Mekkora eret vág Oroszország gazdaságán a nyugati szankciók bevezetése?

A 2014 után bevezetett szankcióknak is megvolt a hatása az orosz gazdaságra, hiszen azóta sem tudott igazán magához térni. Míg 2013-2014-ben 2000 milliárd dollár fölött volt az orosz GDP, addig 2015-re ez 1364 milliárd dollárra csökkent, s azóta sem tudott 1700 milliárd dollár fölé emelkedni. Persze erre mondhatjuk azt, hogy azért, mert 2015-re nagyot csökkent az olaj ára. S ebben van is igazság, de azt látni kell, hogy az olaj és gáz exportból 80 dolláros olajár és 20 euró körüli földgáz ár mellett is „csak” mintegy 300 milliárd dollár bevétele származik az országnak.

S ez még nem a hozzáadott érték! Viszont nyilván van ennek a bevételnek valamiféle multiplikátor hatása a gazdaságra nézve. Ráadásul az 1000 milliárd dollár banki vagyon befagyasztása az USA részéről, azonnal és nagy fájdalmat okoz, hiszen ez az összeg jóval több, mint például a 600 milliárd dolláros tartalék, vagy másképpen: ez több, mint az éves GDP fele.

Hosszabb távú hatás jelentkezik például a „sate of the art” chipek értékesítésének tilalmával, ami a technológiai fejlődésben hátráltatja Oroszországot, vagy éppen az olajipari eszközök tilalmával, ami az olajipari fejlesztéseket lehetetleníti el. Így az elmaradó beruházások miatt a kitermelt olaj költsége jelentősen növekedhet hosszabb távon.

Annak pedig kifejezetten örülünk, hogy a szankciók nem érintik közvetlenül a külföldi vállalatokat. Ugyanakkor a gazdaság várható lanyhulása miatt számolni kell a negatív hatások megjelenésével a külföldi vállatok esetén is, elsősorban Oroszországban, de pl. az EU-ban is.