Lemondott Észak-Írország miniszterelnöke

A döntés része annak a kampánynak, amelyet a belfasti felekezetközi koalíciós kormány nagyobbik pártja, a koronahű protestáns Demokratikus Unionista Párt (DUP) folytat a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodás észak-írországi protokollja ellen.
    
A protokoll elsődleges célja az, hogy Észak-Írország és az Ír Köztársaság 499 kilométeres határán - az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi vámhatárán - a Brexit ellenére se kelljen visszaállítani az észak-írországi rendezési folyamat egyik legfőbb vívmányaként hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzést. Ezt azon az áron lehetett elérni, hogy Észak-Írországban - az Egyesült Királyság többi országától, Angliától, Skóciától és Walestől eltérően - továbbra is érvényben vannak az Európai Unió egységes belső piacának egyes szabályozásai. Ez azt is jelenti, hogy Nagy-Britannia és Észak-Írország között, az Ír-tengeren jött létre részleges belső vámhatár.
   
Észak-Írország nem része Nagy-Britanniának, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt. Az észak-írországi protokoll szabályrendszerét azonban az unionista oldal, mindenekelőtt a DUP kezdettől súlyosan bírálja, azzal az érvvel, hogy ez a megoldás kikezdi Észak-Írország integráns helyzetét az Egyesült Királyságon belül.
    
Paul Givan a lemondását bejelentő csütörtök esti tájékoztatójában úgy fogalmazott: az észak-írországi protokoll a belfasti hatalommegosztási mechanizmus kényes egyensúlyi helyzetére is hatást gyakorol.
   
Sir Jeffrey Donaldson, a DUP vezetője nem sokkal későbbi nyilatkozatában kijelentette: a legnagyobb észak-írországi kormányzati erő vezetőjeként nem hajlandó segédkezni egy olyan protokoll fenntartásában, amely ennyire megingatja az Egyesült Királyság megtestesítette uniót és gazdasági integrációt, valamint Észak-Írország helyzetét ebben az unióban. A DUP az ír sziget egyesítését pártoló britellenes katolikus mozgalom legnagyobb pártjával, a Sinn Féinnel együtt kormányozza Észak-Írországot, olyan egységkormányt alkotva, amely a korábbi évtizedek súlyos felekezeti konfliktusainak idején teljesen elképzelhetetlen lett volna.
    
A felekezeti hatalommegosztás alapjait megteremtő 1998-as nagypénteki megállapodás azonban úgy intézkedik, hogy ha a többségi felekezetet - a mostani helyzetben a protestáns közösséget - képviselő kormánypárt delegálta észak-írországi miniszterelnök távozik, akkor a kisebbségi koalíciós partnert, vagyis jelen esetben a katolikus Sinn Féint képviselő miniszterelnök-helyettesnek is távoznia kell, egyedül egyik felekezeti párt sem gyakorolhatja a hatalmat a belfasti kormányban. Ez azt jelenti, hogy a Sinn Féin alelnöke, Michelle O'Neill miniszterelnök-helyettesi megbízatása is megszűnik Paul Givan távozásával.
    
Észak-Írországban május 5-én esedékes az új parlamenti választások megtartása, de csütörtöki nyilatkozatában a Sinn Féin elnöke, Mary Lou McDonald előrehozott választások kiírását szorgalmazta, mondván: Észak-Írország nem maradhat hónapokra működőképes kormány nélkül. A kialakult helyzetben az egyes szakminiszterek tisztségükben maradhatnak, de csak korlátozott hatáskörrel: a belfasti kormányzat a jelenlegi helyzetben nem tudja például elfogadtatni az áprilisban kezdődő új pénzügyi év költségvetését.