Még mindig menekülnek a belvárosból a budapestiek – Mit hoz az Otthon Start?
A vármegyék közti vándorlás mellett a KSH a közelmúltban frissítette a Budapesten belüli költözések statisztikáját is. A 2024-es adatok szerint tavaly majdnem 58 ezren költöztek el a fővároson belül másik kerületbe, vagy az adott kerületen belül. Ezzel hosszú évek csökkenő tendenciája tört meg, majdnem 15 százalékkal élénkült a belső vándorlás a fővárosban 2023-hoz képest. A fővároson belüli költözés természetesen most sem egyformán érintette az egyes kerületeket, a legfontosabb tapasztalat, hogy 2024-ben is a belvárosból kifelé törekedtek elsősorban az emberek.
Tavaly a huszonhárom budapesti kerületből kilenc olyan volt, ahol csökkent a lakosságszám a fővároson belüli költözések eredményeként, a fennmaradó 14-ben nőtt. Összességében a statisztikai hivatal adatai szerint a 2023-as 28.350-nél mintegy négyezerrel többen változtattak állandó lakóhelyet a kerületek között, további 25.256 ember pedig az adott kerületen belül költözött. Így az egy évvel korábbi 51 ezerrel szemben majdnem 58 ezren „mozdultak meg” a városon belül.
A legtöbben, majdnem pont háromezren a XIII. kerületbe költöztek be, de közel ugyanannyian el is hagyták a kerületet. Így Angyalföld népessége 29 fővel fogyott a városon belüli vándorlások eredményeként. Hasonló volt a helyzet a XIV. kerületben is, ahová szinte pontosan ugyanannyian költöztek be, mint ahányan onnan más kerületbe. Így végül Zugló lakosságszáma emelkedett 12 fővel a vándorlás eredményeként. Látványosabb volt a változás a XI. kerületben, ahová több mint 300-zal többen költöztek, mint ahányan onnan elmozdultak. Az mindenesetre látszik, hogy továbbra is ez a három kerület a legnépszerűbb a fővároson belül a vándorlást tekintve.
Ha csak a Budapesten belüli vándorlást vesszük alapul, akkor a legnagyobb mértékben, 586 fővel a IX. kerület népességszáma csökkent, utána következett 574-gyel a VII. kerület, majd Józsefváros 417 fős visszaesése. Rajtuk kívül a VI., a X. és az V. kerületek tudtak még érdemi – 100 fő feletti – negatív vándorlási egyenleget produkálni. A legnagyobb számban ugyanakkor, 342 fővel a XVII. kerület népessége nőtt a vándorlás miatt, de 300 felett volt a már említett XI. kerület egyenlege, míg a XXII. kerületbe 296-tal többen költöztek, mint amennyien onnan el.
Lakosságarányosan a VII. kerületben volt a legnagyobb, 1,2%-os csökkenés a városon belüli költözés eredményeként, a IX. kerületben ugyanez az arány 1 százalék volt, míg a VI. kerületben 0,8 százalék. A legnagyobb arányban, bő 0,9%-kal a XXIII. kerület népessége nőtt a belső vándorlás eredményeképpen, míg az I. kerületben 0,6%, a XXII.-ben pedig 0,5% volt ez az arányszám.
A Budapesten belüli költözés hasonló mintázatot mutatott, mint 2023-ban, vagyis az emberek elsősorban a belső kerületekből törekedtek a külvárosok felé. A legaktívabb továbbra is a három népszerűségi rangsort vezető kerület (XIII., XI. és XIV.) voltak.
Az egyes kerületek közti vándorlásból is érdekes következtetéseket lehet levonni. Az I. kerületből például az elköltözők majdnem ötöde (17%) mindössze a szomszédos II. kerületig jutott, de ugyanennyien vándoroltak szintén a szomszédos XII. és a XI. kerületbe. A III. és XXII. kerületi adatokkal kiegészítve azt mondhatjuk, hogy a Várnegyedet elhagyók több mint hatvan százaléka a budai oldalon maradt. Az is érdekesség, hogy az I. kerületből alig mozdultak a X. és a XXIII. kerületek felé, de a XVII. sem volt népszerű új otthonnak (mindössze 4-5 fő elköltöző). De hasonló mondható el a II. kerületről is, az onnan elköltözők jó eséllyel valamelyik szomszédos budai kerületet választották.
Alapvetően egész Budapestre ugyanez volt a jellemző, hogy nem szívesen tettek meg nagy távolságokat az emberek, legfeljebb a szomszéd kerületig mentek. Ebben szerepe lehet az ismert környezetnek, a megszokott közlekedési kapcsolatoknak. Így például nagyon erős kapcsolat látszott a XXII. és a XI. kerület között, a Budafokról elköltözők majdnem 40 százaléka egy kerülettel beljebb talált új lakóhelyet. De erős képzeletbeli kapocs van a XVIII. és XIX. kerületek, valamint a XIV. és a XVI. kerületek között is. Eltér a mintázattól ugyanakkor, hogy például az I. kerületbe költözők majdnem 40 százaléka a XIII. kerületből érkezett.
„Hónapok óta azt halljuk, hogy az Otthon Start program átalakítja majd a lakáspiacot, egyelőre az első reakciók is erre utalnak” – emelte ki Valkó Dávid. Az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint a kedvezményes hitelnek a Budapesten belüli vándorlásra is lehet hatása, mivel a korábban népszerű belvárosi kerületek, illetve a XI.-XIII.-XIV. kerületek hármasa – nem kis részben a nagy volumenű új építéseknek köszönhetően – egyre kevésbé felel meg a 1,5 millió forintos maximális négyzetméterárnak. Vagyis a főváros ezen részein nem nagyon lehet olyan ingatlant találni, ami megfelelne a programnak, viszont felértékelődhetnek olyan, elsősorban külvárosi kerületek, ahol még bőven van 1,5 milliós ár alatt eladó lakás.
