Kriptovaluta hírek: Szabályozási hiányosságok nehezítik még a kriptoeszközök használatát

Egyre több pénz fekszik kriptoeszközökben és egyre több a csalás is. Mind a magasabb hozamokba vetett hit, mind a hagyományos pénzügyi rendszer folyamatos „drágulása” a kriptoeszközök további gyors terjedését vetíti előre.

Kriptovaluta szabályozás az EU-ban

Érdemes azonban szem előtt tartani, hogy bár az elmúlt években mind az Európai Unióban, mind hazánkban jelentősen fejlődött a kriptoeszközök jogi szabályozottsága, még mindig rengeteg a nyitott, szabályozatlan kérdés. Jelenleg sem léteznek például olyan védelmi mechanizmusok, mint például egy bankszámla-egyenleg vagy értékpapírszámla-egyenleg esetében– hívja fel a figyelmet a BDO Legal.

A kriptoeszközök terjedésének ütemét jól szemléltetik a számok: 2019-ben 2250 különféle kriptoeszköz létezett a világon, 2023-ban a brit pénzügyi felügyelet szerint ez az érték már elérte a 20 ezret. A kriptoeszközök piaci kapitalizációja 2019 januárjában még 122 milliárd dollár volt, 2021 januárjában már átlépte az 1000 milliárd dollárt és napjainkra meghaladja a 3500 milliárd dollárt is.

Ezzel párhuzamosan gyorsan nő a visszaélések értéke is: a Chainanalysis becslése szerint 2024-ben 9,9 milliárd dollárnyi ügyfélpénz veszett el az átverésekhez kapcsolódó kriptotárcákba történő befizetések következtében.

A kriptoeszközök népszerűségét a spekuláció mellett a hagyományos pénzügyi rendszer magas költségei is növelik. A bankkártyás és online elkövetett csalásokkal szembeni banki lépések, azaz a kiberbűnözés elleni védekezés önmagában is költségnövelő tényező.

Magyarországon emellett tranzakciós illetékek is terhelik a banki ügyfeleket, ezek mértéke legutóbb novemberben emelkedett. Ezért sem véletlen, hogy intenzíven nő a kriptoeszközök használata. Emiatt azonban egyre gyakoribbak lesznek azok a problémák, amelyek részint a jogi szabályozatlanságból, részint magukban a kriptoeszközökben rejlő kockázatokból erednek.

A kriptoeszközök szabályozásában mind Európában, mind Magyarországon jelentős lépések történtek az elmúlt években. Sokáig csak hatósági közlemények formájában „szabályozták” a kriptoeszközöket, ám Magyarországon jelenleg már több törvény is foglalkozik a kriptoeszközökkel: ilyen a személyi jövedelemadóról szóló törvény, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, illetve a kriptoeszközök piacáról szóló törvény. Az Európai Unió pedig tavaly év végén hatályba léptette a kriptoeszközök piacáról szóló rendeletet (MiCA).

Nagyrészt minden kriptoeszközök tárgyában született jogi elemzés azzal kezdődik, hogy megpróbálja elhelyezni a kriptoeszközöket a hagyományos jogi fogalmak közé, ám mindegyik arra a következtetésre jut, hogy jelenleg ezekre nem húzható rá egyik meglévő jogi kategória sem: A kripteszközök jelenleg sem dolognak, sem értékpapírnak, sem követelésnek nem tekinthetők, de még pénznek, illetve elektronikus pénznek sem. Azt is tudjuk, hogy ennek ellenére digitális fizetőeszközként is funkcionálnak a kriptoeszközök. Az egyik alapprobléma tehát rögtön abból fakad, hogy a jogi szabályozás nem tud egyértelmű alapokra épülni.

Folyamatosan épül a magyar kriptoszabályozás

Vásárolható-e Budapesten lakást kriptovagyonból? Alapítható-e gazdasági társaság kriptoeszközöknek a társaság rendelkezésére bocsátásával? Lehet-e végrendelkezni kriptovagyonunkról? Számos olyan kérdés merül fel ma, melyre még nincsen egyértelmű válasz, ám úgy tűnik, hogy az államot leginkább érdeklő és érintő ügyekre hamarosan megszületnek a megoldások.

