Magyarországnak érdemes befektetnie az űripari kutatótevékenységbe

Európa legrangosabb űrtechnológiai szakkiállításán önálló standdal volt jelen a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat, a HUNOR-programot pedig Kapu Tibor és Cserényi Gyula kutatóűrhajósok képviselték.

Kapu Tibor a rendezvényen az MTI-nek nyilatkozva elmondta: nyilvánvaló, hogy Magyarország nem mérhető olyan űrtechnológiai nagyhatalmakhoz, mint az Egyesült Államok és Kína, ennek ellenére azonban vannak olyan szakterületek, amelyekhez Magyarország is rengeteget tud hozzáadni, sőt kisebb kiterjedésű szakmai területeken vezető szerepet is be tud tölteni.

A magyar kutatóűrhajós ezek között említette a sugárzásmérést, amely szavai szerint "magyar sajátossággá vált", és Magyarország ezen a szakterületen az elmúlt évtizedekben erősebbé vált, mint több nagy űrkutatási hatalom.

Kapu Tibor szerint kiemelhető ugyanígy számos orvosbiológiai és gyógyszerkutatási terület is.

Elmondta: az ő űrutazásának idején a Nemzetközi Űrállomáson zajlott 60 kísérletből 25 magyar program volt, és ezek zöme a hosszú távú űrutazások problémáinak megoldását célozta.

Ennek fontossága Kapu Tibor szerint abban rejlik, hogy jóllehet az emberi űrutazások 65 évvel ezelőtt kezdődtek, ezeknek az űrutazásoknak a nagy része azonban nem hagyta el az alacsony földkörüli pályát.

"Eljutottunk a Holdra, de nem voltunk ott túl sokat, a holdutazások csak három évig tartottak, és az Apollo-programok résztvevői átlagosan 50 órát töltöttek a Hold felszínén" - hangsúlyozta Kapu Tibor.

Elmondta: a most készülő Artemis-program célja is az, hogy az ember visszamenjen a Holdra, viszont immár hónapokat fog ott tölteni.

"Aztán egyszer, remélhetőleg még az én életemben, el fogunk jutni a Marsra is" - tette hozzá a magyar űrhajós.

Elmondta: a sugárzásmérés és a sugárzásvédelem fejlesztését célzó kutatások azért is fontosak, mert egy-egy Mars-utazás 2,5-3 év, és ennyi időt még senki nem töltött a világűrben. A leghosszabb idő egy év volt, de ezt is alacsony földkörüli pályán töltötték az űrhajósok, a Föld mágneses mezeje által védve a sugárzástól.
Kapu Tibor a londoni Space-Comm Expo Europe rendezvényen előadást is tartott a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén a HUNOR-program keretein belül végzett kísérletekről, emellett Tim Peake brit űrhajós, az Axiom Space stratégiai tanácsadója társaságában panelbeszélgetésen is részt vett az emberes űrrepülés tapasztalatainak innovációs és gazdasági hatásairól.

Szalay Zsolt, a HUN-REN műszaki és természettudományi területekért felelős tudományos alelnöke a rendezvényen az MTI-nek elmondta: az űripar az 1980-ban végrehajtott első magyar űrrepülés óta jelen van Magyarországon. Hangsúlyozta: az, hogy a két magyar űrutazás között több mint négy évtized telt el, nem jelenti azt, hogy az ilyen jellegű kutatások Magyarországon megszűntek volna.

Ennek bizonyítékaként említette, hogy a Nemzetközi Űrállomáson most is van magyar fejlesztésű sugárzásmérő.