Megszólalt a Magyar Nemzeti Bank az S&P véleménye kapcsán
Azt is hozzátette, hogy ezzel a monetáris transzmisszió is sérülne. Vagyis a jegybank mozgástere, gazdaságra gyakorolt hatása is csökkenne.
Mivel az elmúlt napokban egyre nagyobb hullámokat generál ez a felvetés, amelyről pont az S&P nyilatkozott előszőr, ezért megvizsgáltuk azt, hogy ha elfogadják a javaslatot, és ha erre az S&P leminősíti a magyar adósságállomány, az az Erste módszertan szerint hogyan hat a részvények fair értékére. Fontos kiemelni, hogy a most következő számítás sok „ha” esetén, azaz remélhetőleg kis valószínűséggel következik be.
Az Erste módszertan (Damodaran) szerint a részvények tőkeköltség számításánál az országkockázati prémiumot az S&P hitelminősítés besorolása alapján lehet becsülni. Szóval nem csak arról van szó, hogy egy esetleges leminősítés esetén kiesnénk a befektetési fokozatból a „nem befektetési, spekulatív” fokozatba, ami megdrágítaná az állam finanszírozását, hanem arról is, hogy a magyar részvénypiaci kockázati prémium 6,85 százalékról 7,25 százalékra emelkedne.
Figyelembevéve a 6,17 százalékos 10 éves állampapír hozamot, mint kockázatmentes hozamszintet, a tőkeköltség 13,02 százalékról 40 bázisponttal 13,42 százalékra emelkedne. Ez pedig a piac becsült fair értékét mintegy 3 százalékkal csökkentené a 13,02/13,42-1 képlet alapján, ha semmi más nem változik.
Ez a hatás olyan értelemben nem jelentős, hogy például a kockázatmentes hozam, azaz a 10 éves állampapír hozama csak ebben a hónapban lazán csökkent, majd emelkedett 50-60 bázispontot, azaz ezen keresztül bekövetkezett hasonló változás (oda és vissza) a piac értékében, de azért mégiscsak lefelé mutat, amit alapvetően nem szeretünk. (forrás: ERSTE elemzés)
