Középkorú magyarok anyagi biztonsága? Nagyon vegyes a kép

Továbbra is nagyon vegyesen látják a középkorú magyarok a szubjektív anyagi helyzetüket a K&H biztos jövő felmérés szerint, amely a második negyedévben vizsgálta ezt a kérdést a 30-59 évesek körében. 

Mennyi kell a takarékoskodáshoz?

A háztartások jövedelmét vizsgáló kutatás friss eredményei szerint a megkérdezettek 2 százaléka 229 ezer forintos jövedelemmel rendelkezik, ez olyan alacsony szint, hogy ők kénytelenek nélkülözni ahhoz, hogy megéljenek. A következő két kategóriába tartoznak azok, akik hónapról hónapra anyagi problémákkal szembesülnek, ők adják a válaszadók 8 százalékát, valamint 16 százalékos azoknak az aránya, akik éppen, hogy kijönnek a jövedelmükből – ennek a két kategóriának a havi nettó megélhetési forrása átlagosan 426 ezer forint. 

A megkérdezettek 26 százaléka azt mondta, hogy az 589 ezer forintos havi jövedelem mellett ugyan nincsenek mindennapos anyagi gondjaik, de az összeg ahhoz kevés, hogy takarékoskodni lehessen belőle. A válaszadók legnagyobb része, 36 százaléka úgy látja, hogy az átlagosan 674 ezer forintos havi összegből jól kijönnek, sőt alkalmanként még félre is tudnak tenni. A legkedvezőbb helyzetben lévő 12 százalék 719 ezer forintos átlagot mondott, ami már a rendszeres takarékoskodásra is elegendő. A középkorúak körében mért átlagos havi jövedelem így 573 ezer forint körül alakult a legutóbbi mérésben.

Pesszimisták és optimisták

Összességében a megkérdezettek 28 százaléka érzi kifejezetten biztonságosnak anyagi helyzetét, ami az előző negyedévhez hasonlóan magas érték. Érdekesség, hogy ez a növekedés elsősorban a vidéki területeknek köszönhető. Míg vidéken jelentősen erősödött a biztonságérzet, addig Budapesten, ahol hagyományosan magasabb ez az arány, most kifejezetten alacsony, 21 százalékos eredmény született. 

A pozitív adatok mellett árnyoldalként jelentkezik a pesszimista hangulat is: a megkérdezettek 16 százaléka látja rendkívül negatívan pénzügyi kilátásait. Ez az arány különösen magas Budapesten, ahol 20 százalék nyilatkozott így, jelezve a fővárosi lakosság fokozott aggodalmát a jövővel kapcsolatban. 

Ez arra is utalhat, hogy a fővárosban élők más tényezők – például a magasabb megélhetési költségek vagy a gazdasági bizonytalanság – miatt kevésbé érzik stabilnak pénzügyeiket, annak ellenére, hogy az átlagos jövedelmek magasabbak.

A végzettség szerinti bontás még szembetűnőbb különbségeket mutat: a felsőfokú végzettségűek körében mindössze 7 százalék számít nagyon pesszimistának, míg az alacsonyabb végzettségűeknél ez az arány drámaian megnő, elérve a 20 százalékot. Ez a különbség rávilágít a végzettség és a pénzügyi kilátások közötti szoros kapcsolatra. 

Ezzel párhuzamosan az optimisták aránya is jelentősen eltér: a felsőfokú végzettségűek 35 százaléka kifejezetten optimista, szemben az alacsonyabb végzettségűek 25 százalékával. A jövedelmi csoportok vizsgálata mutatja a legélesebb eltéréseket a pénzügyi hangulat tekintetében. 

A magas jövedelműek körében kiemelkedően magas, 41 százalék azok aránya, akik nagyon pozitívan ítélik meg pénzügyi helyzetüket. Ezzel szemben a közepes jövedelműek esetében ez az arány 26 százalék, míg az alacsony jövedelműeknél mindössze 17 százalék.