Bár kevesen tudják, az adózás területén a kriptoeszközök is a szabályozott területek közé tartoznak Magyarországon 2022. január 1. óta. Ezt követően a természetes személyek által az adóévben kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből elért nyereség után személyi jövedelemadót kell fizetni, a magyar szabályozás azonban a tőzsdei ügyletekből származó jövedelmekre vonatkózó előírásokhoz képest is alacsonyabb adóterhet vet ki a kriptojövedelemre.

Ráadásul áfa és szociális hozzájárulási adó sem merül fel a kriptoeszközökkel való ügyletkötések, az ebből származó jövedelemszerzés nyomán. Felvethető, hogy a kriptovagyon hogy juthat egyáltalán az adóhatóság tudomására, azonban ha egyszer a kriptovagyon hagyományos pénzzé válik, azaz megérkezik egy bankszámlára, akkor arról az adóhatóságok közötti adatcsere következtében jó eséllyel a magyar adóhatóság is információval fog rendelkezni előbb-utóbb.

Mivel a kriptoeszközökkel szembeni egyik legkomolyabb aggodalom a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának kockázata volt, Magyarország is tett előrelépést e tekintetben. A pénzmosási törvény rendelkezései alapján a kriptoeszköz-szolgáltatókat már 2020 januárjától terhelik a bankoknál már megszokott ügyfél-átvilágítási kötelezettségek.

Amennyiben tehát a törvény hatálya az adott szolgáltatóra kiterjed, akkor a kriptoeszközökkel kapcsolatos legendás anonimitás már nem érvényesül a vagyont elhelyező személy, illetve a vagyon forrása vonatkozásában.

Megjelent továbbá a kriptopiacon is a hatósági felügyelet, Magyarországon ennek feladatait egy tavaly nyáron hatályba lépett törvényi rendelkezés szerint a Magyar Nemzeti Bank látja el.

Leginkább az állami védelem hiányzik

Továbbra sincs előrelépés abban, hogy a kriptoeszközökbe helyezett pénz a hagyományos állami védelem (OBA, BEVA) nélkül marad. Egy banknál nyitott fizetési számla egyenlegét, illetve egy befektetési szolgáltató által vezetett értékpapír-számlán lévő befektetéseket az e célból létrehozott alapok védik.

A digitális kriptopénztárcában lévő kriptoeszközök eltűnése esetén azonban kártalanítás nem várható ilyen, az állam által létrehozott intézményektől.

Abban az esetben tehát, ha a digitális pénztárcából jogosulatlanul ellopják a kriptoeszközöket, vagy épp egy internetes platformon egy kriptoeszközökre épülő finanszírozási projektbe pénzt tesz valaki (ez az ún. ICO), és azt elveszíti, akkor más lehetőség nem lévén csak a kriptoeszköz-szolgáltatót perelheti.

Itt viszont ismét megannyi probléma merülhet fel: az ilyen szolgáltató ugyanis jó eséllyel nem Magyarországon, illetve az EU-ban bejegyzett jogi személy.

„Az adott szolgáltató általános szerződési feltételei tartalmazhatnak egy választottbírósági kikötést, a magyar jogtól jelentősen eltérő felelősségkorlátozást vagy épp egy gyakorlatilag korlátlanul gyakorolható egyoldalú szerződésmódosítási jogot, hogy csak a leggyakoribb nehézségeket említsük – magyarázza Dr. Németh Csaba, a BDO Legal Jókay Ügyvédi iroda szakértője.

Ezért mielőtt bárki belevág egy kriptobefektetésbe, illetve kriptoeszköz-szolgáltatót választ, érdemes jogi szakember segítségét igénybe vennie, akivel adott szolgáltatót, a szerződési feltételeket, illetve a szolgáltatóval kapcsolatos főbb rizikókat egyaránt feltérképezheti.”

