Megváltoznak az lakóingatlanok energiatanúsítványaira vonatkozó előírások
A lakások energetikai korszerűsítése terén bőven van tér az előre lépésre, ugyanis a tavaly gazdát cserélt lakóingatlanok 51 százaléka átlagos vagy annál rosszabb besorolású volt. „Az új energiatanúsítvány nem pusztán formai kellék.
A vevőknek érdemes lesz komolyan venni és megkövetelni azt, mert világos képet ad arra vonatkozóan is, hogy milyen korszerűsítésekre lesz szükség a jövőben a megvásárolni kívánt ingatlanban” ‒ mondta Suba Levente, a K&H fenntarthatósági programjának vezetője.
Megváltozik és részben szigorúbb lesz az lakóingatlanok energiatanúsítványaira vonatkozó szabályozás november elsejétől, ez pedig új időszakot nyit a lakáspiacon és a lakáshitelezésben is. A változtatás nyomán várhatóan felértékelődhetnek az energiatakarékossági szempontok a lakóingatlanoknál.
Plafon az A+++
Az új szabályok szerint az eddigi tíz helyett öt évig lesz érvényes a lakásokra kiadott energiatanúsítvány, amely a mostanival ellentétben az épületet és az ingatlan egyben vizsgálja és részletesebb képet nyújt azok energiahatékonyságáról, így például a fűtéshez, világításhoz, szellőzéshez, légkondicionáláshoz és melegvíz-használathoz szükséges energiafogyasztásáról is.
Az új energiatanúsítvány ‒ az összesített energetikai jellemző alapján történő besorolás mellett ‒ megmutatja azt is, hogy az adott ingatlannak mekkora a fajlagos széndioxid-kibocsátása. Változnak az energiahatékonyságra vonatkozó besorolások is: az „A+++” kategóriába kerülnek a legjobb ingatlanok, a leggyengébb minősítés pedig az „I” kategória lesz.
„Az új energiatanúsítvány nem pusztán formai kelléke egy ingatlan adásvételének” – hívja fel a figyelmet Suba Levente, a K&H fenntarthatósági programjának vezetője. „Az energetikus az épületszerkezet minden részére vonatkozó elemzést készít, és a tanúsítvány részét képezi egy ütemezett felújítási terv is” – teszi hozzá a szakember.
Ilyen formában a vevő pontosabb képet kap arról, hogy milyen sorrendben, milyen korszerűsítésekre lesz szükség a megvásárolandó ingatlanban. Így meg tudja becsülni a várható többletköltségeit is – ez pedig az ármegállapodás során akár még kedvezőbb alkupozícióba is hozhatja.
A Lechner Tudásközpont adatai szerint a tavaly gazdát cserélt több mint 125 ezer lakó- és szállásjellegű ingatlan 51 százaléka, azaz több mint 64 ezer volt „FF”, azaz átlagos vagy annál rosszabb kategóriájú az energiatanúsítvány szerint. Ez csekély javulást jelent a 2017-es 54 százalékhoz képest. “A magyar lakásállományt nézve bőven van tér a fejlődésre, egyebek mellett energiakorszerűsítési szempontból is” ‒ nyilatkozta Suba Levente, a K&H fenntarthatósági programjának vezetője.
Kedvezőbb hitel jár hozzá
A lakásállomány minőségének javulásához is hozzájárulhatnak a korábbinál pontosabb és részletesebb energiatanúsítványok. Ezeket egyre több vevőjelölt fogja komolyan venni, ahogy közvetve hatással lehetnek a lakáshitelezési piacra is.
„Várhatóan a takarékosabb, alacsonyabb fenntartási költségekkel rendelkező lakóingatlanok iránt nagyobb lesz a kereslet. Arról nem beszélve, hogy a fenntarthatósági céloknak, a klímaváltozás elleni harcban is fontos szerepet játszhatnak” ‒ hangsúlyozta a szakember.
Az alacsonyabb energiafogyasztású lakások iránti várható keresletnövekedés és felértékelődés miatt érdemes megfontolni egy-egy elavult rendszerrel rendelkező lakóingatlan korszerűsítését, mert bár jelentős kiadással járhat, jó eséllyel megtérülő beruházásról van szó. Ráadásul a finanszírozás is összhangban lehet ezekkel a célokkal.
„A K&H például a piacinál alacsonyabb kamatokkal, kedvezményesen nyújt úgynevezett zöld lakáshitelt, amely új és használt ingatlanok – akár felújítással is egybekötött – megvásárlására igényelhető. A kamatkedvezménnyel elérhető K&H-s zöld lakáshitelből napelem vagy hőszivattyú telepítését, illetve a hőszigetelés felújítását is finanszírozni lehet” – tette hozzá Suba Levente.
