Mélyponton a magyar vállalati innováció
Az innováció mélypontja: a 4 éve folyó mérés legrosszabb eredménye
A K&H innovációs index négy alindex alapján méri a vállalatok teljesítményét: megvalósult innováció, tervezett innováció, digitális innováció és innovációs stratégia. Az elmúlt félévben különösen a megvalósult innováció alindexe zuhant mélyre, 10 pontos csökkenést mutatva. Hasonlóképpen, a digitális innováció és az innovációs stratégia is jelentős visszaesést mutatott, 5, illetve 6 ponttal. Bár a tervezett innováció alindex változatlan maradt, ez csak mérsékelt optimizmusra adhat okot a jövőt illetően.
“A K&H innovációs index rávilágít arra, hogy a magyarországi vállalatok jelentős része forráshiánnyal, támogatási nehézségekkel és strukturális kihívásokkal küzd, amelyek gátolják az innovációs törekvéseiket. Ahhoz, hogy a vállalatok eredményesen helytálljanak a nemzetközi versenyben, szemléletváltásra, az erőforrások hatékonyabb felhasználására és célzott támogatásokra van szükség” - összegezte Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője.
Méretbeli és ágazati különbségek: a nagy cégek tartják magukat
Az innovációs teljesítmény továbbra is a legnagyobb árbevételű cégeknél (4 milliárd forint feletti) a legerősebb, ahol az index 39 ponton stagnált. Ezzel szemben a kisebb cégek (2,1-4 milliárd forint közötti árbevétellel) növekedést értek el, ők már egy éve igyekeznek felzárkózni a legnagyobbak mögé - indexük 35 pontra emelkedett. Az ágazati bontás szerint a kereskedelmi vállalatok vezetnek 27 ponttal, éppencsak megelőzve az ipari, építőipari és szolgáltatói szektort, amelyek mindegyike 26 pontot ért el. A mezőgazdasági vállalatok innovációs helyzete a legkritikusabb: az indexük 16 pontra esett vissza, amely az eddigi mérések mélypontját jelenti.
A főváros és környéke stagnál, az ország többi részén mélyponton
Regionális összevetésben a vidéki vállalatok innovációs indexe jelentősen csökkent. Nyugat-Magyarországon és Kelet-Magyarországon az index egyaránt 6 ponttal esett vissza, 24, illetve 19 pontra. A központi régió vállalatai viszonylag stabilabb teljesítményt mutattak, de itt is tapasztalható némi csökkenés, az index 30 ponton áll.
Innovációs tevékenység: elakadások és lehetőségek
A vállalatok mindössze harmada (33%) vezetett be új terméket vagy szolgáltatást az elmúlt két évben, ami jelentős, 13 százalékpontos csökkenést jelent az előző félévhez képest. Ugyanakkor az új termékekből és szolgáltatásokból származó bevételek aránya enyhe emelkedést mutatott, elérve a teljes árbevétel 17 százalékát.
Az innovációs tevékenységet folytató cégek aránya szintén visszaesett, különösen a digitális fejlesztések területén. A vállalatok mindössze 35 százaléka számolt be jelentősebb digitális beruházásokról, például automatizáció, big data vagy mesterséges intelligencia alkalmazása kapcsán. Ez 9 százalékpontos csökkenést jelent az előző félévhez képest.
Az előző hullámhoz képest 65-ről 54 százalékra zuhant azon cégek aránya, amelyek új termékeken vagy szolgáltatásokon felül további újításokat vezettek be, akár a háttérfolyamatokban, gyártási, logisztikai eljárásokban vagy értékesítési csatornákban. A vállalatok által párhuzamosan folytatott „egyéb” innovációs tevékenységek – például K+F, szoftver-, fejlett gép vagy berendezés vásárlása, automatizáció – aránya pedig 5 százalékponttal, 63-ról 58 százalékra csökkent.
Tovább csökkenő támogatások és digitális fejlődés
A pályázati támogatások elnyerése terén is negatív trend figyelhető meg: mindössze a cégek 8 százaléka kapott támogatást új termékek vagy szolgáltatások fejlesztésére. Ez az arány az előző félévi 16 százalékról zuhant le, ami komoly kihívást jelent a cégek számára.
Bár a digitális transzformáció fontossága továbbra is kiemelt téma, a cégek 48 százaléka jelenleg nem tartja ezt lényegi kérdésnek. Ez a hozzáállás akadályozza a versenyképesség javítását, különösen egy olyan gazdasági környezetben, ahol a digitalizáció egyre nagyobb szerepet kap.
Mit tartogat a jövő?
Az innovációs index stagnáló vagy csökkenő trendjei ellenére némi optimizmusra adhat okot, hogy a cégek hatoda (16%) tervezi új termékek vagy szolgáltatások bevezetését a következő évben, míg a további fejlesztéseket tervező vállalatok aránya enyhe növekedést mutatott 38-ról 43 százalékra. Az agilis fejlesztési módszerek alkalmazása ugyan alacsony szinten maradt (6%), de további 5 százalékuk tervezi ezek bevezetését a következő év során.
A K&H innovációs index módszertana
A K&H 2021 óta közli az innovációs indexet. A 2024. évi második adatgyűjtésre szeptember 16. és október 8. között került sor. A felmérésben 360 olyan közepes és nagyvállalat innovációért felelős képviselőjét kérdezték meg telefonon, amelyek éves árbevétele meghaladja a 300 millió forintot. Az 52 kérdésből álló kérdéssorból összesen 4, úgynevezett kompozit alindexet hoztak létre, amelyek a már megvalósult, a tervezett, valamint a digitális innovációkról, illetve a cégek innovációs stratégiájáról adnak képet. Ezeknek az alindexeknek a súlyozott átlagából képezik a K&H innovációs indexet, amelyben legnagyobb súlyt – 50 százalékot – a jövőben tervezett innovációk kapják. Így a K&H innovációs index segít képet alkotni arról, hogy a cégek milyen területeken tartják kulcsfontosságúnak versenyképességük fokozását.
