Másfél évtizedes mélyponton a magyar fizetések, de belátható időn belül javulhat a helyzet
Továbbra is növekedés van a béreknél, de az infláció hatása miatt a vásárlóerő egyre csökkent. A múlt év első felében még a bérnövekedés táplálta a fogyasztást, nyáron elolvadt ez a hatás az egyre gyorsuló infláció miatt, ősztől pedig már az árak emelkedése felemésztette a múlt évi béremeléseket. Idén januárban 16 százalékkal nőttek a nettó átlagfizetések, ugyanakkor a kiugró infláció miatt a reálbérek 7,6 százalékkal csökkentek.
Hasonlóan gyenge adatra 2007 februárjában volt példa. Annyiban volt más a helyzet, hogy akkor az átlagos nettó fizetések nem nőttek, az infláció pedig 8-9 százalék körül volt. Most ugyan a nettó bérek két számjegyű emelkedést mutatnak, ám az infláció ezt is felülmúlja - derül ki Németh Dávid kommentárjából.
A reálbérek, így a vásárlóerő szempontjából kulcsfontosságú az infláció alakulása. Az jegybank legfrissebb inflációs prognózisa erre az évre 15-19,5 százalékos inflációt jósol, ez nem jelent változást a tavaly decemberi előrejelzéshez képest.
Ugyanakkor a 2024-re vonatkozó prognózis 3-5 százalékos éves átlagos áremelkedéssel számol, vagyis az MNB szerint csak 2025-re éri el a gazdaság az árstabilitás 3 százalék plusz/mínusz 1 százalékpontos szintjét.
Németh Dávid közölte, hogy a mostani kilátások szerint az idén 16 százalék körüli nettóbér-emelkedésre lehet számítani. „Ehhez képest mi 18 százalék körüli éves átlagos inflációval számolunk. Így 2 százalékos reálbér-csökkenést hozhat összességében a 2023-as esztendő. A nettó reálbér nagy valószínűséggel ősszel kerülhet vissza a pozitív tartományba, 2024-ben pedig jó eséllyel éves átlagos értéket nézve ott is marad.”