Még mindig Európa „furcsa gyerekének” tekintik a befektetők Közép- és Kelet-Európát, de egy mutatóban jól áll Magyarország
A Healthy Investment Central and Eastern Europe (HICEE) kezdeményezés keretében új tanulmány jelent meg arról, hogy milyen kihívásokkal néz szembe és milyen lehetőségek előtt áll az egészségügyi innovációs ökoszisztéma Közép- és Kelet-Európában (KKE). A kutatás során kockázati tőkealapok, üzleti “angyalok” és más befektetők véleményét gyűjtötték össze. A legnagyobb arányban Magyarországról, Szlovéniából, Csehországból, Franciaországból és Svédországból érkeztek válaszok.
A HICEE kezdeményezés célja, hogy leküzdje azokat az akadályokat, amelyek a leginkább hátráltatják a startupok növekedését a régióban. A programot az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) részeként működő EIT Health koordinálja, mely Európa vezető egészségügyi innovációs hálózata. A HICEE projekt konzorciumában magyar, lengyel, szlovák és szlovén befektetők és üzleti akcelerációs szolgáltatók vesznek részt, valamint belga és holland innovációs központok is csatlakoztak.
„Bár Közép- és Kelet-Európában óriási potenciál rejlik, továbbra is alulfinanszírozott a kockázati tőkebefektetések piacán – különösen az egészségügyi innováció területén” – mondta el Célestin Garcelon, az EIT Health programmenedzsere. „A HICEE projekt keretében azért dolgozunk, hogy a vállalkozások befektetési felkészültségének fejlesztésével, a befektetői bizalom növelésével és egy fenntartható innovációs ökoszisztéma kiépítésével csökkentsük a térség lemaradását. Az első lépés ehhez, hogy mélységében megértsük a befektetők igényeit és nehézségeit – ezt a célt szolgálja felmérésünk.”
Kihívások és a befektetési környezet Közép- és Kelet-Európában
Közép- és Kelet-Európa hagyományosan számos strukturális akadállyal szembesült az innováció terén, ideértve a korlátozott finanszírozási lehetőségeket, a fejletlen kutatás-fejlesztési kapacitásokat, valamint a támogató infrastruktúra hiányát. 2021-ben a régió mindössze az európai kockázati tőkebefektetések 3,2%-át vonzotta, míg az egészségügyi startupok átlagosan csupán 1,2 millió eurónyi befektetéshez jutottak – ez mindössze harmada az európai átlagnak, amely 3,8 millió euró.
Jelentős visszaesés a tőkebefektetések terén
Az elmúlt években a makrogazdasági nyomás, a növekvő kamatlábak és a geopolitikai bizonytalanságok tovább csökkentették a befektetők lelkesedését a régió iránt. A Central & Eastern Europe Private Equity Statistics kiadvány 2023-as kiadás szerint a régióban a magántőke-befektetések értéke 1,71 milliárd euróra esett vissza, ami 40%-os csökkenést jelent az előző évhez képest, és 43%-kal marad el az ötéves átlagtól.
A befektetések továbbra is néhány kulcsfontosságú piacra összpontosulnak. Csehország a teljes magántőke-befektetések 27%-át vonzotta, amelyet Lengyelország követett 26%-kal. Litvánia a régiós befektetések 14%-át, míg Románia 8%-át szerezte meg. Ez a négy ország együttesen az összes közép- és kelet-európai befektetés háromnegyedét, valamint a magántőke-befektetésben részesült vállalatok 41%-át adta 2023-ban. Eközben Magyarország a teljes befektetések 6,7%-át könyvelhette el, azonban itt kapott a legtöbb vállalat magántőke-támogatást – összesen 115 cég, ami a régiós ügyletek 23%-át teszi ki. Szlovákia és Szlovénia viszont továbbra is lemaradásban van, mivel a teljes befektetésekből csupán 2,3%-ot, illetve 0,76%-ot vonzottak.
Lengyelországban bíznak leginkább a befektetők
A befektetők várakozásai szerint Lengyelország messze a legdinamikusabb befektetési célpont lesz Közép- és Kelet-Európában: a válaszadók 80%-a tartja az országot „ígéretesnek” a következő három évre. A régió többi országát ennél jóval alacsonyabb arányban, 45%-nál kevesebb befektető nevezte meg hasonlóan ígéretes célpontként. Csehország 43%-kal a második legoptimistábban megítélt ország, amelyet Észtország követ 39%-kal. Szlovénia és Románia egyaránt 20%-os eredményt ért el, míg Magyarország és Litvánia csupán 14%-ot kapott.
