Lesz-e Trump–Putyin kiegyezés?
Egy biztos, stratégiai döntési helyzetek előtt állnak Európa országai is, így hazánk is. Az újrarendeződés radikális is lehet, és hosszú távra eldöntheti országok és régiók történelmi sorsát, amint az 1945 után is történt.
Van-e esélye egy USA–Oroszország érdekszövetség kialakulásának? A jelek szerint van, és ennek okát hiba lenne csak Ukrajnában keresni. Kérdés, hogy az EU közössége milyen pozíció kaphat és milyet próbálhat felvenni Trump és Putyin szövetségével szemben. További kérdés, hogy hazánk tud-e a konnektivitás logikájával egyensúlyozni a két blokk, Európa és az USA–orosz szövetség között, vagy választani fog, mert választania kell.
Nézzük meg, milyen érdekközösség képzelhető el az USA és Oroszország között. Trump békét ígért, ezért ő béketeremtő akar lenni. Putyin a győzelmet szeretné bejelenteni, ami az ukrajnai háború egyfajta lezárása. A két elnök más-más célból, de ugyanazt akarja, ezért meg fognak egyezni. Ez meghozhatja a kedvüket arra, hogy „történelmet írjanak”, új korszakot nyissanak. Jó alap arra, hogy két vezető hosszabb távra is közös érdekeket határozzon meg, elporlasztva ezzel az elmúlt nyolc évtized unalmassá váló atlantista doktrínáját, tudniillik, hogy az USA vezette „Nyugat” elemi érdeke az oroszok gyengítése és gyengesége.
Milyen közös érdekek lehetnek ezek? Trump el akarja hozni az USA aranykorát, a gazdagságot. Putyin totális államának háborús vérvesztesége után szintén a gazdasági megerősödésben és az Európával szembeni fegyverkezés finanszírozásában fog kihívást találni. A két elnök ki tudja jelölni a gazdasági érdekszférákat és egymás passzív támogatására is elkötelezhetik magukat. Kína egyre idegesebb lesz, és ennek elsősorban Trump örülhet, Putyin pedig jobban egyensúlyozhat az USA és Kína között.
Vajon Európáról mit döntenek és milyen európai jövő szolgálná a legjobban az USA és Oroszország gazdasági alkuját? Ukrajna egy részét Trump már gazdasági erőforrásnak jelölte ki, az lehet kérdés, hogy az oroszok a már elfoglalt területeket meghaladó érdekszférát kérnek és kapnak-e Ukrajnában.
Ennek politikai kivitelezésében jelenleg nem Ukrajna látszik problémának, hanem a britekkel kiegészült EU-közösség Ukrajna mögötti kitartása. Erre azonban választ adhat a Trump–Putyin szövetség terve Európával: a „gyenge Európa” terve. Ehhez nem is kell sok. Az EU gazdasága hanyatló pályán van, a Draghi-jelentésből (2024) jól látszik, hogy a kitettség növekedni fog, a fegyverkezés és Ukrajna támogatása pedig gyorsítja az utat az EU gazdasági válsága felé.
Az USA számára Európa kívánatos exportpiac, az EU gazdasági gyengülése USA-érdekké válhat, amelyet a büntetővámok is gyorsíthatnak. Egy USA–EU gazdasági „háború” kimenetele könnyen megjósolható. Különösen, ha Keletről egy orosz gazdasági érdekszféra (a balkáni és egyes kelet-európai országok) szűkíti az EU belső piacát. Az USA-nak piac kell, amelyről Kínát kiszorítja.
Az oroszoknak gazdasági impérium kell, mert ebben ők is Kínával futnak eurázsiai versenyt. Egy USA–orosz szövetség közös érdeke lehet az is, hogy az EU mint politikai szövetség gyenge legyen, vagy ne is legyen. Az országokra „bomlott” Európa az USA-nak gazdaságilag fontos, az oroszoknak inkább katonailag. Az orosz katonai fenyegetés a Baltikum és Lengyelország felé erősödni akar.
Mi tesz Európa és az EU? A britek és az EU 26 tagállama az elmúlt hetekben stratégiai újratervezésbe kezdtek. Ukrajnát fegyverben akarják tartani és élő pajzsként emelni az oroszok elé. Ehhez meg kell sokszorozni a támogatást, mivel az USA ki fog szállni Ukrajna háborús támogatásából. Ukrajna EU-integrációjának ígérete célt ad az ukránoknak, hogy folytassák a védekezést Zelenszkij vezetésével.
Az EU magállamai egy sokkal erősebb politikai, védelmi és gazdasági szövetségbe próbálnak rendeződni és gazdasági-katonai önvédelemre berendezkedni az USA–orosz harapófogóban. Ez egy új EU lesz, amelyből több balkán-közeli és mediterrán peremország is kiszorulhat. Vélhetően Kína partnerséget ajánl majd az új EU-nak, de megjósolhatatlan, hogy az EU akar-e közös stratégiát építeni Kínával az USA–orosz szövetség ellenében.
Magyarország az új érdekszférák ütközőzónájában van. Jelenleg a magyar kormány az USA–orosz szövetség felé megy, az EU-tól pedig távolodunk. A két blokk között semlegesnek maradni nem realitás.
A két szövetség közötti versengésből az erősebb kerül majd ki győztesen, a vesztesre pedig szétesés és zűrzavar vár, amint ez 1990 után az USA és Szovjetunió közötti hidegháború után bekövetkezett. Ha a „kövesd az erőt” elv határozza meg a külpolitikánkat, akkor az USA–orosz szövetségbe próbálunk bekapcsolódni.
Ha az EU-optimizmus kerekedik felül, akkor más utat választunk. Kérdés, hogy az új EU elengedi-e vagy kilöki-e hazánkat? Kérdés, hogy működhet-e az ütközőzónában egy semleges pozíció, bilaterális barátságokat keresve. Kínának érdeke lehet-e, hogy harmadik utat kínáljon Magyarországnak? Kérdés, hogy egy Trump–Putyin alkuban az USA vagy az orosz érdekszférához könyvelnek el minket? Nem tudjuk, de higgyünk abban, hogy szuverenitásunkra büszke nemzetként lesz beleszólásunk a közeljövő nagy döntéseibe!
Kis Norbert
egyetemi tanár, NKE
forrás: ludovika.hu blogbejegyzés
