Márciusban ismét erőteljesen emelkedtek a keresetek
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közzétett jelentése szerint márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 779 800, nettó átlagkeresete 546 000 forint volt. A bruttó átlagkereset 9,2 százalékkal, a nettó átlagkereset 11,3, a reálkereset pedig 9,3 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit.
Virovácz Péter, az ING Bank főközgazdásza kommentárjában kiemelte: a még mindig nagyon alacsony infláció és a dinamikus bérkiáramlás következtében továbbra is magas, 9 százalékot meghaladó volt a reálkereset változása az előző év azonos időszakához képest. A lakosság elkölthető jövedelme tehát jelentős mértékben bővül, ami érezhető a kiskereskedelmi adatokban és vélhetően visszatükröződik majd az első negyedéves GDP-adatban is.
A szakértő szerint a friss márciusi adat nem változtatott az összképen, így az év egészében 9-10 százalék körüli éves átlagbér-növekedést vár. Fontos kérdésnek tartja ugyanakkor, hogy a közel-keleti háború okozta költségsokk és a munkaerőköltség tartósabb emelkedése, valamint a várhatóan gyengébb gazdasági növekedés mellett hogyan döntenek a vállalatok.
A választások után látványosan megugrott az üzleti bizalmi index, ami átmeneti védőhálót nyújthat az elbocsátásokkal szemben, mert a vállalatok kivárhatnak, bízva az új gazdaságpolitika gazdaságot élénkítő hatásában. A külső kockázatok viszont erősödnek, mert egyre közelebb kerül, hogy az energiahordozók és bizonyos alapanyagok esetében effektívvé váljon a fizikai készlet hiánya. Ezért egyre nagyobb az esély, hogy erre a sokkra a vállalatok a foglalkoztatotti létszám jelentősebb leépítésével reagálhatnak majd - jelezte Virovácz Péter.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza kiemelte: a bérek emelkedése továbbra is a közszférában volt gyorsabb, 11,8 százalék, szemben a vállalkozások 8,4 százalékával. A szakértő az év végéig a mostanihoz hasonló, esetleg ennél némileg kisebb béremelkedésre számít.
A kockázatok között említette, hogy az erős forint a multinacionális cégek euróban számított bérköltségét emeli, így ők várhatóan takarékosabbak lesznek az emeléseknél vagy a bónuszok fizetésénél. Ugyanakkor a csökkenő importköltség a kkv-k számára könnyebben kigazdálkodhatóvá teszi a béremeléseket.
Legerősebben valószínűleg az egyébként is nehézségekkel küzdő feldolgozóipar lehet árfolyamfüggő, itt márciusban nem is volt erős az átlagbér emelkedése, csak 5,9 százalék. Kérdés ugyanakkor, hogy a mostani árfolyam fenn tud-e maradni a következő hónapokban is - tette hozzá.
Szintén kockázatnak tartja az iráni háború okozta energiaválságot, illetve ennek gazdaságra gyakorolt hatását, ami fékezheti Európa és így Magyarország versenyképességét, mérsékli a külső keresletet, ami végső soron a bérekre is kihathat. Regős Gábor szerint kedvezőek lehetnek ugyanakkor az új kormányzat programjában beharangozott béremelések.
Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője szerint az év eleji bérfolyamatok hatása az év egészében fennmaradhat, a fegyverpénz hatását is figyelembe véve kétszámjegyű béremelkedés valósulhat meg éves átlagban idén, ami az infláció hatásától szűrten 6 százalék feletti reálbér-dinamikát jelentene. Éven belül az emelkedés nem lesz egyenletes, az év első hónapjainak jelentős reálbér-emelkedését a várhatóan gyorsuló infláció miatt lassabb ütem követheti az év végén, de ennek hatása a javuló konjunktúraérzet mellett mérsékelt lehet a fogyasztásra - fejtette ki.
A szakértő kulcskérdésként említette, hogy mennyire tud fennmaradni az ágazatok közötti kiegyensúlyozott bérnövekedés, miközben a gazdasági helyzet eltérően érinti az egyes szektorokat. Ehhez hasonlóan fontos lenne, hogy az alacsonyabb bérek továbbra is az átlag felett emelkedjenek, vagyis szűküljön a gazdaságban a bérolló.
Ennek kapcsán a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum emelésének mértéke, a gazdasági környezet, valamint a versenyszféra alkalmazottainak kétharmadát foglalkoztató kkv-szektor teherbíróképessége lesz majd a döntő tényező - írta kommentárjában Molnár Dániel.