Külföldre vinné a cégét határon átnyúló átalakulással? Érdemes előtte az adókövetkezményeket megvizsgálni

Egy uniós irányelv implementációjával 2022 nyarán lépett hatályba a tőkeegyesítő társaságok határon átnyúló átalakulását, egyesülését és szétválását szabályozó új jogszabály. Az újdonság az volt az előző átalakulási törvényhez képest, hogy már anélkül lehetővé teszi egy társaság határon átnyúló átalakulását, vagyis társaságiforma-váltását, hogy a tranzakció előtt egy jogutód céget kelljen alapítani a célországban - a jogszabály gyakorlatilag megteremtette egy társaság két tagállam közötti áthelyezését.

A határon átnyúló átalakuláshoz, egyesüléshez és szétváláshoz kapcsolódóan a belföldi ügyletekhez hasonló számviteli feladatok kapcsolódnak, amelyet alapvetően a számviteli törvény szabályoz. A határon átnyúló átalakulási törvény azonban a számviteli törvényre hivatkozáson túl tartalmaz egy utalást, amely szerint az átalakuláshoz készített vagyonmérlegben piaci értéken kell kimutatni az eszközöket. Mivel a számviteli törvény csak lehetőségként biztosítja az átértékelést ilyen esetekben, és egy-két ritka kivételtől eltekintve nem írja elő annak kötelező alkalmazását, bizonytalan volt, hogy a határon átnyúló átalakulásokat végre lehet-e hajtani könyv szerinti értéken.

A számviteli törvény nyáron hatályba lépett változása orvosolta ezt az ellentmondást, és egy rövid kiegészítéssel összhangot teremtett a két jogszabály között, méghozzá az átalakulási törvényben foglalt rendelkezéseket megerősítve. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy határon átnyúló átalakulás, egyesülés, szétválás esetén a vagyonmérleg-tervezet és vagyonmérleg elkészítése során kötelezően át kell értékelni az eszközöket, és a vagyonmérlegben azokat piaci értéken, a kötelezettségeket pedig a várható értékükön kell kimutatni.

„A vagyonmérlegben kimutatott kötelező átértékelési különbözet adóköteles, és akár jelentős adókötelezettséget is eredményezhet egy határon átnyúló átalakulás, egyesülés vagy szétválás esetén. Ez csak abban az esetben halasztható, ha azok az eszközök, amelyekhez kapcsolódik, Magyarországon tovább működő telephelyhez kerülnek. A negatív különbözet pedig a jogutód saját tőkéjét csökkenti, így ha meghaladja a tőketartalék és eredménytartalék összevont összegét, akár az átalakulás megvalósíthatóságát is bizonytalanná teheti, például a jogutód negatív eredménytartaléka miatt.” – mondta Kocsis Gabriella, a Deloitte adóosztályának igazgatója.

Javasolt tehát időben megvizsgálni, hogy a kötelező átértékelés hogyan befolyásolja a vagyonmérleget, a saját tőke értékét, és az esetleges adókövetkezményeket.