A felmérés rávilágít a nyugat-európai befektetők és a helyi partnerek közötti együttműködés fontosságára. A régióban aktív nyugat-európai befektetők szinte kivétel nélkül helyi szereplőkkel közösen invesztálnak Kelet- és Közép-Európában. Ezen a téren még van kiaknázatlan lehetőség a közép- és kelet-európai szereplők előtt, mivel eddig mindössze 34%-uk lépett partnerségre nyugat-európai befektetőkkel, noha ezek a partnerségek további tőkét és szakértelmet vonzhatnának a régióba.
A korai szakaszú finanszírozás és a befektetői bizalom hiánya
Az egészségügyi startupok előtt álló egyik legnagyobb kihívás Közép- és Kelet-Európában a kockázati tőke hiánya a korai életszakaszban. Számos vállalkozás küzd azzal, hogy megszerezze a termékfejlesztéshez és a piacra lépéshez szükséges forrásokat, ami jelentősen korlátozza a növekedési lehetőségeiket. Emellett a régióban jelentős tudáshiány is megfigyelhető: sok vállalkozó nem rendelkezik a szükséges tapasztalattal a tőkebevonási folyamatok sikeres lebonyolításához. Ez a befektetési folyamatokban való járatlanság gyakran elszalasztott lehetőségekhez vezet.
A befektetői bizalom továbbra is komoly akadályt jelent. A tanulmányban idézett iparági szakértő szerint még mindig él az a nézet, hogy a KKE-régió „Európa furcsa gyereke”, ami visszatartja a befektetőket a határokon átnyúló finanszírozásoktól. Bár a befektetők 49%-a úgy véli, hogy a KKE-régió befektetési potenciálja növekszik, csupán 25%-uk tartja azt a nyugat-európai szinttel egyenrangúnak. Nem meglepő módon a régióban aktív befektetők optimistábban ítélik meg a helyzetet és nagyobbnak látják a térség potenciálját.
A befektetők számos akadályt emelnek ki, amelyek visszatartják őket a KKE-régióba történő befektetéstől. A legkritikusabb kihívásokat a minőségi befektetési lehetőségek hiánya jelenti, amelyet a válaszadók 92%-a tart közepes vagy annál jelentősebb kihívásnak. Ezt követi a további finanszírozás biztosításának nehézsége (80%), valamint az intézményi bizalom hiánya, a jogi környezet összetettsége és a politikai stabilitással kapcsolatos aggodalmak (64%-64%). Ezzel szemben a földrajzi távolság, a valuták árfolyam-ingadozása és a növekvő kamatlábak kevéssé jelentenek akadályt. A befektetők kiemelik: ahhoz, hogy több pénz érkezzen a régióba, a legfontosabb a minőségi befektetési lehetőségek és a magasan képzett szakemberek folyamatos kínálata, valamint a stabil és megbízható intézményi háttér.
Így segít tőkéhez jutni a közép-európai startupoknak a HICEE
A HICEE kezdeményezés célja, hogy választ adjon a régió előtt álló kihívásokra azáltal, hogy támogatja a technológia-transzfert, erősíti a befektetők és startupok közötti kapcsolatokat, célzott támogatást nyújt a korai fázisú egészségügyi vállalkozásoknak, valamint elősegíti a határokon átnyúló befektetéseket.
A networking események és a finanszírozáshoz való hozzáférés továbbra is a befektetők legfontosabb prioritásai közé tartoznak. Az EIT Health és partnerei a HICEE program keretében aktívan dolgoznak egy olyan befektetőbarát környezet kialakításán, amely ösztönzi az innovációt és támogatja a gazdasági növekedést.
„Ahhoz, hogy kiaknázhassuk a Közép- és Kelet-Európában rejlő potenciált, erősebb kapcsolatokat kell kiépítenünk a startupok és a befektetők között” – tette hozzá Célestin Garcelon. „A befektetési felkészültség javításával, a befektetési lehetőségek számának növelésével és az intézményi bizalom erősítésével a HICEE program egy versenyképesebb és dinamikusabb egészségügyi innovációs ökoszisztémának ágyaz meg régióban.”
