Már épül a Néprajzi Múzeum minden eddiginél nagyobb és átfogóbb gyűjteményi állandó kiállítása

A Néprajzi Múzeum új gyűjteményi állandó kiállítása közel háromszor nagyobb területen mutatja be a gyűjtemény magyar és nemzetközi vonatkozású anyagát, mint a régi, Kossuth téri épületben. A nagyszabású, nyolc tematikára osztott tárlat történetileg változó nézőpontokat tár fel. A nagyívű kiállítás nem egyetlen történetet mesél el, hanem számos  téma mentén fedezhetik fel a látogatók a magyar hagyományainkat és más népek kultúráját.  A bemutatón a gyűjteménybe került műtárgyak élete, a szakemberek terepmunkája, a múzeum története, a népművészet is fókuszba kerül, miközben a művészet és az etnográfia viszonyáról, az őstörténeti kutatásokról, az örökség fogalmáról is képet kapnak a látogatók. Nem csak új színekkel és anyagokkal újrarendezett grandiózus terekkel találkozhatnak majd látogatók, hanem az épület minden pontján felbukkannak majd az új kiállításhoz kapcsolódó látványos installációk és műtárgyak. Mindezek kivitelezéséhez a Múzeum rövid időre, június végétől szeptemberig bezárja kapuit. A munkálatok alatt az épület népszerű tetőkertje, konferenciaterme és étterme zavartalanul látogatható marad. A Néprajzi Múzeum kiállításai, múzeumpedagógiai és szakmai projektjei fesztiválokon, a Petőfi Kulturális Program részeként számos vidéki helyszínen, valamint külföldi nagyvárosokban lesznek elérhetőek.

Az épülő kiállítást bemutató sajtóbejáráson Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa elmondta, hogy a park kulturális intézményhálótanának megújítása nem csupán új épületek létrehozását, illetve a régiek felújítását jelenti, hanem az ott őrzött kulturális örökségünk minél szélesebb körű bemutatását is. A cél, hogy a Városligetben 21. századi nyelven kommunikáló, új célcsoportokat megszólító, látogatóbarát intézményekkel találkozzanak a látogatók. Az elmúlt két évben a projekt által létrehozott, valamint a felújított intézmények, a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Zene Háza és a Millennium Háza óriási érdeklődésnek örvendenek, már csaknem 3 millió látogatót fogadtak.

Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója kiemelte, hogy az intézmény új gyűjteményi állandó kiállításán a magyar, a Kárpát-medencei és a nemzetközi gyűjtemény minden korábbinál nagyobb hányada lesz megismerhető. Ennek megvalósításán 8 éve dolgoznak a múzeum munkatársai. A feladat komplexitása jól érzékelhető abban a kiállításelőkészítő térben, ahová az installálásra váró tárgyak érkeznek. A muzeológusok, a restaurátorok, a nyilvántartás szakemberei bármennyire is felkészítették már az elmúlt években, hónapokban a tárgyakat arra, hogy hosszú éveken keresztül, károsodás nélkül szolgálják a nyilvánosság igényeit, egy-egy műtárgy esetében több órát, akár egy egész napot is igénybe vesz ez a folyamat. A most látható kiállításelőkészítő tér jelen pillanatban egy időszaki kiállítótérben kapott helyet, innen biztonságosan, a látogatókkal való találkozás nélkül vihetők át a műtárgyak a gyűjteményi állandó kiállítás utolsó terébe. Ebben - a még nyitvatartás mellett berendezhető - utolsó kiállítási egységben az „Örökség” fogalma, témája kerül fókuszba.