Speciális körülmények kriptoeszközök örökölhetősége esetén

Mivel a kriptoeszközök még jelenleg is fiatal vagyoni eszköznek tekinthetők (történetük 2008-ra nyúlik csak vissza), eddig kevésbé merült fel a kriptoeszközök örökölhetőségének kérdése. Véleményünk szerint Magyarországon nincs jogi akadálya annak, hogy valaki kriptoeszközben lévő vagyonáról végrendeletben rendelkezzen, azonban ennek technikai megvalósíthatóságára is időben gondolni kell.

A kriptoeszközökhöz ugyanis az örökösnek szüksége lesz az úgynevezett privátkulcsra, és egyéb információkra, amelyekhez hozzá kell férnie akkor is, ha a hozzáférési adatokat az örökhagyó tőlünk már nem tudja megosztani.

Mivel fokozottan szenzitív adatokról van szó, érdemes ezeket biztonságos helyen tárolni. Erre például a kedvező szabályozása miatt az ügyvédi letét alkalmas eszköz és egyben célszerű is, főleg, ha a végrendeletet is az adott ügyvéd állítja össze.

Amennyiben ezen kód átadására, ill. az aktuális állománylista átadására sérelem nélküli felbontást kizáró modon, zárt borítékban vagy titkosított elektronikus állomány formájában kerül sor, a kriptovaluta vagyon tulajdonosa alappal bízhat abban, hogy örököse ténylegesen hozzájut a kriptovagyonához.

Európai techcég lép be a magyar digitális könyvpiacra: a Voxa 3 millió eurós befektetéssel célozza meg a piacvezető szerepet

A tíz országban jelen lévő európai technológiai vállalat, a Voxa, ma hivatalosan is elindította hangoskönyv- és e-book streamingszolgáltatását Magyarországon. A cég komoly növekedési potenciált lát a hazai piacon, ezért 2026 végéig 3 millió euró (megközelítőleg 1,2 milliárd forint) értékű befektetést hajt végre. A tőkeinjekció célja a regionális szinten is kiemelkedő gyártókapacitás kiépítése, a Libri Csoporttal kötött stratégiai partnerség elmélyítése, valamint a korlátlan fogyasztáson alapuló előfizetéses modell hazai meghonosítása.
2025. 09. 26. 17:00
Megosztás:

Vége a négyéves kriptociklusnak? – Intézményi tőke írja át a kriptovaluta piac jövőjét

A kriptopiacot évekig a négyéves Bitcoin felezési ciklus határozta meg: árrobbanások és összeomlások váltották egymást előre kiszámítható módon. Ez a korszak azonban hamarosan lezárulhat. Az ETF-ek, a stabilcoin-alapú infrastruktúra és a tokenizált pénzügyi eszközök megjelenése átalakítja a kriptót: a spekuláció helyét átveszi a tartós pénzügyi rendszerbe való integráció.
2025. 09. 26. 16:30
Megosztás:

Rigó Csaba Balázs: a GVH határozottan fellép a kartellekkel szemben

Határozottan fellép a kartellekkel szemben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), amely 2017 óta csaknem 30 milliárd forint bírságot szabott ki kartell ügyekben - hangsúlyozza a GVH az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.
2025. 09. 26. 16:00
Megosztás:

Paks II- Roszatom: ütemterv szerint valósítják meg a beruházást

A Roszatom ütemterv szerint valósítja meg a Paks II projektet, jelenleg is folynak aktív munkálatok az építési területen - mondta Kirill Komarov, a Roszatom vezérigazgatójának első helyettese, nemzetközi üzletfejlesztési igazgató magyar újságíróknak nyilatkozva pénteken az Atomenergetikai Világhét (World Atomic Week) rendezvényen.
2025. 09. 26. 15:30
Megosztás:

Stabilcoinok szárnyalása: A Citi 1,9 billió dolláros jóslata új vitákat indított el

Egy újabb merész előrejelzés borzolja a kriptovilág kedélyeit: a Citi bank szerint a stabilcoinok piaca 2030-ra elérheti az elképesztő 1,9 billió dolláros értéket – és ha minden ideálisan alakul, akár 4 billió dollárra is felkúszhat. Vajon realitás ez, vagy csak újabb álom a digitális pénzügyek jövőjéről? A következőkben részletesen megvizsgáljuk, mi áll a jóslat mögött, milyen reakciókat váltott ki, és mit jelent mindez a kereskedők és fejlesztők számára.
2025. 09. 26. 14:30
Megosztás:

