KPMG: A hosszabb távú kockázatok kezelése összeegyeztethető a rövid távú problémák megoldásával

 Az elmúlt két év történései a valóságban is megmutatták, hogy a COVID-19-től kezdve a jelenlegi ukrajnai konfliktusig milyen hatással lehetnek a vállalatokra a társadalmi kérdések. Számolniuk kellett a bezártság társadalmi hatásaival, és meg kellett találniuk a módját annak, hogy a munkavállalók egészségét egyensúlyba hozzák az üzletmenet folyamatosságával. Legutóbb az ukrajnai konfliktus állította a vállalatokat gyors és kritikus döntések elé, és rávilágított annak a fontosságára, hogy válság idején világos célokkal, értékekkel és társadalmi elvekkel kell rendelkezniük. Egy erős irány&iacu te;tással (azaz az ESG-n belül a „G” mint governance) bíró vállalat ugyanis rendelkezik krízisállapot utáni helyreállítási tervekkel. Reziliens üzletmenetük elég rugalmas ahhoz, hogy (ésszerű keretek között) alkalmazkodni tudjon az előre nem látható helyzetekhez. A KPMG szakértői szerint az ESG-szemléletmód fókuszban tartása azt mutatja, hogy a hosszú távú célokra való összpontosítás hosszú távú nyereséget hoz.

KPMG: A hosszabb távú kockázatok kezelése nem összeegyeztethetetlen a rövid távú problémák megoldásával

A klímakockázatoktól való félelem erősödése és a Covid járvány első hullámai miatt a nagyvállalatok boardjaiban az első számú prioritássá vált a fenntarthatóság. Erről tanúskodott a KPMG 2021-es CEO Outlook kutatása, amely szerint a nagyvállalati vezérigazgatók késznek mutatkoztak, hogy néhány éven belül cégeik árbevételének 10 százalékát forgassák fenntarthatósági beruházásokba.

A fenntarthatóságra való törekvés nem újkeletű jelenség. Ami új, az az egységesítés, a mérhetőség, és az összehasonlíthatóság feltételeinek megteremtésére irányuló erőfeszítés. Ennek megtestesülése az ESG - a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontok összessége, amelyet immár számtalan nemzetközi és európai keretrendszer bástyáz körül. Ilyen a 2023 elején életbe lépő német Supply Chain Due Diligence Act, az EU már hatályos Taxonómia rendelete, illetve az SFDR-rendelete, amely körülírja, hogy mi minősül valóban zöld tevékenységnek, illetve befektetésnek. Ilyen lé nyeges szabályozás az EU-szinten jövőre életbe lépő CSRD is, amely a korábbiakhoz képest (NFRD) lényegesen több vállalatra terjeszti ki a fenntarthatósági jelentések készítésének kötelezettségét.

A jelenlegi bizonytalan geopolitikai és gazdasági helyzetben a cégvezetők a gyors alkalmazkodással vannak elfoglalva. A KPMG ennek ellenére arra hívja fel a figyelmet, hogy a hosszabb távú kockázatok kezelése nem összeegyeztethetetlen a rövid távú problémák megoldásával, ezért különös hangsúlyt helyez tanácsadói ESG felkészítésére. A társaság 2021-ben elfogadott Our Impact Plan nevű programja keretében 3 év alatt másfél milliárd dollárt fordít arra, hogy a legerősebb ESG fókuszú tanácsadóvá váljon.

„Évtizedek óta nem látott bizonytalanság jellemzi életünket. Ilyenkor még nagyobb felelősséggel tartozunk kollégáink, ügyfeleink és a társadalom felé, hogy együtt formáljunk egy jobb, fenntarthatóbb jövőt” – mondja Rakó Ágnes, a KPMG ESG partnere.

„Ennek keretében Magyarországon átfogó programokat – webináriumokat, workshopokat ás több alkalmas oktatási sorozatokat – szerveztünk, amelyeken 10 szektorból mintegy 500 érdeklődő vett részt.” Rakó Ágnes azt is elmondta, a témák közt napirenden voltak a zöld pénzügyek, a greenwashing veszélyei, a pénzügyi szabályozás és jelentéstételi kötelezettségek aktualitásai, csakúgy mint a taxonómia és a dekarbonizáció. Emellett a KPMG Magyarországon – régiós felelősségggel – 40 fős ESG szakértői csapatot állított fel, amely nemcsak saját tudására, de a KPMG teljes nemzetközi ESG tudásbázisára építhet.

„Jelenleg Magyarország élen jár a CEE régióban ESG/fenntarthatósági témában. Ehhez jelentősen hozzájárulnak a szabályozói és pénzintézeti elköteleződések és programok, amelyek magukkal húzzák a reálgazdaságot is. A KPMG is jelentős belső fejlesztéseket tesz annak érdekében, hogy a piac dinamikus fejlődését le tudja követni, sőt, regionális HUB-ként támogatni tudja ügyfeleit a határokon túl is – mondja Szabó István, igazgató, a CEE régió fenntarthatóságért felelős vezetője.

Pénzügyek: „A jó ESG értékelésű vállalatok vonzzák a finanszírozókat és a befektetőket is.”

