A délszláv háború által sújtott Horvátország 19 év alatt 941 km sztrádát épített
Bozidar Kalmeta 2003 óta vezeti a tárcát. Nemrég felajánlotta lemondását a miniszterelnöknek a hat halálos áldozatot követelő spliti vonatbaleset miatt, ám Jadranka Kosor azt nem fogadta el. A miniszter szerint Zágrábból a tenger felé haladva máris tapasztalható, "mit jelent az autópálya azoknak a vidékeknek, amelyeken keresztülhalad". A sztráda mentén gazdasági zónák telepszenek meg, új munkahelyek létesülnek, a föld értéke pedig nő.
Emlékeztetett, hogy 1990-ig az országnak összesen 304 kilométernyi autópályája volt. 2003 óta összesen 515 kilométernyi sztrádát helyeztek forgalomba, így mára 1245 kilométeresre bővült a hálózat. A közutak, és így az autópályák építésének és fenntartásának programját a kormány határozza meg négyéves ciklusokban. Eddig két ilyen terv készült, a harmadik a Horvátországot is érintő gazdasági válság miatt egyelőre késik.
Mindazonáltal a horvát közlekedési miniszter azt mondta, hogy még 350 kilométernyi sztráda készül, amellyel lezárul az autópálya-hálózat kiépítése. Bozidar Kalmeta emlékeztetett arra, hogy az idei idegenforgalmi szezon előtt megnyitották az A1-es, Zágráb-Split-Dubrovnik autópálya két legnagyobb alagútjának párjait. Ennek köszönhetően "biztonságosabbá vált a közlekedés, jobb lett az áteresztőképesség, és több bevétel folyik be az autópályadíjakból", miután így már nincs szükség arra, hogy a nyári dugók idején elkerülő utakra tereljék a forgalmat.
Újabb fejlesztésekkel igyekeztek gyorsabbá tenni a forgalmat a Zágráb előtti fizetőkapuknál. Ott már lehetőség van a bankkártyás fizetésre is, sőt a Károlyváros (Karlovac) irányából érkezőknek tíz új sávot építettek ki, amelyeken kizárólag készpénzmentes fizetésre van lehetőség, ami "az autópályadíjak gyorsabb beszedését, gyorsabb áthaladást tesz lehetővé, és egyes számítások szerint akár ötödére csökkenti a főszezoni dugók esélyét".
Már korábban megkezdődött a Dubrovnik felé vezető pálya Ravca és Ploce közötti, 21 kilométeres szakaszának építése, amely a jövő év végig fejeződik be. Megvalósítás előtt áll az úgynevezett drávamenti Y kétszer kétsávos autópályaként való megépítése, amelynek teljes hosszúsága 172 kilométer. Ennek egyik ága Közép-Horvátországot köti össze Kaproncával (Koprivnica) és a magyar-horvát határ Berzence-Góla (Gola) átkelőjével.
A másik ág Belováron (Bjelovar) és Verőcén (Virovitica) keresztül a Barcs-Terezino Polje határátkelőig nyúlik. Szintén zajlanak az 5/C páneurópai folyosóba tartozó autópálya építési munkálatai Pélmonostor (Beli Manastir) és Eszék (Osijek) között, illetve egészen a magyar, valamint a bosznia-hercegovinai határig. Mindezek mellett folyamatban van az isztriai Y autóút bővítése is kétszer kétsávossá összesen 77 kilométeren. A miniszter szerint "az egyik legfontosabb útvonala a horvát turizmusnak".
A fiumei (Rijeka) elkerülő utat szintén kétszer kétsávossá fejlesztik. Folynak a munkálatok Zágrábtól délre a Sisak-Velika Gorica útvonalon, amely az egyik legterheltebb útvonal Horvátországban, részletezte a szakminiszter. A miniszter elmondta: az elmúlt nyolc év során az autópályák építésére és fenntartására 4,6 milliárd eurónak megfelelő összeget fordított a horvát költségvetés. Megítélése szerint ennek sikeres megvalósításához "kulcsfontosságúak a finanszírozás biztos és stabil forrásai".
A horvát autópályák építésére és fenntartására elsősorban az az adó szolgál, amelyet az üzemanyagok árába építettek be, ennek mértéke literenként 6 eurócentnek felel meg. Ezen túlmenően az autópályadíjak, az autópályák mentén lévő kiszolgáló létesítményekből befolyó bevételek és hitelek fedezik a költségeket. Az autópályadíjakból a bevétel évente 3-5 százalékkal növekszik, jelenleg évi 260 millió euróra tehető.
Arra a kérdésre, hogy a gazdasági válság és a horvát állami költségvetés újabb módosítása miként érinti az autópálya-építési terveket, Bozidar Kalmeta kijelentette: a még készülő, újabb négyéves fejlesztési ciklus figyelembe fogja venni a válság nemzetközi és horvátországi hatásait. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem ért egyet azokkal, "akik a válságra tekintettel az infrastrukturális tervezetek, beruházások leállítását szorgalmazzák, lévén ezek azonnal ható programok, hiszen építőipari cégeknek adnak munkát".
Az olyan vállalkozások, mint például autópályák építése, hosszú távon is hatékonyak, "és külön figyelembe kell venni a gazdaságra, a közlekedésre és főként az idegenforgalomra gyakorolt hatást". Horvátországban az építőipar jelenleg mintegy 140 ezer embert foglalkoztat, jelentős részük az autópálya-építéseken dolgozik. Ezek óriási beruházások, hatalmas a közreműködők száma, és "büszkék vagyunk arra, hogy minden nemzetközi pályázatot horvát cégek nyernek el, akár egyénileg, akár konzorciumban". Különösen öröm, hogy a horvát tervező- és építész cégek külföldön is kapnak megbízásokat - emelte ki az MTI-nek nyilatkozva a horvát közlekedési miniszter.