A sajtóbejáráson bemutatott épülő kiállás zárórésze által felvetett kérdések nem a kiállítás határozott lezárását jelentik, hanem inkább továbbgondolásra, párbeszédre sarkallják majd a látogatókat. A kurátorok arra kérdeznek rá a műtárgyak segítségével, vajon a múzeumi kulturális örökség esetében ki is az örökös, hogyan viszonyulhatunk látogatóként és kutatóként a távoli helyeken, más időszakokban élt közösségek tárgyi emlékeihez, az általuk őrzött információkhoz. A múzeum ugyanis nem pusztán a megőrzője vagy a tárolóhelye az örökségnek: gyűjtemények létrejötte és átalakulása maga is része a kulturális örökség összetett, problémáktól sem mentes történetének. Az örökség téma kiindulópontja a busójárás, az ünnep és rítus tárgyi rétegei: itt egy teljes busóöltözet képviseli ezt a csomópontot jelentő gondolatot. Az örökség fogalmát egy székely ruha és egy lövétei menyasszonyi öltözet segít megérteni, az örökség elemek változó és állandó jellegét a matyó kötények hozzák közelebb. A tárgyi és szellemi örökség védelméről olyan esetek mentén szerezhetünk tapasztalatot, mint az óceániai halotti maszkok vagy az al-dunai halászat A kiállítási egység az egyes közösségek kultúrája és a természeti környezet összefüggéseivel is foglalkozik a pásztorok életmódját bemutató archív filmen vagy éppen azerbajdzsáni terepen gyűjtött seprűkön keresztül. A kiállítási egység az olyan fontos kortárs muzeológiai vitákról sem feledkezik meg, mint a repatriáció, amikor egyes közösségek visszakérik a múzeumoktól azokat a tárgyakat, amelyeket saját örökségük részének tekintenek. 

Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója kiemelte, hogy a Néprajzi Múzeum nyitása óta eltelt csaknem két év visszaigazolta, hogy nem véletlenül tartotta a nemzetközi szakma már a tervei alapján is a világ egyik legjobb középületének. „Nem csak az a számos rangos elismerés erősíti ezt meg, amit a múzeum ez idáig elnyert, hanem a közönség visszajelzése is, akik nap mint nap élettel töltik meg az épület tereit. Nagy örömünkre szolgál, hogy a múzeum, mint ikonikus építészeti remekmű, és a benne látható európai rangú tárlatok már félmilliónál is több vendéget vonzottak.” – foglalta össze az eddig eredményeket a vezérigazgató, majd hozzátette: „Az új gyűjteményi kiállítás pedig új szintre fogja emelni a látogatói élményt, biztosan állíthatom, hogy a kontinens meghatározó etnográfiai tárlatával találkozhat majd ősszel a nagyérdemű, ami olyan gazdag gyűjteményi anyaggal, valamint mindezeket újszerűen és innovatívan bemutató megoldásokkal rukkol elő, hogy azokért nem csak Győrből vagy Debrecenből lesz érdemes idelátogatni, hanem a kontinens kultúrakedvelő turistáinak is Barcelonától Glasgowig.”

A Néprajzi Múzeum Európa egyik kiemelkedő szakmúzeuma, 2022-ben átadott új épületének köszönhetően pedig a világ egyik legkorszerűbb etnográfiai intézménye. Gyűjteményében 232 ezer néprajzi tárgy mellett egyedülálló fényképfelvételeket, kéziratokat, fotókat, népzenei és filmfelvételeket is őriz. A magyar népi kultúra felbecsülhetetlen értékű tárgyi emlékein kívül itt található a térség legnagyobb, távoli kontinensek népeinek kultúráját reprezentáló etnográfiai anyaga, amely a 17. századtól napjainkig mutatja be a mindennapi élet, az emberi lét, a közösségi kapcsolatok különböző megnyilvánulási formáit. Az ezredfordulótól kezdve a Néprajzi Múzeum a muzeológiai kutatások és a néprajzi muzeológia megújításának egyik legfontosabb magyarországi központjává vált, ahol kiemelt hangsúlyt kap a kortárs társadalmi jelenségek dokumentálása, a meglévő műtárgyállomány digitalizációja is.