Lassult az albérletpiaci drágulás
Az albérletpiacon folytatódik a járvány okozta sokk utáni felzárkózás, de az különböző országrészekben más és más tempójú drágulás látható - áll az ingatlan.com új elemzésében, amely a KSH-ingatlan.com lakbérindexének legújabb adatai mellett a szeptember közepén a kínálatban szereplő átlagos bérleti díjakat is bemutatja.
Visszafogottabb albérletszezon, áremelkedéssel
Augusztusban az országos piacon 1,1 százalékkal nőttek a bérleti díjak, a fővárosban ennél árnyalatnyival ütemesebb, 1,2 százalékos volt a drágulás az előző hónaphoz képest. Éves összevetésben országosan 3,7 százalékos bérletidíj-emelkedés következett be. Ugyanakkor míg Budapesten csak 2,8 százalékos, addig Közép-Dunántúlon és a Dél-Alföldön 7,6 és 8,2 százalékos volt a drágulás. Összességében az év korábbi időszakához képest augusztusban lassult az albérletek áremelkedése.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint az idén nyári albérletszezon visszafogottabb volt a tavalyinál, a bérleti díjak emelkedése és a forgalom is elmaradt a múlt évi szintektől. “Erre számítani lehetett, mert tavaly év végén rekordszintre bővült az kiadó lakások kínálata, a bérleti díjak pedig 2021 januárjában érték el a mélypontjukat. A járványhatás enyhülésével, a gazdaság újraindulásával párhuzamosan pedig megkezdődött a bérleti díjak fokozatos visszarendeződése.” - tette hozzá a szakember.
Kerületek és megyeszékhelyek
Az ingatlan.com elemzéséből kiderül, hogy szeptember közepén milyen bérleti díjakon kínálták a kiadók lakásokat. Budapesten az átlag 150 ezer forintot tett ki, ami megegyezik a tavalyi összeggel, de 10 százalékkal elmarad a 2019 azonos időszakát jellemző 165 ezer forinttól. A különböző városrészekben 120 ezertől 200 ezer forintig terjedő sávban szóródtak a havi bérleti díjak. Az V. kerület van az élen, utána 189 ezer forinttal következi a II. és 170 ezer forinttal az I. kerület. Érdekesség, hogy a legdrágább kerületek bérleti díjai egyelőre még 20 százalékkal elmaradnak a 2019-es csúcsértékektől. A legolcsóbban Csepelen, Kispesten és Rákosmentén, azaz a XXI., XIX. és XVII. kerületben kínálták az albérleteket, 120-125 ezer forintért.
“Tovább erősödött a Budapesten kívüli albérletpiac és záródik a főváros és a megyeszékhelyek közötti bérletidíj-olló” - mondta Balogh László. Ezt mutatja, hogy Debrecenben, Győrben, Veszprémben és Székesfehérváron szeptember közepén 120 és 130 ezer forintnál jártak az árak, vagyis ezekben a városban már annyiba kerülnek az albérletek, mint a legolcsóbb budapesti kerületekben. “A megyeszékhelyek albérletpiaca kiegyensúlyozottabb, az ottani bérleti díjakat nem jellemezte olyan visszaesés, mint a budapesti árakat” - fogalmazott Balogh László.
Az ingatlan.com adatai szerint a többi megyeszékhely közül
- Pécsen 115 ezer forintért,
- Szegeden 110 ezer forintért,
- Kecskeméten kereken 100 ezer forintért kínálták a kiadó lakásokat.
- Nyíregyházán 95 ezerért, Miskolcon pedig 90 ezer forintért.
Balogh László szerint a 2022-ben várható minimálbér-emelés stabilizálhatja a bérleti díjakat, a fővárosban a nemrég újra napirendre került az úgynevezett Airbnb-szabályozás, vagyis a rövid távú lakáskiadás esetleges szigorítása, aminek eredményeként akár a járvány utáni nyomott szinteken maradhatnak a fővárosi bérleti díjak. A megyeszékhelyeken, különösen az egyetemvárosokban, valamint a népszerűbb fővároson kívüli térségekben látható albérletpiaci élénkülés egyre több befektetőnek kínál alternatívát Budapesthez képest, mivel az eladó lakások akár 30-50 százalékkal olcsóbbak ezeken a településeken.
