Mi a különbség a bizalmi vagyonkezelés és a vagyonkezelő alapítványok között?

Mit jelent a vagyontervezés?
A vagyontervezésnek nagyon sokféle értelmezése létezik. Leginkább a vagyon átörökítéséről beszélünk a következő nemzedékek számára, a vagyon felhalmozójának az elképzelései szerint. Ehhez hatékony vagyonvédelemre van szükség, ugyanis sokszor nem csak a kívülállóktól, de akár a családtagoktól is meg kell védeni a vagyont.
Mit jelent a bizalmi vagyonkezelés?
A sokak számára ismeretlenül csengő kifejezés az angolszász “trust” intézményből származik, amit a magyar jogalkotó is bevezetett a hazai jogrendszerbe.
A trustnak több évszázados hagyománya van. A bizalmi vagyonkezelés lényege abban rejlik, hogy az adott személy átruházza vagyonát (vagy annak egy részét) egy bizalmi személyre, azaz a bizalmi vagyonkezelőre, aki az előzetes iránymutatásainak megfelelően köteles azt óvni és kezelni. Majd ez a vagyon az előre meghatározott személyek, azaz a kedvezményezettek részére kiadásra kerül.
A bizalmi vagyonkezelést a legszemléletesebben talán egy, az ausztrál adójogászok által alkalmazott példa mutatja be. Az ausztrál szakemberek a trustot egy privát repülőúthoz hasonlítják, amikor az ember megvásárolja a jegyét, felrakja a csomagjait, elutazik, út közben kap különböző szolgáltatásokat. Majd, amikor eléri az úticélját, a csomagját visszaadják neki, illetve átadják egy olyan személynek, akit ő erre előre kijelölt.
A tulajdonjog tehát átszáll a bizalmi vagyonkezelőre. Például, ha egy ingatlant átadunk a bizalmi vagyonkezelőnek, onnantól fogva a földhivatali nyilvántartásban a bizalmi vagyonkezelő szerepel majd tulajdonosként - természetesen kijelölve a kedvezményezetteket.
Ki lehet bizalmi vagyonkezelő?
Röviden: szinte bárki. Azért természetesen vannak megkötések, a magyar jogalkotó kétféle státuszt alakított ki:
1. Üzletszerű bizalmi vagyonkezelő vállalkozás: az MNB engedélye mellett végezheti ezt a szolgáltatást bárki részére, megfelelő díjazás mellett, a pénzügyi szabályokat betartva.
2. Bármely természetes személy vagy jogi személy is lehet bizalmi vagyonkezelő, amennyiben megfelel néhány összeférhetetlenségi feltételnek. Ezeket a bizalmi vagyonkezelő vállalkozásokról szóló törvény tartalmazza. Fontos kiemelni, hogy mivel nem üzletszerűen végzi a tevékenységet, ezért egyidejűleg az adott személy csak egy bizalmi vagyonkezelési jogviszony tekintetében lehet vagyonkezelő.
Mi az a vagyonkezelő alapítvány?
Magyarország nemzetközi versenyképessége érdekében 2019-ben bevezették, hogy kifejezetten üzleti célú vagyonkezelő alapítványt is létre lehessen hozni. Ez a lehetőség elsősorban azért lehet vonzó, mert az alapítványoknak van egy erős pozitív csengése a közvélemény számára. A legtöbben karitatív, közérdekű, jótékonysági tevékenységekkel kapcsolják őket össze. Ezért az emberek többsége hajlamos rá, hogy jobban megbízzon egy alapítványban, mint egy cégben vagy egy magánszemélyben. Ezért jó megoldás lehet, ha a kezelendő vagyontömeget egy alapítványhoz rendelik mint bizalmi vagyonkezelőhöz. Ez elsősorban a nemzetközi befektetők esetében jellemző.
A két konstrukciót az is megkülönbözteti egymástól, hogy míg a bizalmi vagyonkezelés egy szerződéses konstrukció, addig a vagyonkezelő alapítvány esetében egy bíróság által bejegyzett jogi személy részére történik a vagyonátadás. További különbség, hogy a vagyonrendelő bármikor felmondhatja a bizalmi vagyonkezelési szerződést. Ezzel szemben az alapítványt csak a jogszabályi előírásokkal és az alapító okirattal összhangban szüntetheti meg az alapító.
A vagyonkezelés időtartamát is másképpen szabályozzák a bizalmi vagyonkezelés és a vagyonkezelő alapítványok esetében. Az előbbi csak 50 évig folytatható, az alapítványok azonban időbeli megkötés nélkül tevékenykedhetnek.
Végül, de nem utolsósorban a minimálisan kezelhető vagyontömeg tekintetében is különbözik a két vagyonkezelési forma. A vagyonkezelői alapítványoknál ugyanis 600 millió forintot vagy ezt meghaladó összeget lehet csak bevonni a vagyonkezelésbe. A bizalmi vagyonkezelés esetében azonban semmilyen korlátozás nem érvényesül ezen a téren.
Milyen egyéb módja van a vagyonkezelésnek?
A vagyonkezelési opciók számbavétele során említést tehetünk a magántőkealapról is, amely a befektetési alapok közé tartozik. A magántőkealap zártkörű és zártvégű, tehát csak a futamidő végén váltható vissza, ezért hosszabb távra hozzák létre, azza céllal, hogy vállalkozásokat vásároljon fel, illetve azokat finanszírozza.
Segítség az eligazodásban
A bizalmi vagyonkezelés, a vagyonkezelő alapítványok és a magántőkealapok útvesztőjében segítő kezet nyújt a Crystal Worldwide Group, ahol többek között nemzetközi üzleti tanácsadással, adótervezéssel, vagyonvédelemmel, állampolgársággal kapcsolatos kérdésekkel és offshore cégekkel kapcsolatos tanácsadással is foglalkoznak.
2021. május 11-én Vagyontervezési labirintus címmel jelent meg egy közérthető megfogalmozásokkal teli könyv, amely az Útmutató a bizalmi vagyonkezelés, a vagyonkezelő alapítványok és a magántőkealapok világához alcímet kapta. A sokféle lehetőségnek, opciónak köszönhetően könnyen érezheti magát úgy az ügyfél, mintha egy vagyontervezési útvesztőben kellene megtalálnia a helyes utat, a könyv azonban útmutatót kínál ebben a labirintusban.
A könyvet ugyanakkor nemcsak jogászok forgathatják majd haszonnal. A szerzők ajánlása szerint az üzleti élet azon szereplői is értékes tudásra tehetnek szert általa, akik számára fontos, hogy „ne egy kosárban tartsák az összes tojást”.
A Crystal Worldwide Group közel 30 éves működése során szakmailag megalapozott, jogszerű adómegtakarítási, illetve vagyonvédelmi megoldások, valamint gyors, pontos és a legmagasabb szintű diszkréciót biztosító szolgáltatások révén sikerült elnyernie ügyfeleik megbecsülését és bizalmát. Nem véletlen, hogy a Crystal Worldwide Group a bizalmi vagyonkezelés, vagyonkezelő alapítványok és a magántőkealapok területén is jól csengő névnek számít.
kép(ek) forrása: unsplash.com