Mehet az összes sárga csekk a kukába! Új dolog van helyette

Időről időre folyamatosan egyre nagyobb szeletet kér a pénzügyi életünkből az un. fizetési kérelem a hazai pénzátutalási technológiák között, így a sárga csekk kivérzését és teljes eltűnését hozhatja (végre!), miközben a lakosság mindennapjainak részévé válhat az új megoldás: leginkább a rezsiszámlák befizetésénél (víz, gáz, áram stb.) is. Ez különösen jól jöhet a koronavírus időszakában, mikor a postára járni csekket feladni elég kockázatos vállalkozás, főleg a legveszélyeztetettebb idős korú lakosság számára (ők egyébként a sárga csekk legnagyobb felhasználói köre is egyben).

Ide kattintva egy új, olcsó, államilag is támogatott hitel-lehetőségről olvashatsz.

A rezsikiadások komoly részét jelentik a háztartások kiadásainak, hiszen hazánkban az egy főre eső kiadások átlag 15-35 %-át teszik ki a lakásfenntartásra, háztartási energiára fordított összegek. 

Mivel a fizetési kérelem a szakértői becslések szerint a jövőben egyre több helyen lesz elérhető, ez jelentős lendületet ad majd a készpénz kiszorításában és a korszerűtlen, idejétmúlt, de még mindig nagyon elterjedt sárga csekk kivezetésében is. De mi is ez a fizetési kérelem és a működési logikája? 

Rekord szintű készpénzt tart a a lakosság Magyarországon

12 százalék, 73 százalék, 200 százalék - ennyivel nőtt éves, ötéves és tízéves összevetésben a forgalomban lévő készpénz. Az MNB hivatalos adatai szerint július végén ugyanis már megközelítette a 7 ezer milliárd forintos szintet, ami egyrészt történelmi rekordot, GDP-arányosan körülbelül 15 százalékos arányt, nemzetközi összevetésben pedig nagyon magas szintet jelent. Bár az elektronikus pénzforgalom, így a bankkártyás fizetések növekedése töretlenül bővül évek óta, ugyanezt teszi a forgalomban lévő készpénz is.

Ebben a versenyfutásban fordulópontot jelenthet a március óta már elérhető azonnali fizetési rendszer, valamint az azonnali fizetési rendszer keretein belül megvalósuló fizetési kérelem várható elterjedése is. A fizetési kérelem elektronikus megoldás, ezáltal egyszerű, kényelmes és gyors, ráadásul megtakarítást jelent, mivel a készpénz fenntartása állami szinten óriási kiadást jelent.

Mire jó a fizetési kérelem és hogyan működik az?

A fizetési kérelem a gyakorlatban azt jelenti, hogy aki a pénzt várja, a szakzsargon szerint a kedvezményezett, egy üzenetet küld a fizető félnek arról, hogy mekkora összeget vár tőle. Amennyiben a fizető fél szerint megfelelő a kért összeg, akkor egyetlen jóváhagyással kifizetheti ezt. Például egy háztartásnak az áramszolgáltató küld egy értesítést az áramfogyasztás összegéről. Tegyük fel, hogy a számla 9800 forint. Amennyiben a lakástulajdonos szerint az összeg stimmel, akkor “rábólinthat” a tranzakcióra, azaz jóváhagyja, így lényegében azonnal meg is történik a kifizetés. Természetesen fontos, hogy a jóváhagyás előtt alaposan ellenőrizze, hogy pontosan kitől és milyen összegben érkezett a kérelem.

A fizetési kérelem esetében a tranzakcióról szóló bizonylat sem vész el, hiszen elektronikusan tárolódik. Ezzel szemben jelenleg az áramszolgáltató minden hónapban levelet küld a háztartásoknak, benne a csekkel, amit például a postán lehet befizetni. Sokan még mindig így egyenlítik ki a közüzemi számláikat, és a befizetést igazoló szelvény megtartásáról is gondoskodniuk kell. Ráadásul a hagyományos, csekkes befizetés több időt vesz el a személyes ügyintézés miatt. 

„Lényeges, hogy a fizetési kérelem a rivális csekkhez hasonlóan sokáig, maximum 60 napig érvényes. Tehát, nem kell azonnal rendezni a “tartozást”, amikor megérkezik a kérelem. Ugyanúgy, ahogy a csekk megérkezésekor sem megy mindenki azonnal a postára” - emelte ki Németh-Simkó Judit, a money.hu kommunikációs vezetője.

Nagy szelet jut nekik az otthoni “pénztortából”

A fizetési kérelem komoly lehetőséget jelent a készpénz visszaszorításában, ha valamennyi nagy lakossági banknál elérhető lesz és a különböző szolgáltatók, például áram- és gázszolgáltatók mindennapos gyakorlatában is megjelenik. Mégpedig azért, mert a hivatalos, 2018-as KSH-adatok szerint a magyar háztartások egy főre jutó kiadásainak átlagosan közel 20 százalékát fedik a lakásfenntartásra és háztartási energiára fordított költségek. Az egyszemélyes háztartásoknál 34 százalékos, a nyugdíjasok esetében 25 százalékos, a gyermekes családoknál pedig 14 százalékos ugyanez a mutató.

Szükség is van az átállásra, legalábbis a magyar jegybank korábbi - 2017-ben készített - felmérése szerint a megkérdezettek közel 70 százaléka azt mondta, hogy a háztartás legalább egy közüzemi számláját készpénzzel egyenlíti ki, és mindössze 29 százalékos volt azok aránya, akik kizárólag készpénzmentes módon rendezik a rezsiköltségeiket.