azonban 2019-től megváltozott, így a besorolásnál már a kapcsolódó és partnervállalkozások adatait is figyelembe kell venni, vagyis a KKV szerinti besorolás az összesített (konszolidált) adatok alapján történik. A besorolás bonyolultsága miatt többnyire szakértő segítségére van szükség a kapcsolódó- és partnervállalkozások, továbbá a kétéves szabály értelmezéséhez.

Egyre több hazai vállalkozás dönt úgy, hogy az éves adókalkulációk áttekintését, a módosító tételek főkönyvi egyeztetését, a kapcsolódó analitikák és adminisztrációs kötelezettségek megfelelőségének vizsgálatát, illetve akár a bevallások elkészítését is szakemberre bízza.