Magyarországon az ESG szempontok érvényesítésében élen jár a bankrendszer, ami a finanszírozási oldalról erős motivációt jelent a cégek számára. A jegybank hathatós közreműködésével (pl. Zöld otthon hitel, tőkekövetelmény kedvezmény, Növekedési Kötvény Program keretében a zöld kötvények) kialakultak azok a banki gyakorlatok, amelyek támogatják ezt a folyamatot. Teendő azért bőven akad még, például a vállalati adatszolgáltatás korántsem tökéletes. A magyar bankok nem mindig tudják alkalmazni az anyabankok zöld hitelbírálati és egyéb fenntarthatósági gyakorlatait, mert hiányzik mögülük a szükséges &bdq uo;tartalom”, azaz nem állnak rendelkezésre a megbízható és egységes adatok.

„A jó ESG értékelésű vállalatok csökkentik a kockázataikat, illetve új üzleti lehetőségeket ragadnak meg, ezáltal jobb pénzügyi minősítést nyernek, ami vonzza a finanszírozókat és befektetőket is. A fenntarthatóság már nem pusztán az állami támogatások miatt fontos, hanem piaci alapon is kifizetődő befektetőnek, hitelezőnek és hitelezettnek egyaránt” – vélekedik Wieder Gergő. A KPMG szenior menedzsere, a pénzügyi kockázatkezelés és ESG tanácsadás szakértője szerint az ESG alkalmazásával járó gyerekbetegségek kezelése a pénzügyi stabilitás erősítése mellett nagyot lendíthet a fenntarthatósági szempontok ér vényesítésén is. Ehhez azonban nagyon fontos a transzparencia erősítése, hogy mind a cégek, mind a finanszírozók számára elegendő és megbízható adatok álljanak rendelkezésre a cégek fenntarthatóságáról. Ezen a téren a jogalkotók, a minősítők, a pénzügyi szektor és a jegybankok szoros együttműködésére van szükség.

Ingatlanszektor: Az épített környezet az ESG „S” lába, azaz a társadalmi kohézió megőrzése terén is kiemelt jelentőségű

Magyarországon a zöld finanszírozás egyik középpontjában az ingatlanberuházások állnak. Nem véletlenül. Az építési tevékenység és az épületek használata felelős a globális széndioxid-kibocsátás 40 százalékáért. Ennek egynegyedét az építési anyagok előállításához szükséges energia, háromnegyedét pedig az üzemeltetés során felhasznált energia előállítása teszi ki – vagyis ennek bármilyen csökkentése komoly hatással van az összes kibocsátásra. Ugyanakkor ma Európában az épületek hozzávetőlegesen 25 százaléka tekinthető energiahatékonyan működőnek. &bdqu o;Nem folytatható tovább az a gyakorlat, hogy a meglévő állomány mindössze egy százalékát korszerűsítik évente. A meglévő épületek anyagaiba beépült múltbeli, már „elkövetett” kibocsátást meg kell becsülnünk, és több figyelmet kell fordítani ezen meglévő állomány újrahasznosítására. Olyan épület- (és terület-) rehabilitációt kell elvégezni, amely innovatív tervezéssel, technológiai újításokkal, alternatív anyaghasználattal, valamint a megújuló energiák alkalmazásával csökkenti a káros kibocsátás mértékét” – fogalmazott piaci tapasztalatair& oacute;l Dános Pál, a KPMG associate partnere, az ingatlantanácsadási üzletág vezetője.

Magyarországon a fenntarthatósági szempontok érvényesítésére főleg a fejlesztői, kivitelezői és üzemeltetői oldal érzékeny, mert zöld kötvény kibocsátással, zöld hitelekre támaszkodva kedvezőbb feltételekkel valósulhatnak meg nagy projektek akár az üzleti, akár a lakossági piacon. A KPMG 2022-es kutatása szerint a vevői-bérlői oldal még mindig leginkább a közvetlen, számszerűsíthető hasznokat keresi, amikor a zöld ingatlant választ.

„Mindezek miatt Magyarországon az ingatlanfejlesztők ESG tudatossága előrébb jár, mint az ingatlanhasználóké, legyenek azok vevők vagy bérlők. Jó hír ugyanakkor, hogy a KPMG felmérése szerint a nagyvállalatok több mint fele 5-10 százalékos bérleti díj emelkedést is elfogadhatónak tart egy zöld ingatlan esetében” – mondta el Dános Pál. Dános szerint ugyanakkor hiba lenne az ingatlanberuházásokban az ESG szempontjai közül a környezettudatosságot mindenek fölé helyezni, mert az épített környezet az ESG „S” lába, azaz a társadalmi kohézió megőrzése terén is kiemelt jelentőségű, hiszen alapvetően meghatározza a lakások, lakóparkok, v&aacut e;rosrészek és városok életminőségét.

„Alapértelmezésben az ESG a vállalatokra, intézményekre, illetve gazdasági szervezetekre vonatkozik, de ennél többről szól! A városban számtalan funkció (munka, lakás, közlekedés) keveredik. A home office csak még jobban összemossa ezeket a funkciókat, a partikuláris (egyedi) ESG célok végül ebben a komplex fizikai környezetben és érdekközösségben érvényesülnek. A lakóhely és munkahely közötti napi utazási idő, költség és az ezzel járó környezetterhelés csökkentése újfajta városi területfelhasználást tesz szükségessé, és funkcionális átalakításokat hoz magával” – mondja Dá ;nos Pál, aki arra figyelmeztet, hogy településeinket nem elsősorban a turisták miatt, és nem elsősorban magunkért kell átalakítani, hanem a jövő lakói és munkavállalói számára.