Megoldódik a hitellel terhelt ingatlanok megvételének problematikája

Mi volt korábban?

A régi és januárig hatályos ingatlan-nyilvántartási törvény (Inytv.) alapján, ha valaki ingatlan-adásvételi szerződést kötött, akkor a teljes vételár kifizetéséig, ún. „függőben tartást” lehetett kérni. Az adott vevő bekerült a megvásárolni kívánt ingatlanra széljegyként, és egészen addig, amíg a vevőtől újabb kérelem (így a teljes vételár kifizetését követő bejegyzési kérelem) nem jött, a földhivatal az adott ingatlanra érkező egyéb kérelmeket nem bírálta el. A függőben tartás hat hónapig tartott - ez alatt a vevő lényegében védve volt, és ez idő alatt kellett a földhivatalba benyújtania valamennyi, a tulajdonváltozáshoz szükséges egyéb okiratot (így különösen a bejegyzési engedélyt).

Mi változott az új Inytv.-vel?

2025. január 15-én az ingatlannyilvántartás teljesen új rendszere látott napvilágot. Az új Inytv. többek között megszüntette a fenti, függőben tartás rendszerét, és ehelyett bevezette a tulajdonfenntartáshoz kapcsolódó vevői jogot. Mostantól az, aki ingatlant vásárol, de a szerződés aláírásával egyidejűleg nem fizeti meg a teljes vételárat, már egy önálló, az ingatlan tulajdoni lapján feltüntethető jogot, ún. vevői jogot kap. Ezáltal az adott ingatlan eladó általi, esetleges ismételt elidegenítését nem csak egy széljegyen levő függőben tartási kérelem, hanem egy kimunkált, bejegyzett, és mindenkivel szemben érvényesíthető vevői jog akadályozza meg.

Hol merült fel az értelmezési kérdés?

„Amennyiben az ingatlant annak eladója korábban banki finanszírozásból vette meg, úgy az adott ingatlanon a finanszírozó bank javára feltehetően, jelzálogjog és az azt biztosító elidegenítési- és terhelési tilalom került bejegyzésre” – magyarázza Kovács Éva, a Jalsovszky ingatlanjogi csoportjának vezető ügyvéde (képünkön). Ilyen esetekben a szokványos megoldás az, hogy a hitel visszafizetése, és ezáltal az ingatlan tehermentesítése a vételár második részéből történik (az első részlet általában a foglaló, amelyet az eladó kap meg közvetlenül). Azaz, amikor megnyílik a lehetőség a vevői jog bejegyzésére (a szerződéskötést és a foglaló kifizetését követően), akkor az ingatlan általában még a bank elidegenítési- és terhelési tilalmával terhelt.

Az új Inytv. hatályba lépését követően kérdésként merült fel, hogy a vevői jog bejegyzéséhez kell-e az adott ingatlanra már korábban bejegyzett elidegenítési- és terhelési tilalom jogosultjának a hozzájárulása. Az új jogszabály ebből a szempontból egyértelműen fogalmazott, mikor rögzítette: szerződésen alapuló további jogokat csak a tilalom jogosultjának a hozzájárulásával lehet bejegyezni. Ez viszont ellehetetlenítette ilyen esetekben a vevői jog alkalmazását, hiszen a finanszírozó bank hozzájárulására már az adásvételi korábbi szakaszában szükség lett volna, amikor a bank még nincs abban a helyzetben, hogy arról érdemben nyilatkozzon.

A jogalkalmazó szervek nem is tudtak mit kezdeni a jogszabály célja és szövege közötti ellentmondással, az új Inytv hatályba lépését követő időszakban egymásnak ellentmondó írásbeli állásfoglalások születtek a kérdésben. A Minisztériumnak a jogalkotói célra hivatkozást tartalmazó állásfoglalása szerint pl. az elidegenítési- és terhelési tilalom nem akadálya a vevői jog bejegyzésének. Ezzel szemben a budapesti földhivatal ennek az ellenkezője mellett foglalt állást, szerintük a jogszabály egyértelműen fogalmaz, és a jogosult hozzájárulása elengedhetetlen. Nem csoda, hogy ezen időszakban a gyakorló jogászok mind-mind egyedileg egyeztettek a konkrét földhivatalnál, hogy mi is szerintük a követendő eljárás.

A probléma megoldódik

Valószínűsíthetően a jogalkotóhoz is eljutott ez az értelmezési huzavona, és nem váratott sokáig a helyzet rendezése. Az Inytv. végrehajtási rendeletének egy, a napokban közzétett módosítása kifejezetten kimondja: az elidegenítési- és terhelési jog jogosultjának nem szükséges a hozzájárulása a vevői jog bejegyzéséhez. Az új módosítás az elmúlt hétvégétől, azaz március 14-étől hatályos.

„Ez azt jelenti, hogy a vevői jog, az eredeti rendeltetésének megfelelően tud már működni olyan ingatlanok esetében is, amelyeken banki finanszírozás miatt elidegenítési- és terhelési tilalommal terheltek. Azaz a felek megköthetik az adásvételi szerződést, a vevő bejegyezheti vevői jogát az ingatlanra (ahhoz nem kell az elidegenítési és terhelési tilalom jogosultjának hozzájárulása), és majd a teljes vételár kiegyenlítésekor, és a banki hitel megfizetésekor kerülhet le az elidegenítési- és terhelési tilalom az ingatlanról - ami által a vevő tulajdonszerzése bejegyezhető lehet” – zárja a Jalsovszky szakértője.