Különböző eszközökkel segítik a magyar exportáló vállalatok külpiaci tevékenységét
A szaktárca egyrészt támogatási programokon keresztül kézzelfogható segítséget ad a vállalatok külpiaci expanziójához, másrészt elősegíti az egyes piacokon felmerülő, exportot akadályozó nehézségek felszámolását - tette hozzá. A helyettes államtitkár a konferencia nyitóbeszédében elmondta, külkereskedelmi szempontból Magyarország egyik legsikeresebb éve volt 2021. A magyar exportteljesítmény folyamatosan nőtt 2009-2021 között, euróban számolva kétszeresére bővült, és tavaly elérte a 119 milliárd eurót. Ezzel az exportteljesítménnyel Magyarország világszinten a 35. helyen áll.
Bihari Katalin rámutatott, hogy az elmúlt évek váratlan kihívásai - köztük a Covid-helyzet, az ukrán-orosz háború, az energiaválság - nem gyengítették, inkább erősítették a Magyarország és az Európai Unión kívüli országok közötti kereskedelmi kapcsolatot. Fontosnak nevezte, hogy az új kihívások közepette egy-egy ország stratégiai szemlélettel rendelkezzen, és a vállalatok a kihívásokra ne megszorításokkal, leépítésekkel, hanem befektetésekkel, fejlesztésekkel, az export növelésével reagáljanak. Ha mindez vállalati szinten megvalósul, az a magyar gazdaságot is erősíti - fogalmazott a helyettes államtitkár.
Jelezte, a magyar vállalatok exportját jelenleg is számos piacra jutási akadály nehezíti a harmadik országokkal folytatott kereskedelemben. Ezek között említette többek között a hosszadalmas és költséges engedélyezési eljárásokat, a vámrendszerek kiszámíthatatlan intézkedéseit, az egyéb adminisztratív akadályokat. Hozzátette, a konferencián egyebek közt áttekintést adnak az exportáló cégek képviselőinek a piacrajutási akadályokról, és felhívják a figyelmet a lehetőségekre az akadályok jogszerűtlensége esetén.
A KKM helyettes államtitkára beszélt arról is, hogy az Európai Unió számos nemzetközi kereskedelmi megállapodást kötött harmadik országokkal, regionális kereskedelmi blokkokkal. Ezek a megállapodások biztosítják, hogy a vállalatok kiszámítható, stabil környezetben folytathassák a nemzetközi kereskedelmet. Ismertette, hogy az Európai Uniónak világszerte mintegy 70 országgal van preferenciális kereskedelmi megállapodása, ami az unió külkereskedelmének megközelítően 32 százalékát teszi ki, és jelenleg is számos partnerrel tárgyal az unió.
Bihari Katalin elmondta, sokszor tapasztalható, hogy a kereskedelmi partnerek a megállapodás hatálybalépését követően olyan helyi jogszabályokat, intézkedéseket fogadnak el, amelyek ellentétesek a szerződéssel. Ugyanakkor csak alapos vizsgálat után állapítható meg, hogy jogszerűtlen-e az adott intézkedés, és képez-e piaci akadályt. Jelezte: az Európai Bizottság, illetve a KKM számos alkalommal igyekezett segíteni a piacra jutási akadályok megvizsgálásában, felszámolásában, és több relációban sikerült is segíteni.
