Macron: Európának fel kell készülnie az orosz gázellátás teljes leállására
"Oroszország az energiát, az élelmiszerellátást háborús fegyverként használja" - mondta csütörtökön a köztársasági elnök a francia nemzeti ünnepen az országos televíziós csatornáknak adott élő interjúban az ukrajnai háborúnak az energiaellátásra gyakorolt hatásairól feltett kérdésre. "Fel kell készülnünk egy olyan forgatókönyvre, amely szerint teljesen le kell mondanunk az orosz gázról" - tette hozzá.
"Az elmúlt napok igazi változása, és szerintem erről túl keveset beszéltünk, az az orosz döntés, hogy elkezdték elzárni a gázt. Hibrid háborúban vagyunk. És ez nem a szankcióink következménye" - vélte Emmanuel Macron.
"Véleményem szerint a szankciónk mindenekelőtt az orosz gazdaságot sújtják. Mi nem szeretnénk világháborút. Ezért háború nélkül szeretnénk megállítani ezt a háborút. Ebben a helyzetben az energiaárak már a háború előtt elkezdtek emelkedni, és a háború miatt folytatódott az emelkedés" - hívta fel a figyelmet.
"Mindannyiunknak fel kell arra készülnie, hogy a háború el fog tartani. A nyár és az ősz eleje valószínűleg nagyon kemény lesz" - hangsúlyozta a francia elnök. Bejelentette, hogy az energia- és az élelmiszerárak megemelkedése miatt az állam "energetikai terheléscsökkentő és józansági csomagot" készít elő.
Az elnök szerint a jelenlegi helyzetben "általános mozgósításra" van szükség, "mindenekelőtt az államok, valamennyiünk részéről".
"Franciaország a modelljének köszönhetően kevéssé függ az orosz gáztól. Európaiként diverzifikálódunk azért, hogy máshonnan szerezzük be a gázt. Norvégia sokat szállít nekünk. Katar, Algéria, az Egyesült Államok is" - emlékeztetett az államfő. Elmondta azt is, hogy őszig Franciaország 100 százalékra fogja feltölteni a tárolókapacitásait.
"Mostantól megkérem az állami szerveket és minden vállalatot, amely megteheti, hogy kevesebbet fogyasszon. Programot hozunk létre, és megpróbálunk esténként kevesebbet világítani. Terheléscsökkentő és józansági programot indítunk" - mondta.
A francia forradalom kitörésének 233. évfordulóján a párizsi Champs-Élysées sugárúton megrendezett hagyományos katonai díszszemlét is meghatározta az Európába visszatért háborús hangulat.
A felvonulás díszvendégei az Oroszországgal vagy Ukrajnával határos kilenc közép- és kelet-európai uniós és NATO-tagállam volt: Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia, Bulgária és Magyarország katonái hazájuk lobogóit lengetve vonultak végig a sugárúton, mielőtt a francia haderő egységei mutatkoztak be.
A 6300 katona közül a nyári kánikulában csaknem ötezren gyalog vonultak végig a világ egyik legszebbnek tartott sugárútján. A díszszemlén 64 repülő, egy drón, 25 helikopter, kétszáz ló és 181 szárazföldi jármű is végighaladt a többezres tömeg előtt.
Az ukrajnai háború kezdete óta Franciaország megerősítette a NATO kötelékében mozgósított haderejét: február vége óta mintegy ötszáz katonát állomásoztat Romániában, akik elsősorban felderítő hadműveletek végeznek, s Párizs többször is jelezte, hogy kész növelni a kontingens létszámát. A francia haderő ezenkívül részt vesz szárazföldi és légvédelmi műveletekben Észtországban, a Rafale vadászgépek pedig a lengyel légtér védelmét segítik.