A szlovén kormány elfogadta a 2026-os és 2027-es költségvetési javaslatokat

A szlovén kormány csütörtöki ülésén elfogadta a 2026-os és 2027-es költségvetési javaslatokat, amelyekben a tudomány, a lakhatás, a beruházások, a gazdaság, a nyugdíjak és az egészségügy, valamint az ellenállóképesség és a biztonság számít kiemelt területnek.
2025. 09. 26. 14:00
Megosztás:

Forradalmi magyar fejlesztések az épületgépészetben

A modern fűtési rendszerek, különösen a hőszivattyúk elterjedésével párhuzamosan egyre összetettebbé válik az otthonok épületgépészete. A régi, bonyolult megoldásokkal szemben már a családok alapvető elvárása az energiatakarékos, biztonságos és kényelmes működés. A gyakorlatban azonban sokszor különálló, egymástól függetlenül működő fűtési, hűtési és szellőztetési megoldásokkal találkoznak, ami költségessé is teszi az üzemeltetést és megnő a hibalehetőségek száma is. A legújabb innovációk éppen ezt a szakadékot hidalják át, egységes és átlátható megoldásokkal, amelyek nemcsak a szakemberek munkáját könnyítik meg, hanem a családok mindennapjait is.
2025. 09. 26. 13:30
Megosztás:

MÁK: kiemelten kedvező befektetési lehetőséget kínál a kincstár az önkormányzatoknak

Október 1-jétől az önkormányzatok új, versenyképes, a jegybanki alapkamattal megegyező havi kamatozású állampapírba, az új Önkormányzati Magyar Államkötvénybe (ÖMÁK) tudják fektetni szabad forrásaikat. A kizárólag a Kincstárban vásárolható ÖMÁK előnye, hogy a befektetett pénzt nem szükséges hosszú távra lekötni, az összeg bármikor könnyen hozzáférhető a felhalmozott kamattal együtt - közölte a Magyar Államkincstár az MTI-nek pénteken küldött közleményben.
2025. 09. 26. 13:00
Megosztás:

Pörgött az ingatlanpiac, tömegesen indultak el a magyarok szerencsét próbálni

2024-ben tíz százalékkal több, mintegy 243 ezer magyar keresett új állandó lakóhelyet egy másik településen. A legtöbben a fővárost és környékét választották, miközben a keleti vármegyékből szép lassan folytatódott a népesség elvándorlása – mutat rá az OTP Ingatlanpont legfrissebb elemzése. A most induló Otthon Start program várhatóan az egész országban újabb pezsgést hoz majd a piacon, amivel a belső vándorlás is tovább élénkülhet.
2025. 09. 26. 12:30
Megosztás:

Taxikat, szórakozóhelyeket és vendéglátóhelyeket ellenőrzött a fogyasztóvédelmi hatóság

Taxikat, szórakozóhelyeket és vendéglátóhelyeket ellenőrzött a fogyasztóvédelmi hatóság, a folyamatos ellenőrzések hatására a kifogásolt kereskedői gyakorlatok aránya évről-évre csökken - közölte a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) az MTI-vel pénteken.
2025. 09. 26. 12:00
Megosztás:

Augusztusban újabb rekordot döntött a hazai turizmus – közel 2,8 millió vendég 7,3 millió vendégéjszaka

A Kormány azon dolgozik, hogy minél több magyar család tudjon kikapcsolódni, miközben Magyarország a nemzetközi utazók számára is egyre vonzóbb turisztikai desztinációvá válik. Ezért a Kormány kiemelten támogatja a turisztikai szektor szereplőit, hozzájárulva a hazai turizmus teljesítményének folyamatos növekedéséhez - olvashatjuk az NGM friss sajtóközleményében.
2025. 09. 26. 11:30
Megosztás:

Emelkedtek a fejlett piaci hosszú hozamok a kedvező amerikai makroadatok nyomán enyhülő kamatcsökkentési várakozások hatására

