Már a környező országokban is kezd elfogyni a bevethető munkaerő – a Fülöp-szigetekről érkezhet a megoldás a hazai gazdaság egyik legnagyobb problémájára?
„Ha egy természeti képpel szeretnénk érzékeltetni, a munkaerőhiány olyan, mint egy kitörésre váró vulkán gazdasági szempontból. Ha egy vállalat huzamosabb ideig nem képes megoldani, hogy a termelés vagy üzletmenet fenntartásának érdekében megfelelő szakembereket találjon, előbb-utóbb úgy fog dönteni, hogy áttelepül egy olyan országban, ahol ez a probléma nem vagy kevésbé áll fenn. Ez nem utópia, hanem mára sok szektorban komolyan fenyegető helyzet” – hívta fel a figyelmet Juhász Csongor, a naponta 15 ezer embert foglalkoztató HR szolgáltató vállalat, a Prohuman vezetője.
A magyar kormányzat a súlyos munkaerőhiány miatt hozott intézkedéseinek köszönhetően a meghatározott hiányszakmákban már néhány éve az unión kívüli (ún. harmadik országbeli) munkavállalók is bevonhatóak a munkaerőhiány megoldásába. Azokon a területeken, ahol már nem lehet magyar dolgozókkal betölteni egy-egy pozíciót, és a helyzet már huzamosabb ideje fennáll, a vállalatok dönthetnek úgy, hogy vendégmunkásokat vonnak be.
„Természetesen a vállalatok elsősorban magyar dolgozókat keresnek, azonban napjainkra sok területen olyan mértékűvé vált a munkaerőhiány, hogy sokszor tényleg a külföldi vendégmunkások foglalkoztatás az egyetlen megoldás a termelés fenntartására. Az elmúlt években sok ukrán vagy például szerb munkavállaló jött hozzánk dolgozni, nélkülük számos szektorban leállásokra, bezárások is sor került volna. Azonban mára eljutottunk oda, hogy nemcsak hazánkban, de a környező országokból is nagyon nehéz megfelelő mennyiségben munkaerőt találni. Az ukrajnai háború pedig még nagyobb bizonytalanságot hozott ezen a területen is” – emelte ki a szakember.
Ázsia hozhat megoldást a magyar gazdaság számára?
Juhász Csongor kifejtette: ebben a helyzetben megoldást jelenthet az ázsiai munkavállalók foglalkoztatása Magyarországon, melyre már így is sok jó példát látunk.
„Számos helyen találkozhatunk indonéz vagy, fülöp-szigeteki munkásokkal – mutatott rá a Prohuman ügyvezető igazgatója. – Érdemes lehet kiemelni például a Fülöp-szigeteket, mert az ottani gazdaságpolitika már évtizedek óta aktívan épít a kontrollált „munkaerőexportra”, egy bejáratott, jól működő rendszert kialakítva. Ennek révén angolul jól beszélő, jól képzett dolgozók segíthetnek a hazai cégek számára a munkaerőhiány orvoslásában. A jelenlegi Fülöp-szigeteki kormány komoly hangsúlyt fektet a szakmai képzésre és a filippínó munkaerő nemzetközi versenyképességének növelésére. Ezzel párhuzamosan szigorú kormányzati szabályozási és felügyeleti rendszer is kialakult a munkavállalók külföldi elhelyezésére, mely egyrészről megakadályozza a hosszú távú és végleges migrációt, másrészről erősen kontrollálják és szűrik a jelentkezőket. Vizsgálják képzettségüket, hátterüket és számos szempontnak kell megfelelni, hogy megkaphassák a munkavállalási engedélyt Magyarországra. Számos más előnyt is említhetnénk, például a Fülöp-szigeteken megszerzett jogosítványok a Bécsi Közúti Közlekedési Egyezmény révén Magyarországon is használhatóak”- emelte ki a Prohuman vezetője. A folyamat szabályozás része, hogy a munkavállalók elhelyezése szabályozott, letisztult folyamatok mentén, kizárólag akkreditált, erre jogosult munkaerő közvetítőkön keresztül történhet.
Számukra vonzó magyar kultúra és munkakörnyezet
„Évek óta látjuk, hogy a vendégmunkásokért nemzetközi szinten zajlik a verseny. Míg például egy ukrán vagy szerb munkavállaló esetében igaz lehet, hogy szívesebben vállal munkát olyan országokan, ahol a szláv nyelvi alapok könnyítik a hétköznapi kommunikációit, ez a versenyhátrány az ázsiai dolgozók esetében nem gyengíti Magyarország esélyeit” – hívta fel a figyelmet Juhász Csongor. Magyarországon is egyre több helyen állnak munkába Fülöp-szigeteki munkavállalók, és eddig kimondottan jók a tapasztalatok. „Egyrészt a külföldön munkát vállalók szeme előtt az lebeg, hogy biztosítsák otthon maradt családtagjaik tisztes megélhetését, így ilyen mentalitással is állnak a munkához. Másrészt a Fülöp-szigetekiek külföldi munkavállalást felügyelő hivatal (POLO) nemcsak a kiközvetített munkások jólétét figyeli, hanem azt is, hogy ne történjen illegális toborzás. Vendégmunkásokat csak rajtuk keresztül lehet legálisan foglalkoztatni, ebben az esetben garanciát vállalnak a fluktuációra. A fluktuáció így nem jellemző: van olyan magyar vállalat, ahol az ott dolgozó 300 filippínó munkavállaló közül három év alatt csupán egyetlen ember tért haza” – magyarázta Juhász Csongor.
Kontrollált bevonás
A Fülöp-szigetekről, Indonéziából vagy más ázsiai országokból – például Vietnámból– érkező dolgozók esetén nagyon sokat segíthetnek a munkaerőkölcsönző vállalatok, amelyek, ahogyan más vendégmunkások esetén is, átvállalják az adminisztrációs munkát, a szállással, utaztatással járó feladatokat és segítséget nyújtanak a kulturális beilleszkedésben is, akár tréningekkel is támogatják a folyamatot. „Noha a jogi- és folyamatszabályozási oldalról az ázsiai munkaerő hazai foglalkoztatása szigorúan kontrollált folyamat, a foglalkoztató vállalatoknak azt azért érdemes lehet tisztázniuk, hogy például az filippínó munkavállalók közvetítésével foglalkozó partner milyen garanciákat vállal a munkavállalóért, például abban az esetben, ha egy-egy dolgozó például előre nem egyeztetett módon szeretne felmondani. A komolyabb közvetítők komolyabb garanciákat is vállalnak az ilyen esetekre is, amely segíthet a foglalkoztatást még tervezettebbé tenni” – foglalta össze Juhász Csongor.