Emelkedtek tegnap a hosszú hozamok a kulcsdevizák kötvénypiacain, az amerikai tízéves hozam 3bp-tal kapaszkodott feljebb 4,17%-ra, az euróövezeti hozamok 2,5-5bp-ot emelkedtek, a német 10 éves 2,77%-on állt a csütörtöki záráskor.
2025. 09. 26. 11:00
Megosztás:

Jó makroadatokra estek a Wall Street-i indexek

Számos kedvező makroadat látott tegnap napvilágot az USA-ban (végleges Q2-es GDP, tartós cikkek megrendelés-állománya, heti munkanélküliségi kérelmek száma), mely a vártnál kedvezőbb lett, azonban nem tudtak ennek örülni a befektetők, miután a várakozásoknál kedvezőbb adatok egyúttal kismértékben átrajzolták a kamatcsökkentési várakozásokat is.
2025. 09. 26. 10:30
Megosztás:

Gyengültek tegnap az irányadó európai részvényindexek

A piros tartományban zártak csütörtökön a főbb nyugat-európai részvényindexek, a Stoxx600 0,7%-kal csúszott vissza, napközben háromhetes mélyponton is járt.
2025. 09. 26. 10:05
Megosztás:

Kína importvámok ügyében indít vizsgálatot

Kína kereskedelmi vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy a Mexikó által bevezetett magas importvámok sértik-e a nemzetközi kereskedelmi szabályokat, illetve korlátozzák-e a kereskedelmet és a befektetéseket - közölte csütörtökön a kínai kereskedelmi minisztérium.
2025. 09. 26. 09:30
Megosztás:

Emelkedéssel indulhat a kereskedés a tőzsdén

Emelkedéssel indulhat a kereskedés pénteken a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) az Equilor Befektetési Zrt. elemzője szerint. A BÉT részvényindexe, a BUX 361,81 pontos, 0,37 százalékos csökkenéssel 98 014,87 ponton zárt csütörtökön.
2025. 09. 26. 09:00
Megosztás:

Online befektetési appok és játékplatformok: miért vonzóak a fiatal magyarok számára?

A digitális forradalom alapjaiban változtatta meg a fiatal magyarok pénzügyi szokásait.
2025. 09. 26. 08:22
Megosztás:

Rekord utas- és járatszám mellett üzemelt sokkal pontosabban a wizz air idén nyáron

A Wizz Air, Magyarország piacvezető légitársasága minden fontos pontossági mérőszámán javított idén nyáron, miközben minden korábbinál több járatot üzemeltetett, rekordszámú utassal. A javuláshoz a Wizz Air saját rendkívüli intézkedései mellett a magyar légiforgalmi irányítás jobb teljesítményére is szükség volt.
2025. 09. 26. 07:30
Megosztás:

Hol tart a magyar luxusingatlan-piac?

A budai villanegyedek továbbra is dominálják a hazai luxustérképet, ugyanakkor a kereslet ma már nem minden nagyméretű ingatlanra terjed ki. A luxusingatlanokkal foglalkozó Duna House Prime szakértője szerint a prémium felszereltségű, örökpanorámás, kulcsrakész villák iránt van most a legnagyobb érdeklődés, miközben a régebbi, elavultabb „hodályházak” már legfeljebb telekáron találnak gazdára.
2025. 09. 26. 07:00
Megosztás:

Mesterséges intelligencia, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok, nyilvános jelzések és HR kartellek a versenyhatóságok fókuszában

Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok esetén a bírságok nagysága már a kartellügyekben kiszabott bírságokéval vetekszik – hangzott el a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda és a Vállalati Jogtanácsosok Európai Egyesülete (ACCE) közös konferenciáján. A magyar és az uniós versenyhatóság fókuszában a mesterséges intelligencia és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok mellett az egyoldalú nyilvános közlésekkel megvalósított versenyjogsértések, illetve a bértranszparenciával és HR kérdésekkel kapcsolatos versenyjogi kockázatok lehetnek.
2025. 09. 26. 06:30
Megosztás: